Péter, Pál
19 °C
32 °C

Belőve a Starcraft is jobban megy

20018533625 6220672c58 o
2015.08.23. 16:33
A legnagyobb bajnokságokon játszó profi videojátékosok körében egyre népszerűbb a drogfogyasztás. A receptre kapható Adderall javítja a reflexeket és a koordinációs készségeket, de legalább olyan káros mellékhatásai vannak, mint az utcán kapható speednek. Sokan vállalják a kockázatot, még akkor is, ha nem nyerhetnek dollármilliókat, mint a legjobbak. Az esport-szövetségek próbálnak változtatni a helyzeten, de kérdés, hogy tehetnek-e bármit is.

Kory Friesen profi Counter-Strike-játékos, az e-sport világában Semphis néven ismerik. A profit itt úgy kell érteni, hogy pénzért játszik, a Cloud9 nevű csapat tagjaként. Friesen nemrég beismerte, hogy ő és a csapattársai az Adderall nevű, receptre kapható, amfetaminalapú gyógyszerrel doppingoltak egy bajnokság előtt, ahol a fődíj 250 ezer dollár volt.

A vizsgaidőszak kedvence

Egy felmérés szerint a középiskolás és egyetemista diákok az Adderallt tanulási segédeszközként is használják. Vizsgaidőszakban sok diák szerez kéz alatt teljesítményfokozókat, hogy jobban tudjanak a tananyagra koncentrálni; állítólag a főiskolás diákok 20-30 százaléka kipróbálta már az Adderallt.

Amikor a szülőket arról kérdezték, hogy tudnak-e a gyerekek gyógyszerfogyasztási szokásairól, a szülők 1 százaléka mondta, hogy igen, tudja, hogy a gyereke Adderallt szedett tanuláshoz; 4 százalékuk mondta, hogy nem tudja; 95 százalékuk meg volt róla győződve, hogy ilyen soha nem fordult elő. Pedig a fogyasztási arányok mást mutatnak. Hogy a szülőket ilyen könnyű megtéveszteni, annak az lehet az oka, hogy az Adderall-fogyasztásnak nincsenek olyan nyilvánvaló mellékhatásai, mint más drogoknak, így a fiatalok könnyebben eltitkolhatják azt a szüleik elől.

Az Adderall (amit addynek is becéznek) egy, a Ritalinhoz hasonló pszichostimuláns. Az Egyesült Államokban gyógyszerként árulják, de csak receptre kapható: az orvos többnyire narkolepsziásoknak (hirtelen elalvás), illetve figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) szenvedő gyerekeknek írja föl. Mivel

a gyógyszer fő hatóanyagai amfetaminszármazékok,

az Adderallt nemcsak gyerekek szedik, hanem mások is, akik nem akarnak drogdílerektől speedet venni, vagy akiknek vizsgaidőszakban túl sokat kell tanulniuk.

Friesen akkor beszélt nyilvánosság előtt az Adderall-fogyasztásról, amikor Mohan Govindasamyval beszélgetett egy interjúban.

Govindasamynak saját műsora van, ami az e-sportról, azon belül is a Counter-Strike-ról szól. A krakkói bajnokság csapaton belüli kommunikációjáról beszélgettek. Friesen megjegyezte, hogy vicces volt, majd hozzátette:

Nem érdekel. Mind Adderallt vettünk be. De még csak le se szarom. Tök nyilvánvaló volt, ha hallgattad a közvetítést. Akár utálhatnak is miatta, ha akarnak.

A júniusban készült interjú idején Friesen (és egy másik játékostársa, Shahzeb Khan) már nem játszottak a Cloud9-ban. Addigra leigazolták helyettük a profi Skadoodle-t – minden idők legnagyobb átigazolási összegéért, húszezer dollárért –, Friesen pedig átigazolt csatlakozott egy másik klánhoz, a Nihilumhoz. Az illegális drogfogyasztással a kutya sem törődött.

Tudták, csak nem érdekelt senkit

Az e-sportban már korábban is voltak bundázott meccsek és technikai jellegű csalások; ezek ellen ma már megfelelő eszközökkel is fel lehet lépni. Viszont a drogozás eddig nem került szóba, legalábbis nem számoltak vele lehetséges csalási formaként.

