Ezért a lányért fizettünk?

A párbajtőröző Nagy Tímea az athéni olimpiai győzelme után - megvédte a Sydney-ben szerzett címét - megszülte harmadik gyermekét, első kisfiát, amilyen gyorsan csak lehetett visszatért, az idén októberben rendezett torinói világbajnokságon pedig nem talált legyőzőre. Leadott húsz kilót, és hihetetlen magabiztossággal nyerte asszóit, és élete első egyéni vb-aranyát szerezte.

Pokorni: Emberi teljesítménye a sportolóénál is nagyobb

Ezek után gondolta úgy a XII. kerület polgármestere, Pokorni Zoltán, hogy idén nincs alkalmasabb személy Nagy Tímeánál, hogy kiérdemelje a Hegyvidék díszpolgára címet. Szerda délután kerítettek alkalmat arra, hogy az elismerést megkapja a vívónő.

"Itt vannak a képviselőtársaim, a kormányoldaliak is eljöttek, ez pedig azt jelenti, egységben született meg a döntés, hogy a másodszor átadott kitüntetés Tímeánál van a legjobb helyen. Valamennyien becsüljük, amit elért. A kitűnő vívónő példát mutatott az egész kerületnek, ám én azt hiszem, emberi teljesítménye még a sportolóénál is nagyobb. Ő olyan, mint mi mindannyian szeretnénk lenni. Higgyék el, komoly érdem szerényen viselni a bajnoki címeket. Három gyermeket nevel, olyan habitussal rendelkezik, ami tiszteletre méltó. Ezt nem versenyben nyeri el az ember, a sportoló. Amikor a díjról döntöttünk, ezt is szem előtt tartottuk. Tímea olyan sportágban lett a legjobb, amelyikben a sportszerűtlenséget megvetik. Mindig ködösítés nélkül beszélt, számomra ez volt a legrokonszenvesebb, de ez egyébként is egyértelmű és kétségbevonhatatlan."

Egy karcsú hölgy áll előttem

Az olimpiai bajnok öttusázó, Móna István rendkívüli megtiszteltetésnek érezte, hogy Nagy Tímeáról beszélhetett, pedig tizennyolc éve ismerik egymást, egyúttal tizennyolc éve vannak napi kapcsolatban.

"Amikor egy kissé molett lány jelent meg előttem, nem hittem volna, hogy ilyen csodálatos pályafutást mondhat majd magáénak. Most előttem áll egy karcsú hölgy, három gyerek édesanyja. Kell ennél többet mondanom?" - tette fel a kérdést magának Móna, aki Nagy leigazolásakor a Bp. Honvéd szakosztály-igazgatója volt.

Dinamónadrágban kezdődtek a futóedzések

Hálát adott a sorsnak, hogy láthatta, miként emelkedett a világklasszisok közé. Móna olyan nagyságokat említett vele hasonlatos klasszisként, mint az elmúlt évszázad kiváló kardozói, akik valamennyi olimpián győzelmi eséllyel indultak versenybe.

"Második edzője, Kőrösi László azt mondta nekem, erre a lányra van szüksége. Jómagam kételkedtem. Húsz kilóval volt több, mint kellett volna, még az a gondolat is megfogant bennem: ezért a lányért áldoztunk pénzt? Mondtam neki, hogy itt, nálunk futni kell, úgyhogy az erre való szerelésben várom őt az edzésre. Ő megjelent egy térd alá érő dinamónadrágban, inkább vicces volt, mint felemelő a látvány. Aztán olyan munkát végzett el, ami meglett férfiaknak is becsületére válna. Megmutatta, tud szenvedni. Nem könnyű ez, higgyék el nekem. Szorgalom, alázat, tisztesség, egyenesség, jóindulat, ezt írtam fel előzetesen a papírra, amikor erre a beszédre kértek, de még kétszer ennyi jelzőt tudnék mondani. Többen kezdték a párbajtőrvívást vele együtt, de erre a szintre csak ő tudott eljutni."

