A nagy tévévakteszt

Igen, vicces, hogy tévét vakon, de mielőtt dühödt olvasói levelet tetszenének kezdeni fogalmazni, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vaktesztnek nem az a lényege, hogy csukott szemmel végzik, hanem hogy a tesztelők nem tudják, mit tesztelnek éppen. Kétségtelen, hogy kapaszkodók híján tesztelni nehéz, viszont így szoktak születni a legérdekesebb eredmények, és ezt most sem történt másként. Igaz, ekkora meglepetésre nem számítottunk.

Összeszedtünk hat, a boltokban éppen kapható nagy felbontású (1920x1080-as hd) televíziót, a normál háztartási méretű 81 centistől egészen a 132 centi átmérőjű behemótig. Volt köztük plazma, lcd és a legújabb technológiát képviselő ledes készülék is. A tévék keretét és talpát eltakartuk ronda barna csomagolópapírral, lejátszottunk rajtuk a Transformers 2-t sima dvd-felbontású (720x576) és hd-változatban (1920x1080) is. Aztán feltettük tesztelőinknek a világ legegyszerűbb kérdését: a jelforrás, a márka, a technikai adatok és az ár ismeretének hiányában melyik tetszik nekik a legjobban. Vagyis hogy melyik kéne.

Merész számítások szerint csaknem hárommillió forint értékű tévékollekciót sikerült összeharácsolnunk, összesen három gyártótól, az LG-től, a Samsungtól és a Sharptól. Nem volt célunk, hogy minden gyártó szerepeljen az összeállításban, ezért nem fáj különösebben, hogy kimaradtak olyan nagy nevek, mint a Sony vagy a Panasonic. Fontosabb volt, hogy minden elterjedt technológia és méret képviseltesse magát.

Mielőtt mi magunk nekiugrottunk volna a transzformereknek, felkértük az előzetes tesztelésre Szalai Pétert tévészakértőt, a Retail and Technology című ipari szaklap vezető szerkesztőjét. Gyors technikai alapvetés a Szemtől: a plazmatévékben minden egyes képpont három nemesgázzal töltött kamrából áll össze, így a képpontok gyakorlatilag maguk állítják elő a fényt. A folyadékkristályos elven működő lcd-tévék fényét viszont a háttérvilágítás adja, amely a hagyományos készülékek esetében hideg katódfénycsövekből származik, míg a legújabb, ledes lcd-kben ugyanezt a háttérvilágítást már diódák szolgáltatják, ami a gyártók szerint jót tesz a képminőségnek.

A plazmatévék válaszideje (a képpontok frissítésének gyorsasága) és kontrasztaránya (a legvilágosabb és a legsötétebb pont közötti különbség) hagyományosan jóval kedvezőbb, mint az lcd-ké. Cserébe a plazmák általában nagyobbak, nehezebbek és többet fogyasztanak, mint az lcd-tévék; az viszont a Szem szerint már régen nem igaz, hogy a plazmatévékbe beleégne a sokáig álló kép, például a tévécsatornák logója, mert ezt a gyártók már különböző trükkökkel mostanra kiküszöbölték.

Harminchét hüvelykes, azaz 94 centis méretig a lcd-tévék előállítása olcsóbb, a nagyobb méreteknél gazdaságossági szempontból már a plazma van némi előnyben. A Szem szerint Magyarországon a 32-37 hüvelykes modellek a legnépszerűbbek, és bár nem létezik lélektani határ, ami alatt jobban fogynak a tévék, azt mondja, a 120-150 ezer forintos készülékeket érdemes megvenni.

A tévék mérete a Szem szerint csak ízlés kérdése. Nem számít, milyen messziről nézzük a tévét, ha elfér és van rá pénzt, nyugodtan meg lehet venni a legnagyobbat.

Eddig az elmélet gyorsan, röviden. De el tudja-e dönteni a Szem, hogy plazmát, lcd-t vagy ledes tévét néz éppen? És meg tudja-e mondani, hogy amit lát, az egy sima dvd-minőségben érkezik, vagy nagy felbontású jel, amire ezeket a tévéket kitalálták? Mennyi a vakítás, és mennyi a szemmel látható különbség? Ugyanez a feladat várt a házi tesztcsapatra: Szabózére, Sixxre és Gyulára, az Index és a comment:com hivatásos tévénézőire, Blumira, a blog.hu főnökére és Pozsira, az Index technikai gurujára.

