Darth Vader megvette az F1-et, kinek jó ez Ecclestone-on kívül?

GettyImages-518850772
2016.09.08. 13:52
Régóta pletykálták már, szerda késő este viszont be is jelentették, hogy a Liberty Media Group (LMG) hosszas egyeztetés után megegyezett a Forma–1 megvásárlásáról, ezzel közel negyven év után kikerül a legnépszerűbb motorsport Bernie Ecclestone közvetlen irányítása alól. A 85 éves angol milliárdos azért nem megy még nyugdíjba. De mit is jelent ez a sportnak, a csapatoknak és a szurkolóknak?

Az LMG saját honlapján, egy viszonylag hosszú, rettenetesen üzleti nyelven megírt közleményben hozta nyilvánosságra, hogy 8 milliárd dollárért, nagyjából 2200 milliárd forintnyi összegért a Forma–1 többségi tulajdonosa lett. Csak hogy tudjuk hova tenni, ez hazánk 2016-os költségvetésének 8,5 százaléka, vagyis nagyjából egytizednyi Magyarországot fizettek a Forma–1-ért, egy versenyautós bajnoki sorozatért.

Az LMG ezért a pénzért megvette a CVC Capital Partners befektetői csoport teljes részesedését, illetve a további befektetői partnerek tulajdoni hányadát is – első részletben 18,7 százalékos tulajdonrészhez jutottak, ami 2017-ben további feltételek teljesülése után nagyjából 35 százalékra nő majd. Ebben benne van a Forma–1 anyacégének számító Delta Topco vállalat is. A maradék 65 százalék a CVC és a többi mostani résztulajdonos kezében marad, döntéshozási jogkörük ugyanakkor nem lesz.

Az eladás véglegesítése 2017 első negyedévére várható, miután minden tulajdonosi hányadot birtokló partnernek, így a részvények 1 százalékával rendelkező FIA-nek (Nemzetközi Automobil Szövetség) is rá kell bólintania az egyezségre.

Az eladás főszereplői

Liberty Media Group: Az LMG egy óriási médiavállalat. A tulajdonosa az a John Malone, akit az üzleti világban csak Darth Vaderként emlegetnek. Az LMG tulajdonában áll az Atlanta Braves baseballcsapat, a SiriusXM szatellitrádió, a Live Nation szórakoztatóiroda (ők szervezték a Red Hot Chili Peppers budapesti koncertjét is), de részesedése van a Discovery médiacsoportban is.

Chase Carey: Az 61 éves üzletember korábban a Fox médiacsoport ügyvezető igazgatója volt, majd legnagyobb amerikai szatellit-tévétársaság, a DirecTV igazgatója lett, később a 21st Century Fox médiavállalatot vette át.

A három legfontosabb dolog a felvásárlás után az, hogy az F1 új elnöke az eddig a  21st Century Fox médiaóriást irányító Chase Carey lesz, Bernie Ecclestone további három évre vezérigazgató marad, de – elméletileg – már nem az F1 mindenható ura, hanem csak egy alkalmazott lesz. Más kérdés, hogy azt mondta, azt fogja csinálni, mint eddig, mert ezt is kérik tőle.

„Ugyanazt csinálom majd, amit eddig is csináltam, egyezkedem a tévétársaságokkal, a pályák képviselőivel, ilyesmik. Az egyetlen újdonság, hogy lesz mellettem valaki, méghozzá Chase, aki segít abban, hogy a közösségi médiában hatalmasat fejlődjünk” – mondta a 85 éves Ecclestone, aki az eladás véglegesítése miatt nem is utazik el a jövő hétvégi Szingapúri Nagydíj helyszínére.

A közösségi háló a cél

Aztán egy félmondatként hozzátette az egész adásvétel lényegét is:

Chase Carey remélhetőleg a közösségi média új területeire is képes lesz bevinni a Forma–1-et. Tudják, én sosem találtam meg a módját, hogy abból hogyan csinálhatnék pénzt.