Az egyik legnagyobb e-sport szervezet, az Electronic Sports League (az e-sport Bayern Münchenje, ahogy egy profi játékos nevezte) szabálykönyve nem tiltja kimondottan az Adderall használatát. Mindössze egy mondat erejéig térnek ki a drogfogyasztásra az egyik alpontban:

Szigorúan tilos akár online, akár offline meccseket drogok, alkohol vagy más teljesítményfokozók befolyása alatt játszani; ezeket kizárással is büntethetik.

Egyértelmű állásfoglalás, nem? De a csalókat sosem lehet lebuktatni, mert az ESL játékosain nem végeznek doppingvizsgálatot. Semphis nyilatkozata után viszont egyértelmű volt, hogy ezen változtatni kell.

A konkrét eset kapcsán a szervezet szóvivője, Anna Rozwandowicz júliusban azt mondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a szervezet új drogpolitikai állásfoglalását, illetve hogy mit hajlandók tenni a hasonló esetek megelőzéséért, a játékosok megóvásáért. A helyzetet a német doppingellenes ügynökséggel, a NADA-val együttműködve próbálták megoldani.

Semphis következmények nélkül megúszta az ügyet. Rozwandowicz azt mondta, az interjúban elejtett megjegyzésén kívül nincs más bizonyítékuk rá, hogy tényleg használt Adderallt a meccs alatt. Amíg nem vehetik biztosra, hogy megtette, addig nem is diszkvalifikálják. Vér- vagy vizeletvizsgálatnak sem lenne értelme, mert a bajnokság és az interjú között négy hónap telt el.

Mintha a játékhoz tervezték volna

Az ESL ügyvezető igazgatója, Michal Blicharz korábban azt mondta, hogy a drogfogyasztás eddig nem okozott semmilyen problémát a szervezetnél.

Tudomása van róla, hogy egyes játékosok Valiumot használnak idegnyugtatóként, de ennél komolyabb esetekről nem hallott. Blicharz szerint nem valószínű, hogy az e-sportolók rákapnának a keményebb drogokra, mert az nem hozna olyan teljesítménynövekedést, hogy megérje kísérletezni velük.

A receptre kapható speed

Az ENSZ pszichotróp anyagokra vonatkozó egyezménye az amfetaminszármazékokat a második jegyzékben (Schedule II) szereplő anyagok közé sorolja. Ide kerülnek a gyógyászati célra alkalmazható, de szigorúan ellenőrzött szerek. Az Adderall amfetamint és dextroamfetamint tartalmaz; az utóbbiból az amerikai légierő vadászpilótáknak is adott bevetés előtt, és azóta kimutatták, hogy sikerrel használható narkolepszia (hirtelen elalvás) ellen.

Az Adderall az agy neurotranszmittereinek működésén módosít; ezek az ingerületátvivő anyagok szállítják az információt az egyik idegsejttől a másikig. A szakirodalomban érdekelt kábítószer-fogyasztók (illetve a lelkes hosszútávfutók) nyilván hallottak már a szerotoninról, a dopaminról, az adrenalinról és a noradrenalinról; ezeknek a túltermelésétől érzik olyan jól magukat a drogfogyasztók. És ezeknek a kibocsátását és visszavonását szabályozza az Adderall is.

Az ADHD kezelésében az Adderallal jó eredményeket lehet elérni. A gyerekeknél javítja a koncentrációs készséget, a kognitív funkciókat, éberebbé és összeszedettebbé teszi őket, és összességében kezelhetőbbek lesznek. A gyógyszer többféle kiszerelésben kapható, a tünetek súlyosságától függően, 5-30 milligrammos kiszerelésben; az utóbbi hat-tíz órára felpörgeti a fogyasztót.

Az Adderallt viszont nemcsak az ADHD-sek és a narkolepsziások szedik, hanem azok is, akik nem tudnak (vagy nem mernek) az utcán kapható amfetaminnal próbálkozni. Pedig az Adderall nem kevésbé veszélytelen, mint a speed. Épp úgy túl lehet adagolni, és legalább olyan kellemetlen mellékhatásai lehetnek: rendszertelen szívverés, eufória, idegesség, étvágytalanság, álmatlanság, feszesebb izomtónus – pont mint a speednél.

