Aranycsarnokban vívhat Szilágyi Áron

„Jól hangzana, ha azt mondanám, hogy Szilágyi Áron olimpiai aranya után jött az ötlet, és lett aranyszínű a burkolat, de az igazság az, hogy már februárban kaptuk meg felkérést a tervezésre” - mondta Kendik Géza a vívócsarnok felújításának vezető tervezője.

Kendik 12 éve jár a sporttelepre teniszezni, de gyermekei és felesége is révén is kötődik a Vasashoz, nap mint nap elsétált a mára viharvertté váló, 40 éves, hullámlemezekkel bevont vívócsarnok előtt, és azt is látta, hogy az utóbbi években a klub főépülete és a kosárlabdacsarnok megújult. „Méltatlan a hatszoros olimpiai bajnok Kovács Pálhoz, hogy így néz ki a róla elnevezett csarnok. A sporttelep utolsó eleme, amivel eddig nem történt semmi. Jól kitalált csarnok volt, csak egyszerűen elfáradt.”

Hogy miért aranyszínű lesz a burkolat, arra így válaszolt: „A sportról mindenkinek, így nekem is az aranyérem jut eszembe, hiába mondjuk, hogy jó egy negyedik hely is, de mindig csak az aranyra gondolunk. És a legtöbb építésznek már egyetemista korában van olyan víziója, hogy majd egyszer tervez egy teljesen fekete vagy aranyszínű épületet. Én most ezt valósítottam meg.”

Kendikék régies óarany, nem vakító, csillogó színezést képzelnek, „ahogy valószínűleg Kovács Pál aranyérme is mattabb, mint most Szilágyi Ároné.”

A meghökkentőnek ígérkező tervvel szemben nem volt nagy az ellenállás, a Vasas ügyvezetőjének, Markovits Lászlónak és az átépítést finanszírozó Magyar Kereskedelmi Banknak is tetszett. Kendik azon már meglepődött, hogy a budapesti építészeti tervtanács is rábólintott ötletére, és azon is, hogy a műemlékvédelmi hatóságnál sem ütközött ellenállásba. „Ekkora világvárosban, mint Budapest, egy aranycsarnok elfér, kettő már lehet, hogy idegesítő és sok volna” - mondta.

Kendik reményei szerint az aranycsarnok nem veri ki a biztosítékot a használóinál és a járókelőknél: „az Eiffel-toronyt is ellenezték és ma már elképzelhetetlen nélküle Párizs, ezt a csarnokot is megszerethetik az emberek",  bár ezt elfogadja, hogy némely a felkészülés során intimitásra vágyó vívónak kicsit erős lehet majd az a figyelem, amit a burkolat okoz majd.

„Az idő eldönti majd, hogy tetszik-e az embereknek vagy sem. Nem akartunk emlékművet állítani magunknak, ha 25 év múlva valakinek jobb ötlete lesz, akkor valósítsák meg azt. Ahogy a sportban a világcsúcsokat is megdöntik, így az építészetben sincs állandóság" - mondta a tervező.

A mostani épületnek csak a fémváza marad, erre húzzák rá az aranyra színezett alumínium szendvicspanelt, ami 14-18 milliméter vastag. A természetes fényt biztosító ablakoknál sem szakad meg a borítás, itt vékonyabbá és vívómaszkszerűen lyuggatottá válik a lemez.

A lemezen majd sportoló figurák sziluettjeit is megjelenítik, de itt már módosítottak az eredeti elképzelesén, csak vasasos vívók kerülhetnek fel a falra, így londoni aranya után Szilágyi Áron is találkozhat magával majd, amikor edzésre megy.

A csarnok nemcsak új ruhát kap, de belülről is megújul. A tervezőktől elvárás volt, hogy versenyek rendezésére is alkalmas legyen a terem. 2013-ban Budapest lesz a vívó-világbajnokság házigazdája, és ha versenyhelyszín nem is lesz a Kovács-csarnok, edzeni biztos fognak benne a válogatottak. A csarnokban kicserélik a gépészeti részleget, a világítást, átalakítják a fegyvertárolókat, csak az épület fémváza marad meg, a belső tereket átépítik. A felújítást kora tavasszal kezdenék, Kendik reményei szerint az előre elkészített elemeket egy-két hét alatt össze lehet állítani. A felújítás összesen 150 millió forintba kerül.