A startupok sötét oldala

A Cambrian Genomics startup alapítója, Austen Heinz 2015. május 24-én végzett magával. 31 éves volt. Aaron Swartz, a Reddit társalapítója 2013-ban azután vetett véget az életének, hogy hekkelés miatt (letöltött egy csomó tudományos publikációt az MIT hálózatából) bíróság elé rángatták, és éveket kaphatott volna. Jody Sherman Las Vegas-i befektető 2013-ban lőtte le magát. Ilya Zhitomirskiy, a Facebook-vetélytársnak kikiáltott Diaspora alapítója szintén öngyilkos lett. Kicsit más kategória, de azért a techvilágra nehezedő nyomásba bőven beleillik a Grooveshark alapítójának halála, akinél szintén nem találtak külsérelmi nyomokat: Josh Greenberget jogvédők perelték, streamingoldalát bezáratták. Hétfőn éjjel Faigy Mayer, az Appton 29 éves alapítója lett öngyilkos.

Ezek az öngyilkosságok csak extrém esetek a startupok, a techipar sötét oldaláról, ahol emberek nap mint nap depresszióval, stresszel küzdenek. Nem egyszerű elkezdeni egy új céget, hát még, ha az az álmunk, hogy megváltjuk vele a világot. A témáról nem sokan, nem sokat beszélnek, ebben a világban csak a siker számít, ha sikertelenségről van szó, akkor is a startup, az ötlet a téma, szó nincs arról, mit élnek át az alapítók, akik valójában sokszor teljesen összefolynak a cégeikkel.

Akinek nincs problémája, az a kivétel

A UC San Francisco professzora, Michael Freeman, aki egyben vállalkozó is, csapatával megvizsgálta [PDF] a vállalkozók és közvetlen hozzátartozóik mentális egészségét. 242 vállalkozót kérdeztek meg, egy anonim, online felmérésben, saját és családjuk mentális egészségének történetéről. 

Az önbevallásos kérdőív brutális eredményeket hozott: a vállalkozók 72 százaléka küzd lelki problémákkal, ami sokkal magasabb, mint az USA teljes népességének átlaga. A vállalkozók sokkal több tünetet is jelentettek: 49 százalékuknak egy vagy több, egész életén végighúzódó problémája van, 32 százalékuknak kettőnél is több, 18 százalékuk háromnál is többel küzd. 23 százalékuk mondta azt, hogy tünetmentesek, de családtagjaik problémákkal küzdenek. Egyedül a szorongásban nem térnek el az átlagostól: 27 százalék jelzett ilyet, míg a népesség 26 százalékánál tudunk ilyenről. 

A vállalkozók 30 százaléka küzd nagyon régóta depresszióval, 29 százalékuk figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – ADHD), 12 százalékuk szed túl sok gyógyszert, 11 százalékukat bipoláris zavarral diagnosztizálták.

Digitális pszichológus startuppereknek

Megan Jonesé, a Stanford pszichológusa, aki a Lantern néven mentális egészséget támogató mobilappot is fejleszt, azt mondta a júniusi budapesti konferencián, a Hungarian Innovation Techshow-n (HITS), hogy startupperek gyakran kiégnek, stresszesek, depressziósok, mivel állandóan azt kell mutatniuk, hogy minden a legnagyobb rendben, érdemes befektetni a készülő termékükbe. A valóságban viszont az emberek hangulata nem lehet ennyire állandó.

A Lantern egyelőre annyit tud, hogy feltesz kérdéseket, erre kell válaszolnia a júzernek, és a végén össze is kapcsolja egy pszichológussal, coachcsal. Mivel nincs elég szakember a területen, ez a köztes digitális megoldás is nagy előrelépés lehet, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten jó a startuppereknek, akik amúgy sem idegenkednek a technológiától.

Mindenki tudja, de senki nem beszél róla

A Wittlebee nevű e-kereskedelmi startup bukása után Sean Percival alapító maga is depressziós lett. Nem beszélt róla, egészen egy másik startupper, Jody Sherman öngyilkosságáig. Aztán blogbejegyzést írt az élményeiről, elmondta, hogy ő szerencsés, mert van felesége és barátai, akikkel nyíltam beszélhetett, amikor startupja miatt többször kilátástalan helyzetbe került. 

Percival most az 500 Startups cégnél dolgozik, ahol számításai szerint az alapítók 10-20 százaléka hasonló problémákkal küzd: az elrugaszkodás nehézségeivel, kétségek gyötrik, depressziós, gyógyszereket szed. Percival az Inc nevű lapnak adott interjújában azt mondta, hogy a depressziós alapítók nyugodtan lépjenek kapcsolatba vele.