Orvos által előírt adagokban, egészségügyi célból szedve az Adderallnak nincsenek komolyabb mellékhatásai, de akik drogként fogyasztják, azoknál ugyanúgy felléphet a függőség és a pszichózis, mint a speedfogyasztóknál – már csak azért is, mert ők általában sokkal nagyobb adagot vesznek be, mint amennyit egy orvosnak eszébe jutna felírni. .

Kiábrándító vagy sem, Friesen esete az ellenkezőjét bizonyítja, és nagyon úgy tűnik, hogy ezzel nincs egyedül. A Eurogamer riportja szerint a profi e-sportolók gyakran szednek Adderallt. A második profi bajnoksága előtt Steven (aki kérte a vezetékneve elhallgatását) elmondta, hogy 16 évesen az egyik csapattársától kapott Adderallt. A gyógyszert korábbról jól ismerte, már fiatalabb korában is szedte az ADHD-jére.

Elfogadtam. Nem kellett volna. De eszméletlen volt – mint valami legális speed. Azelőtt szenvedtem az idegességtől, ha nagyobb közönség előtt kellett játszanom. Ez teljesen eluralkodott rajtam. De amikor Adderall hatása alatt játszottam, csak arra koncentráltam, ami előttem történt. Sokkal jobb lettem tőle.

A sportolókat sokkal szigorúbban ellenőrzik a doppingvizsgálatokon, mint az e-sportolókat, és az Adderall használatát is szigorúan büntetik: az NCAA, az MLB és az NFL játékosai számára is tiltott a fogyasztása. A Philadelphia Phillies játékosát, Carlos Ruizt, 2012-ben 25 meccstől tiltották el, mert Adderallt szedett, márpedig a Doppingellenes Világszervezet (WADA) is a teljesítményfokozók közé sorolja a szert.

Az e-sportolókat viszont senki nem ellenőrzi. Nincs is miért: egy League of Legends-meccs elsősorban agymunkát kíván, mint a sakk, és az asztalhoz köti a játékosokat. Miért is kéne vizsgálni, hogy használtak-e pszichostimulánsokat? Nem másfél mázsás izomkolosszusokkal fognak megmérkőzni, hanem villámgyors reflexekkel megáldott videojátékosokkal.

Csakhogy az Adderall pont rajtuk segíthet. Megnövekedett koncentrációs készség, éberség, javuló kéz-szem koordináció: micsoda szerencsés együttállás! Pont ezekre van szükség egy jó Starcraft-, Counter-Strike- vagy League of Legends-meccshez.

A forró csokitól a dexedrinig

Steven hamar rászokott az Adderallra; rövidesen felkereste a háziorvosát, és felíratta magának a gyógyszert. Onnantól fogva rendszeresen szedte, ha online meccseket játszott vagy bajnokságokra ment. Hamarosan csatlakozott egy Halo-klánhoz, majd tárgyalásokat kezdett egy hivatalos szponzorral, és innentől már csak Adderallal volt hajlandó játszani. Semmi stressz, semmi idegeskedés, csak száz százalékos koncentráció.

Stevennek meggyőződése, hogy az e-sportokban szinte mindenki használja az Adderallt. Bár több játékos is elismerte, hogy a bajnoki mérkőzések előtt bevettek egy tablettát, azt többnyire tagadják, hogy ez rendszeres vagy elterjedt lenne. Steven viszont azt mondja, hogy a profik vagy maguknak íratják fel a gyógyszert, vagy nagyobb meccsek előtt seftelnek vele.

Láttam, ahogy a nagyobb bajnokságokon 10-40 dollárért árulják. Én nagy adagot vettem be. Egy 25 milligrammos tabletta hat órára elintézett. De az átlagos fogyasztónak, aki nem szedi rendszeresen, már 10-15 milligramm is elég.

Önmagában az Adderall nem garantálja a győzelmet. Az egyik legjobb Starcraft 2-játékos, Sasha Hostyn például azt állítja, sem ő, sem az ismerősei nem szoktak Adderallt használni: ő maga legfeljebb egy csésze forró csokoládét szokott meginni a nagyobb bajnokságok előtt. Ugyanakkor Björn Franzen, aki egy évtizeden át szervezett e-sport bajnokságokat, több profit is ismert, akik Adderallt használtak, de szerinte ezt csak kevesen hajlandók beismerni, mert ez tönkreteheti a jövőbeli karrierjüket és elriaszthatja a lehetséges szponzorokat.

