A közösségi vásárlásé a jövő?

Az amerikai Groupon a valaha volt leggyorsabban növekvő cég – legalábbis a Forbes magazin szerint. Andrew Mason 2008-ban alapította a közösségi vásárlós szájtot. Az ötletet egy nonprofit oldal, a The Point adta, itt közösségek alakultak kampányokhoz, akciókhoz.

Maga a Groupon név a group (csoport) és a coupon (kupon) összevonásából ered – ez be is mutatja az oldal lényegét, a közösségi vásárlást. Arra a kereskedelemben ismert elvre épül, hogy minél többet veszel valamiből, annál nagyobb kedvezményt kapsz.

Alakulása után másfél évvel a Groupon már huszonkét ország száznegyven városában kínál kedvezményeket. A cég által kifejlesztett rendszer lényege, hogy különböző szolgáltatócégektől, leginkább éttermektől, fitnessz- és wellnesskluboktól, kozmetikai szalonoktól nagy, rendszerint ötven százaléknál is nagyobb kedvezményt alkudnak ki annak fejében, hogy ezért egy bizonyos előre megállapított számú vevőt juttatnak az étterembe, boltba, klubba.

A tranzakció kuponokkal folyik: a vevő addig nem vásárolhat, amíg a minimális vásárlószám össze nem jön, azaz el nem érik az úgynevezett fordulópontot (tipping point). Ezután a vevők kifizetik a kedvezményes árat, amiről igazolást kapnak. Ez a kinyomtatott kupon feljogosítja őt, hogy egy meghatározott időn belül (pár hónaptól akár egy évig) igénybe vegye a kedvezményes szolgáltatást.

A rendszer mindkét félnek kedvez. A vásárló nagy árkedvezményt kap, a Groupon-partner megszabja, hogy milyen feltételekkel, megszorításokkal hajlandó egy átlagnál nagyobb kedvezményt nyújtani. Egy étterem például kikötheti, hogy egy este csak egy kupont lehet beváltani, vagy hogy más akciókhoz a kedvezményt nem lehet hozzáadni.

Nem véletlen, hogy sokan próbálják utánozni a Groupont, csak az Egyesült Államokban kétszáz hasonló elven működő oldal jött létre az utóbbi időszakban. Az egész világon legalább ötszáz ilyen oldal van, közülük száz Kínában. A klónok közt vannak olyanok, amelyek a megszólalásig hasonlítanak a Grouponra, és vannak, amelyek más ötletekkel próbálják fejleszteni az üzleti modellt.

Kelet-Európában július 28-án indult el az első Groupon-koncepciót követő oldal, Prágában, ezt rögtön követte további két, szlovák közösségi vásárlással foglalkozó oldal is. Csak idő kérdése volt, hogy Magyarországon is fantáziát lássanak a közösségi online vásárlásban.

Nagyon rövid idő múlva két társaság is jelentkezett egy-egy oldallal. Az egyik a Veddvelem. Az oldalról korábban már írtunk, működése egyszerű: ha valaki vásárolni szeretne, létre kell hoznia egy úgynevezett toborzást, ott meg kell adnia, hogy mit, mennyit és mikor szeretne megvenni. Ezután egy meghatározott időpontig bárki csatlakozhat, aki vásárolna az adott termékből, így jön össze a mennyiségi kedvezmény.

A másik a Bónusz Brigád, amely szerda délután indult. A Bónusz Brigád létrehozói, Heller Gábor és Kaprinay Zoltán nem egyszerűen lemásolni akarták az amerikai Groupont, hanem a hazai netezőket akarták megszólítani.

A rendszer másképp működik, mint a korábban bemutatott Veddvelem, sokkal jobban követi a Groupon példáját, hasonló működéssel, technikával és üzleti modellel próbálkoznak. Minden nap egy új ajánlat kerül a címlapra, amely kedvezményt kínál azzal a feltétellel, hogy az azt igénybevevőknek el kell érniük egy bizonyos számú vásárlót. Tesztünk idején egy étterem ajánlott fel ötvenszázalékos kedvezményt, ha náluk vacsorázunk.

Általában egy ajánlatot három-öt napon át lehet megvásárolni. A vevő csak akkor fizet, ha a közösség elérte a minimális vásárlószámot (a fizetéskor az ajánlat összegét csak befoglalják, és akkor vonják le a számláról, ha összegyűlt a minimum számú vásárló – ellenkező esetben a foglalás semmissé válik.) A Bónusz Brigád partnere a bankkártyás fizetésben az OTP Bank.

Ha összejött a szükséges számú vásárló, akkor a felhasználó pdf-ben letöltheti a kuponját, amellyel a kedvezményt igénybe veheti. Az kupon felhasználására megszabott időszak – a szolgáltatás függvényében – több hónap vagy akár év is lehet. A vásárlótoborzás lezárása után a szolgáltatást nyújtó cég megkapja a vásárlók által befizetett összeget, és egy webes felületen jelezheti, hogy melyik kupont váltották már be.

A feledékeny vásárlókat a rendszer a kupon lejárta előtt egy héttel figyelmezteti, de ha nem váltja be, a pénz akkor sem vész el, névértéken levásárolható. Eleinte heti két-három új ajánlat jelenik meg az oldalon, de ahogy növekszik a felhasználók száma, úgy sűrűsödnek majd az ajánlatok is. Az oldal tehát teljesen más elven működik, mint a korábban bemutatott, itt a lényeg nemcsak az olcsóbb vásárlás, ötletekkel próbálják vásárlásra csábítani a felhasználókat.

A Bónusz Brigád nevében, logójában, dizájnban és tervezett partnerlistájukban egyértelműen főként a húsz–negyven éves igényes, iskolázott, középosztályként belőhető réteget célozzák meg. Az alapítók a Bónusz Brigáddal valódi közösséget is szeretnének építeni, nem csoda, hogy a Brigád Facebook oldalán már több mint ezer rajongója van a kezdeményezésnek, itt egyébként már matricát és pólót is terveztek a közösségi vásárlást népszerűsítő szájtnak.