Néhány a Szilícium-völgyből jött, nagyon sok kis vállalkozások tulajdonosaitól, akik a családjaiktól kértek kölcsön, hogy beindítsák cégüket, és most nehézségeik vannak. Percival attól rettegett, hogy elhalaszt akár csak egy segítségkérő emailt, ezért megkérte az Inc-t, hogy frissítsék a cikkét, és inkább a hotline telefonszámát tegyék bele.

2013-ban a Moz alapítója, Rand Fishkin, és befektetője, Brad Feld részt vett a Foundry Group által alapítóknak szervezett egyik eseményen. Itt 22 igazgatóval találkozott, akiktől megkérdezte, hányan szorongtak vagy szenvedtek depressziótól valamikor. Húsz kéz emelkedett a magasba. Az ehhez hasonló történeteket napestig lehetne folytatni.

Gyilkos mítosz

A startupközösség felépített egy vállalkozói mítoszt, ami arról szól hogyan lesz valaki egy jó ötlettől gazdag, hogyan épít egyetlen gondolatra valami olyat, ami előre viszi a társadalmat. Van még hely a listán Bill Gates, Elon Musk és Mark Zuckerberg után.

Egy Szilícium-völgyi klisé szerint tízből kilenc startup elbukik. Ez hatalmas nyomást rak az alapítókra. Nem segít a völgyben kialakult kultúra sem, ami nagyjából annyiban foglalható össze, hogy a lényeg, hogy mi menők legyünk, ez áldozatokkal jár, másokkal meg nem kell foglalkozni. 

Elképesztő dolgokból lett státuszszimbólum: folyamatos, feszített melóból, brutálisan korán kelésből vagy akár alig alvásból. Naponta több cikk jelenik meg arról, hogy a cégek egyre több pénzt söpörnek be. Ma öt startup ér többet mint 20 milliárd dollár. A depresszió pedig nem egyeztethető össze a startupos élettel. Pedig, mint látszik, a nyomás hatalmas és rengetegen megsínylik.

A startup értéke = saját magunk

Ráadásul a sikerből is pillanatok alatt összeomlás lehet: Austen Heinz mentális problémái ugyan nem a startupjával kezdődtek, de nagyon rosszul érintette, amikor 2014 novemberében lecsaptak rá a lapok: korábban már sikerre vitte genetikai startupját, a Cambrian Genomicsot, de még pénzre volt szüksége. Közben futott egy másik projektje, a Sweet Peach, egy nőknek szóló szappan, ami a vagina illatát változtatta volna meg. Az ötletét a lapok úgy tálalták, hogy

két férfi startupalapító, aki meg akarja változtatni a nők vaginájának illatát;

szexistának írták le. A botrány miatt több befektető kiszállt a genetikai startupjából is. Austen Heinz öngyilkos lett.

Néhány befektető úgy néz a mentális problémákra, mintha azok egy csomagban jönnének a géniuszokkal, azokkal, akiknek világmegváltó ötleteik vannak. Pedig ez hamis kép: egyszerűen a világ legtehetségesebb embereinek is lehetne problémáik – például állandóan pénzt kell szerezniük a befektetőktől. Márpedig ez nem egyszerű feladat. Ők folyamatosan ebben élnek, startupjuk teszi ki a mindennapjaikat, emiatt egy idő után nehezen tudják saját magukat elválasztani a vállalkozásuk értékétől. Ebben a keretben már könnyebb értelmezni az alapítók problémáit: ha a cégjük bedől, azt ők már úgy érzik, a saját életük dől be. Ezek után tényleg úgy gondolják, hogy a halál az egyetlen választás.

Muszáj lesz beszélni róla

Mi a megoldás? Egyszerűen le kell rombolni a sérthetetlenség, tökéletesség mítoszát a vállalkozók között. Több szaklap egyetért abban, hogy ideje kevesebbet beszélni a pénzügyi mutatókról és többet az érzésekről – van már elég okunk rá, hogy így tegyünk. Kicsit ironikus, valójában mégis nagyon hasznos, hogy már erre a problémára is van startup, az egyelőre csak angolul elérhető 7 Cups of Tea, ami ingyenes, így elérhető megoldás lehet azoknak a vállalkozóknak is, akik éppen kifogynak a pénzükből. Egy startup bedőlése ugyanis nem az az élethelyzet, amikor valakinek még terapeutára is van pénze. 

A 7 Cups of Tea azonnal hozzáférhető, internetalapú, anonim hálózat, ahol ismeretleneket hallgatnak meg mások, ha erre szükségük van. Mára van kifejezetten startuppereknek szóló részük is, ahol az alapítók szerint már több mint tízezer beszélgetést folytattak le.

(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index)