Samsung UE46B8000XW

Technológia: Ledes lcd

Méret: 46” (116 cm)

Ár: 516 500-681 000 Ft.

„Borzasztó” - mondta a Szem a Samsung ledes tévéjére, tesztünk 700 000 forintos ajánlott árú, tehát legdrágább darabjára. A Szem egyből kiszúrta, hogy egyrészt alacsony felbontású dvd-n nézi a Transformers 2-t, másrészt hogy lcd-t lát, nem plazmát. A hd-s változat láttán aztán megnyugodott: „Ez nagyon szép, biztos, hogy nem dvd. De fura, mert nem teljesen fekete a fekete” Bluminak kifejezetten tetszett a Samsung képe, főleg a hd-s persze: „Részletesnek tűnt, nem a hibákra figyeltem, hanem arra, hogy jó a kép végre. Ez a legjobb” Érdekes módon többen is panaszkodtak a tévé méretére: „Ez a képátló nagyobb, mint amit az átlagnéző elviselne, nyoma sincs a legjobb helyen ülök a mozi nézőterén, bázz-érzésnek.” – értékelt Gyula, aki a lehetséges 10-ből mindenki közül a legkevesebb, mindössze 5 pontot adott a Samsungnak.

Modern ledes technológia ide vagy oda, a Samsung a 40 ponttal a 3. helyen végzett, igaz, csak egy ponttal maradt le a második helyezett LG-től.

LG 50PS8000

Technológia: Plazma

Méret: 50” (127 cm)

Ár: 282 000 - 374 000 Ft.

„A feketék sötétek, a kép éles, mégis olyan semmilyen. Ez lenne a LED?” - kérdezte Szabózé az LG 127 centis készülékéről, a tesztben szereplő egyetlen plazmatévéről, amit egyébként Pozsi is lcd-nek nézett. A többiek viszont mindannyian eltalálták, hogy plazmát látnak, sőt ezt a Szem már a készülék kikapcsolt állapotában megállapította, ami valószínűleg világcsúcs. „Elmosódott a kép egy kicsit, túl élénk színek, nem elég részletgazdag” – mondta Sixx, míg Blumi, aki civilben maga is plazmatulajdonos, látott ugyan részleteket, de azokat csúnyának tartotta. Gyulának a kontraszt nem tetszett: „Az árnyékos részek bosszantóan sötétek, a világos színek meg szinte vakítanak.”

Az LG plazmája, a tesztben szereplő egyetlen plazma egyébként, végül 35 ponttal a negyedik helyen végzett a hat közül, viszont csak két ponttal előzte meg az utolsó helyezetteket.

LG 42LH9000

Technológia: ledes lcd

Méret: 42” (107 cm)

Ár: 356 000 - 385 000

„Minden eddiginél teltebb színek, ahol egy pillanatra tényleg elhittem, hogy Optimusz fővezér az orrom előtt alakul át kamionná, amíg Szabózé feje bele nem rondított a képbe.” – mondta Gyula a 42-es LG-ről, míg az inkriminált Szabózé szerint a képernyőn „a feketék olyan sötétek, mint a párbeszédek. Ez tuti, hogy plazma”. Persze nem plazma volt, hanem lcd, amint azt az összes többi tesztelő eltalálta, sőt a Szem, Pozsi és Gyula még a ledes háttérvilágítást is helyesen tippelte meg. „A kép kicsit zajos, de a fehér nagyon fehér, a fekete nagyon fekete, ez jó” – mondta Sixx.

A ledes LG-t egyik tesztelő sem dicsérte agyon, de kiegyensúlyozott képminőségével végül 41 ponttal a harmadik legdrágább készülék létére a második helyet szerezte meg.

