Gyárfásék konkrétumokat akartak, mi a baj: itt van néhány
További Úszás cikkek
- Bődületes országos csúcs 100 méter mellen, ez az idő az Eb-n ezüstöt ért volna
- A budapesti vb legjobb férfi úszója rátetováltatta a Lánchidat a karjára
- Hordágyon, oxigénmaszkban távozott Németh Nándor, a vb-je 47 mp-ig tartott, edzőjének az életéért küzdöttek
- Úszói kiállnak Virth Balázs mellett, mindenki tudja, hogy ő edzette Milák Kristófot
- Milák Kristóf majdnem az Év úszója lett a World Aquaticsnál
A Magyar Úszó Szövetség vezetői konkrétumokat akartak hallani arról, hogy miért nem találják jónak a működést a válogatott úszók. A Bernek Pétert képviselő Strongaa Management ügyvezetője, Kőrösparti Gábor és sportigazgatója, Tarpai Zoltán a Sport TV Mai helyzet műsorában mondták el, milyen konfliktusokat éltek át.
Kőrösparti elmondta, az úszószövetségnél keveredtek a dolgok, támogatásnál kérték olyan feltételek teljesítését, amelyeket szerződéseknél szoktak. „Az én meglátásom szerint egy támogatási szerződésben ne kössem ki azt, hogy az arculati jogok és a névhasználat hozzám kerüljön” – mondta az ügyvezető.
Azt javasolták a szövetségnek, hogy Berneknek utalják el a támogatást, a menedzsmenttel pedig kössenek egy olyan szerződést külön, amelyben leírják, milyen megjelenési kötelezettségei vannak az úszónak.
A szövetség szóban elfogadta a javaslatot, de nem történt semmi. A támogatás sem érkezett meg. „Próbáltuk elmagyarázni azt is, hogy a Péter nem írhat alá szerződést akkor, ha egy menedzsmentnek adja a névhasználati és arculati jogait. Ő nem mondhat le arról, ami nem az övé. De a legnagyobb probléma az, hogy úgy gondolom, ezt nem is értik. Azt hiszem, hogy itt a konfliktus nem Gyárfás Tamás és Hosszú Katinka, de még csak nem is Hosszú Katinka és az úszószövetség között van, hanem alapvetően, és azt gondolom, hogy ez az úszástól függetlenül is nyugodtan kijelenthető, hogy a versenyzőtársadalom és az őket kiszolgáló szervezet közötti világnézeti és látásmódbeli különbség” – mondta Kőrösparti.
A Strongaa korábban javasolta a szövetségnek, hogy mint az amerikai profi ligákban, kollektív szerződésben szabályozzák azt, hogy a szövetség milyen jogkörrel használhatja fel a sportoló képmását, arcát és nevét. Példának hozták fel LeBron Jamest, akinek részt kell vennie az NBA kampányában is.
Azt is említették, hogy a szövetség és versenyzők között nem partnerség, hanem hierarchia van, és ez az „old school felfogás" már nem mindenki számára elfogadható.
Tarpai szerint a sportolók azt érezhetik, hogy a rendszer büntet. „Kicsit olyan érzésünk van, mintha a szövetség elöljárói a saját zsebükben szednék össze a pénzt, és adnák oda a sportolóknak, ezért személyes sértésnek veszik, ha egy szakmai közösség, mondjuk egy klub szeretné eldönteni, hogy a rá eső támogatást milyen edzőtáborban, hogyan és milyen névsorral szeretné elkölteni. Ebben elég komoly ellenpontokat észlelünk, és én azt gondolom, hogy a szövetségnek egy szervező, működtető, allokáló szervezetnek kellene lennie, nem egy megmondónak, és átnyúlni olyan területekre, amelyekre nem kellene.”