Taníthatna nyelvet is a tévé

Legutóbbi beszélgetésünkön azt mondta, szeretné, ha a Magyar Telekom ritkábban szerepelne a Tékozló Homár fogyasztóvédelmi blogban. Azóta kevesebb lett a panasz?

Erős állítás lenne azt mondani, hogy megszűntek a panaszok, de sikerült kicsit javítanunk a folymatokon. Az igazi megoldás még kicsit várat magára, mert a Magyar Telekomnál most éppen egy erre irányuló nagy projekt közepén vagyunk.

Ez a számlázási rendszer cseréje?

Igen, nagy erőkkel folyik az ügyfélkapcsolati és számlázási rendszer egységesítése. Még mindig több mint egy tucat különböző rendszert használunk, de elkezdtük az integrációt, és már most is simábban zajlanak a folyamatok, mint egy évvel ezelőtt.  Az igazi megoldás 2011-re készül el, és  mindegyik üzletágunkban jelentősen felgyorsítja és feljavítja az ügyintézést. Új termékek bevezetését is könnyebben meg lehet majd valósítani.

Ilyen újítás például az energiapiacra való belépés? Ezeknél a szolgáltatásoknál is kulcsfontosságú, hogy gördülékenyen működjön a számlázás.

Ha egyszerűsítjük a munkakörnyezetet, akkor az energiapiacon is lehetővé válik az ügyfélbarát kiszolgálás. Itt az igazi áttörést azonban az intelligens mérőórák (smart metering) bevezetése jelentené, de nemcsak a mérőórának kell okosabbnak lenniük, hanem a háttérben futó rendszereknek is. Előnyt jelent ezen a piacon, hogy a távközlésben használt rendszereink kezelni tudják a csúcsidős és a csúcsidőn kívüli tarifákat is.

Hol tart most az energiaszolgáltatási projekt?

Még nem vagyunk túl az első számlázási cikluson, és ki kell dolgozni a részleteket az áram- és gázbeszállítókkal együtt. Ebben a korai szakaszban még nem lehet megítélni a projektet, ám az első jelek biztatók. Még mindig csak öt körzetben szolgáltatunk áramot és gázt, és tervezünk ugyan bővítést, de a növekedés nem robbanásszerű, hanem fokozatos lesz.

A távközlési piacon viszont mintha nagyobb lendülettel törne előre a Magyar Telekom, nemrég például felvásárolt egy kábeltévés szolgáltatót. Elindult egy nagyobb felvásárlási hullám?

Nem titok, hogy egyik célkitűzésünk a piac konszolidálása, hiszen a kábeltévés szolgáltatók 40 százaléka még mindig kisebb vállalat, amelynek korlátozottak a fejlesztési lehetőségei. A kábelszolgáltatók is értik ezt, és nyitottabbak a felvásárlásokra, hiszen mi a kábelhálózaton is egyre több dolgot tudunk megvalósítani.

Például elindították a kábeltévés IPTV-t.

Világszerte az elsők közt vagyunk a technológia bevezetésében, és az a szolgáltató lesz vonzó, amelyik csatlakozik a nagyokhoz, és új szolgáltatásokat tud nyújtani, például IPTV-t és online videotékát.

A kábelcégek felvásárlása a Magyar Telekom menekülési útvonala, hogy ne kelljen költséges optikai hozzáféréseket kiépítenie?

A jelenlegi igényeket a kábelhálózat nagyon jól kiszolgálja, de a jövő az optikáé. A legtöbben még mindig böngésznek a neten, de a jövőben olyan videós, multimédiás alkalmazások jelennek meg a tévéken, amelyekhez letöltési és feltöltési irányban is nagy sávszélesség kell. Az IPTV a szórakoztatás mellett komolyabb dolgokra is jó, interaktív tanfolyamokat is lehet rajta közvetíteni. Vannak ezzel kapcsolatban ötleteink, lehet a tévében nyelvoktatás, különféle tréningek, és a felhasználók nemcsak videókat nézhetnének, hanem adatlapokat és kérdőíveket is kitölthetnének.

Mennyire aktiválta a nézőket a T-Home IPTV interaktív felülete, amit a futball-világbajnokságra készítettek el? Sokan használták?

Kevesen, de a fejlesztések elején vagyunk. Azért indítottuk el tavaly ősszel az Ozone és LifeNetwork tévécsatornákat, hogy tesztelni tudjuk az interaktív funkciókat, és azóta rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereztünk. Az interaktív tévézés nem igényel bonyolult  technológiát, úgyhogy én arra számítok, hogy egy-két éven belül nagyon izgalmas újítások jelennek meg ezen a téren.

A Magyar Telekom háromkijelzős vállalatként definiálja magát, de az ügyfelek mennyire háromkijelzősek? Sokan használják az internetet, a mobilt és a tévét is?

Vannak olyan technológiák, amelyek serkentik a használatot. Most az a trend, hogy a pc-re kialakított nagy szoftverek helyett inkább kisebb, speciális igényekre kifejlesztett alkalmazásokat használnak az emberek. Az iPhone-nal az Apple megmutatta, hogyan kell ezt megcsinálni, és ezek az alkalmazások más gyártók mobiljain is megjelentek, például az Androidon. A következő lépés szerintem az lesz, hogy ezek a widgetek a tévéket is meghódítják. Nekünk az a legfontosabb, hogy ugyanazok az eszközöket mindhárom képernyőn megtalálja az ügyfél, és ne kelljen neki barkácsolnia. Ez nagyon megkönnyíti és vonzóvá teszi a három képernyő használatát. Emellett a felhasználói élmény nagyon függ attól, hogy a hálózat rugalmasan kezelje az eszközöket. Például ha nincs wifi, akkor azonnal átváltson 3G-re, vagy ha túl nagy a fájl mérete, akkor automatikusan gyorsítótárba kerüljön az adat.

Megjelent közben a negyedik kijelző is az Apple iPaddel. A Deutsche Telekom készíttet magának tabletet? Hosszú ideje vannak saját márkanéven piacra dobott okostelefonjai, van saját androidos mobilja is.

Voltak időszakok, amikor a DT saját maga gyártatott ilyen kütyüket, mert serkenteni kellett a hardverek oldalán a hálózat használatát. Most nem érzünk ilyen hiányosságot, mert tucatnyi cég fejleszt ilyen eszközöket.

Ezek a kütyük mennyire terhelik a hálózatot? Nem lesz szükség a 900 MHz-es 3G vagy az LTE, azaz a 4G használatára?

Ezek a kütyük képezik az LTE üzleti alapját, tehát a szolgáltatóknak és az ügyfeleknek is nagy szükségük lesz az újabb frekvenciákra és az extra gyors sebességet biztosító sávszélességre. A 3G-mobilhálózat egyik gyerekbetegsége az volt, hogy hamarabb készült el a hálózat, mint a készülékek, de úgy látom, az LTE-vel más lesz a helyzet. Az LTE-hálózatok megjelenése előtt nagyon sok olyan eszköz lesz, amelyek támogatják az új technológiát.

A kormány is látja az LTE és 900 MHz iránti igényt?

A gyors döntésnél sokkal fontosabb, hogy a magyar kormányzat és a hatóságok inkább jól kezeljék a frekvenciahelyzetet, mert például a hálózati infrastruktúra beszerzésére úgyis időt kell szánni. Szeretnénk gyorsan menni, de nem szabad kapkodni. Úgy látjuk, hogy a kormány nyitott ebben a kérdésben.