Ilyen kezű vívóval még nem találkozott

Nem titkolta, érezte, hogy a 2000-es sydney-i siker után váltani kell, és a fejlődésre csak Kulcsár Győző mellett van lehetőség, ezért is tett meg mindent azért, hogy a négyszeres bajnok hazatérjen Olaszországból. "Amikor sportoltunk, Győző extraklasszis volt, áldás volt, ha láthattuk, miként fejez be egy edzést, ha láthattuk, milyen tusokat ad."

Móna visszaemlékezése közben Nagy Tímea felállt a helyéről, odaszaladt hozzá, és megölelte.

Móna azt is kifejtette, hogy Kulcsár is akarta az együttműködést, mert szerinte ilyen kezű vívónővel még nem találkozott. "Tudják, van gömbérzék, mint a futballban, és van vívókéz is."

Még a csibészség is távol állt tőle

Móna elnézést kért, mert még órákig tudna beszélni Nagy Tímeáról, de egy jellegzetes sztorit azért megemlített. A pólósok, más sportágakban szereplők csibészségéről legendák keringenek, a kétszeres olimpiai bajnok Nagy viszont mindig irtózott ettől.

"Németországban voltunk, amikor láttam, hogy egy nála erősebb koreai folyamatosan megszúrja. Mondtam neki, hogy a cipőjét kösse be, vagy bármiként, de kérjen időt, jusson szuszhoz, állítsa meg riválisa nyerő sorozatát. Titi úgy nézett rám, mint akinek elment az esze. Ennyire becsületes volt. A vezetőbíró felém fordult, ismertük egymást, és megkönyörült rajtunk, mondta, kösse be a cipőjét Titi - emlékezett Móna, helyenként remegő hangon. - Ő remegő kezekkel nekilátott ki nem kötött cipőfűzőjének újrakötéséhez, eközben rendezte a gondolatait, majd tusra tust adott, végül megnyerte a csörtét. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, mennyire távol állt tőle a csibészség, ami hozzám közel."

A gyerekek mindennél fontosabbak

Befejezésként megemlítette, hogy Tímea technikai tudása kimagasló, annál is inkább, mert elvégezte a testnevelési egyetem edzői szakát, nappalin. Emellett még logopédusi diplomát is szerzett.

"Ha a férjem itt lenne, most biztosan, másként vélekedne rólam, hiszen van az úgy, amikor reggel morcos öregasszonyként ébredek - kezdte az ünnepelt. - De ő szerencsére ekkor is, mint mindig, mellettem áll."

A jövő évi terveiről szólva elárulta, még nem ismeri programját, de az biztos, hogy a pekingi olimpia előtti, szokatlanul kemény kvalifikációs versenyekre csak úgy utazik el, ahogy ideje engedi. Ha megbetegedik valamelyik gyermeke, ki fogja azokat hagyni, mert szeretteinek egészségénél, ápolásánál nincs fontosabb.

Szereti a vívást, amikor olvassa a riválisa gondolatát

"Nekem már nem már cél, hogy eggyel több érem legyen a vitrinemben, sokkal fontosabb, hogy Csenge, Luca és a kisfiam is sokszor lásson, hogy neveljem őket. Persze nem teszek le a kvóta megszerzéséről, de egyelőre ez még annyira távoli, hogy még nem foglalkoztam vele."

Nem tagadta, az edzések után egy regeneráló központ is kevés lenne, hogy kipihenje fáradalmait. Nagy Tímea minden reggel ötkor kel, és este tizenegyig elfoglalt, kilenckor konditerembe jár.

"Szeretem a vívást, engem már nem lehetne kötelezni arra, hogy vívjak, ha nem imádnám minden percét. Szeretem, amikor olvasom a másik gondolatát, és kivédem az akcióját, imádok nyerni. Még azt is szeretem, amikor leizzadva a fürdőbe megyek, és lazítok egy kicsit. Nem szeretem viszont, ha sötét van, mert rögtön képes lennék aludni, bárhol."