Ahogy nincsenek meleg futballisták, úgy nincsenek doppingoló cyberatléták sem – pont ugyanazon okból.

Franzen szerint ahogy a jövőben egyre nagyobb lesz a versenyek tétje, úgy lesznek egyre többen a pszichostimulánsokat fogyasztó játékosok.

Míg régen csak néhány videokártyát lehetett nyerni egy nagyobb bajnokságon, esetleg egy-egy serleget, meg egy puszit az egyik hoszteszlánytól, addig senkinek nem érte meg az egészségét kockáztassa a győzelemért. Ez logikusan hangzik, mégis vannak, akik bebizonyítják az ellenkezőjét. Itt egy hozzászólás a Battle.net egyik fórumáról, a Starcraft hivatalos oldaláról:

Az Adderall, a dexedrin és metilfenidát gyakorlatilag agyszteroidok. Tudom, hogy én és a sok barátom is sokkal jobban tolják az RTS-eket [valós idejű stratégiai játékokat], ha ezeket a cuccokat szedik. [...] Addyt szoktam használni a Starcrafthoz. Segít. Egy 30 milligrammos tabletta 10 órára felpörget.

Ez a komment nem a profi liga egyik tagjától, hanem egy átlagos játékostól érkezett.

Elgondolkodtató, hogy vannak, akik már a játék öröméért képesek kábítószer hatása alatt játszani. Pedig ők nem is a pénzért játszottak! Legalábbis még nem, de az e-sportban egyre többet lehet nyerni. Az idei Dota 2 világbajnokságon, az Internationalen 16 millió dollárnyi nyereményt osztottak szét a győztesek között. Franzen szerint az e-sport rövidesen milliárdos iparággá fog nőni, és a legjobbak milliókat nyerhetnek.

Ennyiért már igazán megéri tönkretennie magát egy tehetséges játékosnak, nem igaz? Hogyne, hiszen csak a játék öröméért is megteszi. Legalább a saját kárán fog rájönni, mekkora hülyeséget csinált. Mint Steven.

Steven nagyjából fél évig használta az Adderallt, de látta, hogy a gyógyszer tönkreteszi. Három hónap alatt húsz kilót fogyott, nem bírta rávenni magát, hogy egyen, és idővel a gyomra is tönkrement. Az egyik unokatestvére korábban metamfetamin-függőséggel küszködött, és az ő tünetei is ijesztően hasonlók voltak. Ekkor döntötte el, hogy leszokik. Nem volt könnyű: az ágyban fekve reszketett, izzadt, kínlódott, és kínszenvedés volt minden perc. Legnagyobb rémületére azt vette észre, hogy a játékban is sokat romlott a teljesítménye, de egy hónap Adderall-elvonás után ez is lassan helyreállt.

Steve ma versenyszerűen játszik a Hearthstone-nal és a Counter-Strike-kal. Néha még mindig kísértést érez, hogy az Adderallhoz nyúljon.

Mindig kísért a gondolat. Tudom, milyen jól játszom, ha rajta vagyok. De arra is emlékszem, mit tett az egészségemmel. És emlékszem az elvonásra is. Undorító volt. Minden másodpercét utáltam, ahogy saját magamat is. Nem hiszem, hogy még egyszer megpróbálnám. 

Az ESL tesztelni fogja a versenyzőket

Rozwandowicz azóta megosztotta a Redditen az ESL új drogpolitikai szabályzatát, legalábbis az első tervezetét. Közzétették a tiltott anyagok listáját is: eszerint mind a marihuána, mind az Adderall használata tilos lesz az általuk szervezett bajnokságokon. A tiltás nem teljes körű, csak a meccs idejére vonatkozik, és akinek orvosi célból kell Adderallt szednie, azt sem diszkvalifikálják, csak erről még az első meccs előtt szólnia kell. A vizsgálatokat szúrópróbaszerűen végzik majd, olyan tesztekkel, amik a bőrből is kimutathatják a kábítószerszer-használatot.

A szabályzat csak az ESL által szervezett versenyekre és bajnokságokra vonatkozik, nem az e-sport egészére. Hogy más szervezetek hogy fognak reagálni a történtekre, illetve dolgoznak-e egységes szabályrendszer kialakításán, egyelőre nem tudni.