További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Egy hét bombázás után az izraeli hadsereg megkezdte a Gázai övezet megszállását. A választásokra készülő, ügyvezető izraeli kormány célja, hogy megdöntse a Hamász nevű szervezet uralmát a térségben. Az izraeli kormány szerint csak a Hamász katonai erejét akarják megtörni, így elsősorban fegyverraktárakat, csempészalagutakat és rakétavető bázisokat támadnak, összesen 45 célpontot eddig.
A szombat este indult támadásban az izraeli hadsereg hivatalos közlése szerint eddig 30 katona sérült meg, közülük kettőnek súlyos az állapota. a Hamász ezzel szemben állítja, hogy már 9 izraelit megöltek. A Hamász nem hivatalos beszámolók szerint 20 katonát vesztett és 50 sebesültjük van. Vasárnap reggel két arab tévétársaság is bejelentette, hogy a Hamász foglyul ejtett két izraeli katonát, ezt azonban az izraeli hadsereg cáfolta.
Vasárnap délelőttre az izraeli hadsereg bekerítette a térség központját, Gáza városát. Az 50 ezres település külső kerületben folynak már a harcok. A BBC összecsapásokról számolt be Beit Lahija településnél és Dzsabalija menekülttábornál is. Összecsapást jelentettek az egyiptomi határnál lévő Rafah városából is. A háborúról elfogulatlan jelentések alig érkeznek, mert a BBC beszámolója szerint az izraeli hadsereg egyetlen külföldi tudósítót sem engedett be a blokád alá vont Gázai övezetbe.
A leghevesebb harcok eddig az övezet északi részén folytak, innen szünet nélküli gépfegyverropogás hallatszik, illetve füst és robbanások, tüzek látszódnak. Úgy tűnik, hogy az izreali hadsereg megpróbálja kettévágni az övezetet és először az északi ellenállást igyekszik megtörni. szemtanúk szerint az izraeli katonák nem mennek be mélyen a városokba, inkább a települések közelében nyílt területeken foglalnak el állásokat.
Az izraeli hadsereg több irányból egyszerre támadott, szárazföldről és a tengerről is, a legintenzívebb csapást északi irányból mérték. Itt harci helikopterek által támagott tankok indultak a térségbe. Szemtanúk szerint Gáza városát (a térség központja) és további két nagyobb települést is tankokkal lőttek az éjjel. A Hamász rakétákkal és gránátokkal válaszolt. Izrael tengeri blokád alá vette a területet, hogy elvágják az utánpótlástól.
A Gázai övezet egy 15 kilométer széles és 40 kilométer hosszú keskeny földcsík Izrael déli részénél, a tengerparton. Délen Egyiptommal határos. A területen 1,5 millió palesztin él. Az övezet sokáig izraeli megszállás alatt volt, majd 2005-ben az izraeli hadsereg kivonult és átadta az ellenőrzést a Palesztin Hatóságnak. Ezzel párhuzamosan a zsidó telepeket is felszámolták.
A területen a Hamász nevű szervezet szerezte meg választások után a hatalmat, ami radikálisabb mint a többi palesztin területet irányító Fatah. A két szervezet véres harcot is vívott a terület ellenőrzéséért, amit a Hamász nyert meg. A Hamász és Izrael tavaly nyáron fél éves tűzszünetet kötött, ám ez most decemberben kejárt. Izrael szerint a Hamász nem volt hajlandó a hosszabbításra és rakétákkal kezdtek lőni izraeli településeket Gázából.
Az izraeli légierő december 27-én kezdte bombázni a Gázai övezetet. A légicsapások egy hétig tartottak, és 450 palesztin halálához és 2300 megsebesüléséhez vezettek. Az áldozatok mintegy negyede civil volt, a többiek a Hamász fegyveresei. A Hamász a légicsapások egy hete alatt több száz rakétát és gránátot lőtt ki izraeli területekre, de komoly kárt nem tudtak okozni.
Izrael és az USA terrorista szervezetnek tekinti a Hamászt, amely egyszerre egy párt és egy katonai szervezet is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szárazföldi támadás hírére összeült ugyan, de nyilatkozatot nem tudtak elfogadni. Elsősorban az USA vétóján múlott, hogy a nagyhatalmak nem szólítottak fel azonnali tűzszünetre. Az amerikai kormány szerint a Hamász túszként tartotta a gázai palesztinokat és itt az ideje a szervezet hatalmának megtörésének. A francia, a brit és és a spanyol kormány azonban ezt külön-külön már megtette. Az ENSZ főtitkára telefonon kérte az izraeli kormányfőt a tűzszünetre, de hívásának nem volt foganatja.
Tűzszünetre szólította fel Izraelt a zsidó államot elismerő két arab ország, Jordánia és Egyiptom vezetője is. Kína szintén fegyvernyugvást javasolt. Az Európai Bizottság felszólította Izraelt, hogy nyisson utat a "szenvedő és haldokló" gázai lakosok megsegítésére és 3 millió eurós segélyt is küld a térségbe. "Másfél millió ember zsúfolódott egy akkora földdarabra, amely alig nagyobb, mint Belgium területének egy százaléka. Rá vannak utalva a kívülről érkező segélyre, helyzetük napról-napra romlik" - mondta az EU segélyügyi biztosa.
Izrael szerint a mostani háború csak korlátozott és csak katonai célpontok ellen irányul. "A hadművelet nem lesz könnyű. Olyan széleskörű és olyan intenzív lesz, mint azt a helyzet megkívánja" - mondta Ehud Barak izraeli védelmi miniszter vasárnap délelőtt. A Hamász kemény ellenállást ígért, a szervezet vezetője azzal riogatott, hogy Gáza az izraeli katonák sírja lesz. A szervezet tévéje közölte, hogy több száz öngyilkos merényletre kiképzett emberük várja, hogy szembeszálljanak az izraeli katonákkal.
"Mi nem a palesztin nép ellen harcolunk, hanem azon terroristák ellen, akik őket is elnyomják" - mondta vasárnap Ehud Olmert izraeli miniszterelnök. Hozzátette, hogy a palesztin civileknek segítenek élelmiszerhez és gyógyszerhez jutni a háború alatt.
Izrael arra is felkészült, hogy esetleg északon újabb frontot nyisson. A libanoni határnál a Hezbollah nevű szervezet fegyvereseitől várnak esetleges támadást.