LG 42SL8500

Technológia: lcd

Méret: 42” (107 cm)

Ár: 278 000-300 000

„Megan Fox segge soha nem volt még ilyen plasztikus, szinte kiugrott a képből, a kamaszok erről álmodhatnak naphosszat. Valami képjavító áramkör miatt a mozgás nagyon fura volt, és az sd/hd különbség szembetűnő” – mondta Sixx. Pozsi szerint „a legjobb képe ennek a tévének volt, cserébe az SD hibái is nagyon kijöttek. A legkönnyebb ennél volt eldönteni, melyik forrás melyik.” Az LG lcd-je az egyébként is szigorú Bluminak tetszett a legkevésbé, ő csak 5 pontot adott neki, míg a Szem ezt a tévét értékelte a legtöbbre, annak ellenére, hogy ebben az esetben elbizonytalanodott, hogy plazmával vagy ledes tévével áll-e szemben.

Az lcd-s tv így óriási meglepetésre 48 pontot kapott, és fölényesen megnyerte a tesztet, kerek 7 pontot verve a második helyezettre.

Sharp Aquos LC-32LE700E

Technológia: ledes lcd

Méret: 32” (81 cm)

Ár: 248 000-443 000

A teszt legkisebb résztvevője volt a Sharp 32 hüvelykes, 81 centis tévéje, és bár a méretet a tesztelők nem vehették figyelembe, csak a képminőséget, lehet, hogy a kicsinysége lett a veszte. „Pont ekkora tévém van otthon, meg is lepődtem, hogy mégis hogyan vagyok képes esténként egy vibráló bélyeg elé lekuporodni.” - mondta Szabózé, míg Gyula szerint „túl kicsi a képátló, még akkor is fanyalognék ha úgy dobják utánam ingyen.” Pozsi szellemképesnek, sőt VHS-szerűnek érezte a képet, akár a dvd-, akár a hd-s formátumban jött a Transformers. Blumi szerint viszont attól, hogy ez a tévé kisebb volt, mint a többi, talán élesebbnek is látszott – igaz, így is csak 4 pontot kapott tőle a lehetséges tízből.

A Sharp összesen 33 pontot kapott, így holtversenyben az utolsó helyen végzett.

Sharp Aquos LC-52DH65E

Technológia: lcd

Méret: 52” (132 cm)

Ár: 452 000-515 000

Ahogy a legkisebb, úgy a legnagyobb tesztalany is a Sharptól érkezett, de az gyorsan kiderült, hogy a nagy képátló nem feltétlenül jelent megnövekedett képminőséget. A Szem szolid 8 pontra, tehát a középmezőnybe helyezte, bár erről sem tudta teljesen biztosan eldönteni, led-e vagy plazma. „A hd-jel gyönyörű, tűéles, és a feketék olyanok, mint egy fekete lyuk legközepe” - mondta Zoli, és többen is megjegyezték, hogy ennél a tévénél volt a legnehezebb megállapítani, vajon nagy felbontásban jön a Transformers, vagy kicsiben. „Ekkora tévéhez azt hiszem még nagyobb felbontás kellene.” – jegyezte meg Pozsi.

A 132 centis Sharp végül a másik, ledes Sharppal együtt az utolsó előtti helyen végzett, 33 ponttal.

Amire egy kicsit mindenki számított: a hétköznapi nézőnek sok esetben nemhogy nehéz, hanem szinte lehetetlen eldöntenie, hogy plazmatévét, lcd-s vagy ledes készülék képét látja-e, tehát a technológiák közötti választást valószínűleg inkább a márkanév, a fizikai méret, az ár és a fogyasztás határozza meg, mint az alkalmazott technológia. Egyelőre legalábbis.

Amire kevesen számítottak: hiába uralkodik mindenütt a full hd, vagyis a manapság a boltokban kapható tévéken elérhető legnagyobb felbontás igenis létezik olyan eset, hogy nehéz megállapítani, vajon egy ósdi dvd-ről megy-e a film, vagy hd-s változatban. Ebben szerepet játszanak az egyes tévék különböző szoftveres trükkjei, amelyek elhitetik a nézővel, hogy nagyobb felbontású képet látnak a valódinál.

És amire senki nem számított: a legolcsóbb tévé, az LG SL8500-as modellje nyerte az összehasonlító tesztet. Erre mondta a Szem még az elején, hogy nem lehet általános tanácsot adni, mindenki döntsön maga: menjen el a boltba, nézze meg az összes tévét, és vegye meg azt, amelyik tetszik neki. Olyan nagy baj nem lehet belőle.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!