A fenti állítás nemcsak az ő, hanem a Forma–1 legnagyobb baja is volt. Az F1 YouTube-csatornája például csak 2015-ben indult el, ami elképesztő, úgy tíz évet késett. A Twitteren ugyan elég aktívan jelen vannak, de sem a Facebookon, sem az Instagramon, sem a Snapchaten nem aknázzák ki eléggé a lehetőséget; sőt, idén Lewis Hamiltonra még rá is szóltak, hogy legyen szíves kicsit visszafogni magát a közösségi médiában. Ecclestone még tavaly is leszólta nemcsak a közösségi site-okat, de a facebookozókat is, hogy belőlük úgysem lehet pénzt kiszedni, minek menne az F1 oda?

Ezen a teljesen kőkorszaki hozzáálláson biztosan változtatni fognak Carey és a Liberty érkezésével, akit két oldalról is segítenek majd új munkahelyén, ugyanis biztosan plusz szakembereket visz majd magával a kereskedelmi és a sportszakmai oldal menedzselésére is.

A probléma természetesen nem a bevétellel van, hiszen a Forma–1 a pályáktól, a fizetős tévészolgáltatásoktól és a globális partnereitől közel 1,6 milliárd dollár bevételhez jut évente, ebből pedig csak 700 millió dollárt kell visszaosztania a csapatoknak.

Meghódítani Amerikát

A probléma ott van, hogy Amerikát majdnem teljesen hidegen hagyja az F1, amivel óriási piacot hagynak üresen, illetve hogy a bevételük nagy részét jelentő pénz azoktól a pályáktól érkezik, amelyek alig tudják ezt kifizetni.

Vegyük csak Monza esetét: az olasz pálya évente mintegy 26 millió dollárt fizet azért, hogy F1-futamot rendezhessen, de a nagyjából 333 dolláros áron eladott napi 70 ezer jegyből csak 23,3 millió jön vissza. Már itt mínuszban vannak, és akkor még rájön pluszban 6,7 milliónyi promoteri díj – látható, mennyire nem éri meg a rendezés.

Carey-éknek ezen is változtatni kell, ki kell találniuk egy olyan modellt, amiben a versenypályáknak is sokkal jobban megéri futamot rendezni, mert az a jegyárak csökkenéséhez vezethet, aminek a végén a szurkoló lesz a nyertes.

A másik dolog Amerika, ami az F1 jó hatvan éve alatt sosem szerette meg a sportágat. Pedig Amerika imádja az autóversenyt, Bernie próbálkozott is kismillió helyen: volt futam Watkins Glenben, Las Vegasban, Detroitban, Indianapolisban, de mind besült pár év után. Jelenleg Austinban, Texasban van az Amerikai GP, 2012 óta járnak oda, nagyon kedvelt a futam, mégis már idén majdnem elmaradt. A helyszínre még ki is mennek az emberek, csakhogy a tévében nem nézik. (Tavaly persze még a helyszínen is balhé lett, egy hurrikán majdnem elmosta a teljes hétvégét, ami a nézőszámon is meglátszott.)

A csapatoknak sem mindegy

Már persze az eladás. Eddig ugyanis semmi beleszólásuk nem volt abba, mi történik a fejük fölött, az F1-ben ugyanis egyetlen istállónak sem volt semennyi részesedése. Ezért is volt az állandó lázadozás és fenyegetés a részükről, hogy kiszállnak az F1-ből, és csinálnak egy rivális sorozatot, de ezt persze soha nem lépték meg.

A Liberty Media Group viszont teljesen új helyzetet kínált nekik: azt, hogy a felvásárlás után minden csapat részedést vehessen az F1-ből, vagyis közvetlen beleszólása legyen a döntéshozásba. Több csapat már jelezte is az érdeklődését, de alighanem egy ilyen lehetőséget egyikük sem hagyna ki.

Mivel az F1 teljes eladása egy hosszabb folyamat lesz, ennek hatásai valószínűleg csak lassan lesznek érezhetők. Az viszont így is biztosra vehető, hogy Carey csatába indul Amerikában a NASCAR és az Indycar ellen, hogy meghódítsa a piacot.

