Athén óta nem ellenőrizték a súlyemelőket

Akár megnyugtató is lehetne, hogy hamarosan doppingkódexe lesz a magyar versenysportnak, hiszen valamennyi sportban érdekelt szervezet egyöntetűen elkötelezett a doppingellenes harcban, mondván még egyszer nem fordulhat elő olyan szégyen, mint amilyen az olimpiai mozgalmat Athénban érte.

Az athéni szégyen

Emlékezetes, a doppingvétségeket elkövető országok rangsorában Magyarország végzett az élen. Öt versenyzőt bukott meg a vizsgálatokon, három súlyemelő és két atléta. A diszkoszvető Fazekas Róberttől nem megfelelő mennyiségű minta, a kalapácsvető Annus Adriántól utólagos mintavétel megtagadása miatt vették el első helyét. A súlyemelő Kecskés Zoltán és az ezüstérmes Gyurkovics Ferenc vizeletében oxandrolont mutattak ki, Kovács Zoltán pedig szintén nem tudott mintát produkálni.

Az olimpia előtt a magyar csapat valamennyi, kétszáztizenhét tagja a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kifejezett kérésére legalább egyszer átesett ellenőrzésen, így a vezetők nyugodtan kelhettek útra, hogy aztán minden idők legkínosabb olimpiáján legyenek túl.

Nincs névsor, edzéshely, cím

A MOB pár napja meghirdette a zéró tolerancia elvét, és pillanatnyilag már az is szankcionálható, aki a felvilágosítást elmulasztja. Csakhogy az Index információi szerint Athén óta egyetlen magyar súlyemelőt sem vizsgáltak meg.

Ezt az értesülést a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Tanács elnöke, dr. Bakanek György nem cáfolta. "A szövetség nem juttatott el hozzánk olyan információt, jelenleg hány súlyemelő készül, nincs nyilvántartott válogatott keret, így nincs kit ellenőrizni" - jelentette ki. Hozzátette, nem adtak meg számukra edzéshelyeket, címeket, vagy egy névsort, akik közül bárkit szúrópróbaszerűen vizsgálhatnának.

Fizetést kap a nem létező válogatott keret

Ettől a sportág még él, tizenhárman több mint százezer forintos állami ösztöndíjat kapnak - köztük az olimpiai ezüstérmes Krutzler Eszter -, és ugyan az athéni versenyek következményeként egy évig, vagyis augusztus végéig magyar súlyemelő nem állhat rajthoz nemzetközi versenyen, nyilvánvalóan edzenek. Arról nem is beszélve, ha tiltott szerekhez nyúlnának, akkor annak elsősorban most van értelme, az úgynevezett "alapozási időszakban".

Felvetésünkre, miszerint birkózót sem ellenőriztek - futballista, kézilabdázó és kosaras sem került sorra -, Bakanek úgy nyilatkozott, hogy ők most jönnek majd a sorban, mert mindenkit nem lehet egyszerre. Nehézségeikről szólva elmondta, hogy májusig nem kapták meg az előirányzott pénzösszegeket, a vizsgálatokra egyébként harmincötmillió forint jut évente.

Mennyit keres egy doppingellenőr?

"Az ellenőrzések gőzerővel folynak, júniusban kétszáznyolcvan vizsgálatot tartottunk, hat atléta géntérképét is elkészítettük, a dobóatlétáké pedig folyamatban van. Egy erőemelőt pedig el is csíptünk" - magyarázta. Májusig viszont két veteránatlétát is vizsgáltak, olimpikont azonban csak egyet.

Bakanek tájékoztatása szerint jelenleg tizennégy doppingellenőr végzi a dolgát Magyarországon, ők zömmel sport iránt érdeklődő orvosok, Testnevelési Egyetemet végzett, nyelveket beszélő szakemberek. Napidíjuk szerinte átlagosan és adott esetben elérheti a tizenötezer forintot, bár hozzánk olyan pletykák is eljutottak, hogy ötvenezret számlázott ki egy vizsgálatot végző szakember. Vélhetően ez támasztja alá azokat a híreszteléseket, miszerint még mindig túl sokan élnek túl jól a doppingból.

A régi gárdát lecserélték

Korábban a MOB elnöke, Schmitt Pál a Nemzeti Sportnak adott interjújában elmondta, hogy "az ellenőrzéseket egészen más alapra fogjuk helyezni Magyarországon is, mert az nem mehet tovább, hogy itthon az ellenőrzők többsége rokonságban vagy esetleg túl jó barátságban áll egymással vagy más sportvezetővel."

Schmitt mindezt azok után fogalmazta meg, hogy Bakanek doktor fia is doppingellenőrként ténykedett, illetve a MOB-főtitkár, Aján Tamás veje is kapott megbízatást korábban. Bakanek állította: "A régi gárdát lecseréltük, mert átéreztem, hogy mindez támadási felületet adhat, kritikával illethetnek. A jelenlegi szakemberek teljesen függetlenek, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell aláírniuk a munkába állásuk előtt."

Fontos-e, hogy kik ellenőriztek?

Az ellenőrzéseket irányító orvos úgy véli, hogy semmi jelentősége sincs annak, ki végzi, végezte az ellenőrzéseket, mert ők "profik, tökéletesen kiképzettek, jobbak, mint más országok küldöttei. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vezetői elismerően szóltak a magyar ellenőrökről, ennek köszönhetően hamarosan a WADA égisze alatt is tevénykedhetnek."

Elárulta, ő maga is jelen volt Annus Adrián egyik vizsgálatánál felügyelőként, amikor - mint később kiderült - negatív mintát adott. Az Indexet úgy tájékoztatta, hogy a MOB kérésére már elküldték azon ellenőrök neveit, akik a tavalyi felkészülési időszakban mintát vettek az Athénban vétségen ért sportolóktól, ám ezt nem erősítette meg nekünk a szervezet igazgatója, Molnár Zoltán. Bakanek hangsúlyozta, hogy nincs jelentősége a vizsgálatvégzők nevének, ha maximálisan betartják a szabályokat, az olimpia előtt pedig ez történt.

Nincs kifogás, de át kell szervezni a rendszert

Egy hozzánk került szeptemberi hivatalos levélben a vizsgálatokat megrendelő és finanszírozó (akkor még) sportminisztérium sem emelt kifogást az olimpia előtti vizsgálatokat elvégzők ellen. Kezdeményezték ugyanakkor az ellenőrök továbbképzését, és utalást tesznek arra, hogy szigorítani kell a szakmai felügyeletüket, egyidejűleg megkezdeni a doppingellenőrzési csoportok átszervezését. A levélben új mintavételi eljárások bevezetéséről is szó esik, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy ha nincsenek is kifogások - bár az említetteteket kétségtelenül így is lehet értelmezni -, elégedettek mégsem voltak a hazai ellenőrzés hatékonyságával.

Dr. Frenkl Róbert, aki a Magyar Sporttudományi Társaság elnökeként Bakanek egyik "szövetségese" és utasítója, azt írta a május 24-i Népszabadságban: "Többnyire a hazai ellenőrzés hiányosságát emlegetik. Ez teljes félreértés." A minisztériumi levélből viszont korántsem ez derül ki, a súlyemelők nem vizsgálatára pedig aligha lehet magyarázat, hogy nem kaptak címeket.

Így tartunk lépést a világgal

Frenkl azt is írja ebben a cikkében, hogy "eddig korrekt volt a hazai ellenőrzés, melyet 1988-ban szerveztek meg nemzetközi szinten, és azóta is lépést tart a világgal."

Ám úgy tűnik, nem mindig ellenőriznek.