Tévút a Samsung betiltott táblagépe
További Cellanapló cikkek
Egyszer már teszteltem a Samsung Galaxy Tab 10.1 táblagépet, de akkor még volt a neve mögött egy kis "v" betű, ami arra utalt, hogy azt csak a Vodafone árulta. A dél-koreai gyártó a korábbi modellt akarta piacra dobni, de amikor meglátta az iPad 2-t, nagyon gyorsan meggondolta magát. Az iPad 2 ugyanis vékonyabb és sokkal vonzóbb volt. Néhány hónap alatt a dél-koreai mérnökök lefaragták a fölösleges részeket, és végül létrejött a Galaxy Tab 10.1, ami az iPad 2-nél is vékonyabb.
A számok egyelőre azt mutatják, hogy a formatervezők fölöslegesen fáradoztak, mert még mindig az Apple uralja a táblagépek piacát. Hivatalos adatok nincsenek az androidos tabletek számáról, de becslések már készültek. A szakértők az alapján próbálták megsaccolni a táblagépek számát, hogy az online szoftverboltból mennyi appot töltöttek le az Android táblagépre szánt Honeycomb rendszer 3.0-ás, 3.1-es vagy 3.2-es verziójára.
Larry Page, a Google vezérigazgatója nemrég azt mondta, hogy eddig 190 millió androidos eszközt aktiváltak, és a cég friss statisztikáiból azt is tudni lehet, hogy az elmúlt két hétben az Android Marketet elérő eszközök 1,8 százalékán futott a tabletes rendszer. Tehát körülbelül 3,4 millió tableten biztosan Honeycomb fut, miközben az Apple egyedül 9,5 millió iPadet adott el a legutóbbi üzleti negyedévben.
Egy irányba lőnek
A Honeycomb jelenlegi sikertelenségének egyik oka az lehet, hogy az iPad 2 első komoly versenytársa a Samsung Galaxy Tab 10.1, ami alig egy hónapja kapható, és az Apple mindent megtesz, hogy betiltsa. Vannak hasonlóságok az iPad 2 és a Samsung Tab 10.1 között, de azért több a különbség. A Samsung Tab 10.1 kijelzőjének mérete a gép nevében is szerepel, valamivel nagyobb, mint a vetélytársé (az iPadé csak 9,7 hüvelykes), ráadásul 1280 x 800 képpont felbontású, míg az Apple iPadé csupán 1024 x 768 pixeles.
A Samsung annyira az iPad 2 után lohol, hogy a táblagépből sok olyan extrát kihagyott, amely más androidos gépben megtalálható. A tárhely nem bővíthető microSD kártyával, a tartalmakat (zenék, videók) nem egyszerű fájlmásolással kell áthelyezni a tabletre, hanem a Samsung saját szoftverével, és nincs a gépen usb port, tehát a digitális fényképezőnkről nem tudjuk egy mozdulattal áthúzni a fotóinkat a tabletre. Ez is azt mutatja, hogy a Galaxy Tab 10.1 elsősorban tartalomfogyasztásra való, nem pedig munkavégzésre.
A Samsung a menüben megjelenő miniprogramokat, widgeteket is a tartalomfogyasztási igényekhez igazította. Nagyon jó a kínálat, ami nem meglepő, hiszen a dél-koreai cég évek óta gyárt widgeteket – már akkor voltak ilyen programok a telefonjain, amikor az Android még nem is létezett.
Sok extra szoftver és szolgáltatás is került a tabletre. Van például egy könnyen használható, a torzító képhatásokat elég gyorsan végrehajtó képszerkesztő program, amellyel egyszerűbb módosításokat végezhetünk el a fényképeinken. A Samsung feltelepítette a Pulse nevű hírolvasót, ami az egyik legjobb ilyen szoftver az Androidon, rakott a gépre egy fájlkezelőt (ami az usb és a memóriakártya hiánya miatt simán nélkülözhető).
Került a tabletre egy Polaris Office szoftvercsomag is, ezzel Word, Excel és PowerPoint doksikat szerkeszthetünk, és akár sablonból is tudunk dolgozni. Egérrel és egy billentyűzettel könnyebben kezelhetők a táblázatok, de ezeket a perifériákat külön kell megvenni.
Becsatornázott tartalom
A Samsung androidos okostelefonjain is megtaláljuk a Social Hub nevű közösségi aggregátort, amellyel ismerőseink bejegyzéseit nézegethetjük. Ez jelenleg a Twittert és a Facebookot kezeli, de jól jönne a LinkedIn üzleti közösségi portál és a Live.com bekötése, hiszen azokat is sokan használják.
Emlétést érdemel a Music Hub is, ami nem zenelejátszó, hanem egy online zenebolt, ahol a 7digital több mint tízmillió dalból álló katalógusából tölthetjük le kedvenc zenéinket.
Elméretezett megoldás
Sok tesztelő teljesen elájult a Samsung Galaxy Tab 10.1-től, és abban igazuk is van, hogy ez a legjobb androidos médiafogyasztó tablet. Vékony, könnyű, és van benne mobilnet. Nálam a Telenor-féle verzió járt, amelyben HSPA+ kapcsolaton 21 megabit az elméleti maximum, a gyakorlatban viszont csak 2-5 megabit közötti letöltési sebességet produkált. Menet közben viszont ez sem rossz sebesség.
Mindezek ellenére elhibázott eszköznek tartom a Tab 10.1-et. Saját hasonló méretű tabletem használata során rájöttem, hogy a nap legnagyobb részében használhatatlan. Vezetés közben nem netezhetünk. Villamoson kapaszkodva lehetetlen kézben tartani. Utcán sétálva életveszélyes a nagy kijelzőt bámulni. Otthon és az irodában kényelmesen használható, ott viszont van wifi, nem kell a beépített mobilnet és a vele járó extra havidíj. Otthoni használat során kevésbé számít a méret, én legalábbis jól elvagyok a kétszer vastagabb táblagépemmel, ami cserébe sokkal olcsóbb volt. Az irodában pedig nagyon jól jön az usb port, amikor egy pdf-et vagy egy több száz megabájtos fájlt gyorsan akarok rátölteni a tabletre.
Ha mégis nagyon muszáj menet közben a tableten netezni, akkor arra a kis időre az okostelefonnal is létrehozhatunk egy wifi hotspotot, amire rácsatlakozhatunk a tablettel. Én évek óta legalább másfél órát mobilnetezek, mert messze lakom a szerkesztőségtől, és még soha nem fordult elő, hogy menet közben mindenképpen tabletre lett volna szükségem az egy kézzel is könnyen kezelhető okostelefonom helyett.
Egyre több embertől hallom, hogy nem akarnak nagy méretű tabletet. A Samsung is számíthatott erre, hiszen már bemutatta a kabátzsebbe rakható 7,7 hüvelykes verziót, valamint a nadrágban is hordható 5,3 hüvelykes Galaxy Note-ot. A Samsung esélyes arra, hogy jelentős részesedést szerezzen a tabletet piacán, de szerintem nem a 10.1 lesz az igazi iPad-verő eszköze.
Rovataink a Facebookon