Itt jön képbe a második várható legfontosabb változás: jelenleg nincs központosított marketing és promóciós részlege az F1-nek, ami hihetetlen. A helyi népszerűsítést a promoterek végzik, egy összehangolt, globális kampánnyal viszont sokkal jobb eredményeket érhetnének el, jelenleg ugyanis két fő irány van a rendező országokban: hétvégén üljenek le a tévé elé a nézők, a helyi futamon pedig menjenek ki a versenyre. Ezen túl viszont nem fordítanak nagy figyelmet a népszerűsítésre.

Vélhetően át fogják szabni a versenynaptárat, sokkal több népszerűsítő esemény lesz a futamok között, a pilótáknak pedig az eddigiekhez képest jóval több médiaszereplést kell majd vállalniuk, hogy maximalizálják a szurkolói potenciált.

Titkolózás helyett kommunikáció?

Kérdés, ez mennyire fog tetszeni Ecclestone-nak, aki az utóbbi negyven évben leginkább azzal népszerűsítette az F1-et, és növelte az érdeklődést, hogy titkolózott. A Forma–1 megközelíthetetlen, a közönség csodálatát élvező luxussport, aminek a pilótái a legnagyobb istenek, akik megközelíthetetlenek. A történéseket jelentős kivárással közlik, miközben minden szereplő – pilóták, csapatvezetők, menedzserek, szponzorok – csorgatják az információkat a médiába, szivárogtatnak. Többnyire ráadásul hülyeségeket, de mivel F1, az újságok harapnak, és megírják a sületlenségeket is.

Ilyen volt például legutóbb, hogy Monza, ahol az F1 első éve óta van futam, jövőre elveszti a rendezést. Egy éven át pár havonta cikkeztek róla az újságok, hogy úristen, Monza, mindenki egyik kedvence, az F1 tradicionális pályája megy a levesbe. Ecclestone el is mondta, kész, ennyi volt, nem tudunk megállapodni. Aztán múlt hétvégén, a futam három napja alatt megegyeztek egy újabb hároméves szerződésről.

Vagy még inkább a tavalyi Red Bull-motorügy. Múlt nyáron a Mercedes és a Ferrari is közölte, nem ad motort a rivális istállónak, majd a Honda részéről Ron Dennis McLaren-főnök jelentette ki ugyanezt. Az RBR a gyenge Renault-tól akart megszabadulni, de nem tudott, nem volt más lehetősége sem, egyértelmű volt, találnak kompromisszumot. Ennek ellenére három hónapon át lebegtették a csapatot, hogy ki fognak szállni az F1-ből, és viszik persze a fiókcsapatukat, a Toro Rossót is. Közben meg már rég megegyeztek a háttérben, hogy a Renault marad, csak nem így fogják majd hívni, hanem TAG Heuernek.

Kamerákat, de ne csak a pályára

De említhetnénk a pilótapiac állandó kavarását is, vagy épp a büntetéseket, amiken az F1-ben éjszakába nyúlóan vitatkoznak, közben ellentmondásos információk jönnek ki, míg végül nagy nehezen megszületik a tök egyértelmű döntés, aminek a körülményeibe senki nem láthat bele. A Libertynek talán az is érdekében állhat, hogy közvetítse például ezeket a meghallgatásokat: képzeljük el, hogy Hamilton és Rosberg az FIA-irodában arról beszél, hogy miért ütköztek össze. Vagy épp Verstappen indokolja meg, hogy miért is nem szorította le Räikkönent. Vagy mi történik egy pilótabrífingen a futamhétvége előtt? Ezekről az eseményekről ki vannak tiltva a kamerák, és csak újságírói értesülésekből tudjuk, hogy mi történt. Miért? 

És mivel Amerikai az egyik fő cél, várható majd az ottani fellépések növelése is: Ecclestone pár éve már megegyezett New Yorkkal egy városi, ráadásul esti futam megrendezéséről, már a pályát is kijelölték, aztán az ötlet mégis kútba esett. Kérdés, a Liberty merre látja majd legjobbnak a terjeszkedést, Texas megvan, de az országban bárhol lehetne még legalább egy futamot szervezni. Montrealban is van verseny, ezt vélhetően a végletekig kiaknázza majd az új F1-tulaj.