Pénzt vagy energiát fizessünk az appokért?
További Cellanapló cikkek
Emlékeznek a Magyar Népmeséknek arra a részére, amiben a katona kőből főzet levest egy öregasszonnyal? Az utóbbi nagyon el akarja hinni, hogy van ingyenleves, és észre sem veszi, megállás nélkül hordja a fazékba a jobbnál jobb hozzávalókat. A mese jól leírja az Android energiakezelési problémáját. A Google (mint a katona) elhiteti a fejleszőkkel, hogy a hirdetési rendszerére építve kiváló ingyenes szoftvereket terjeszthetnek. A fejlesztők – mint a mesebeli öregasszony – azonban olyan tartalmakat szállítanak, amiket akár el is tudnának adni. A kőről pedig kiderül, hogy nemcsak leves nem lesz belőle, de igazából el is rontja annak az ízét.
Hány tonna szén-dioxid?
Múlt héten megjelent egy tanulmány arról, hogy az Androidon bizonyos alkalmazások kétszer több energiát fogyasztanak, mint amennyire valójában szükségük lenne, mert hirdetéseket futtatnak. Az egyik kiemelt példa az Angry Birds volt, ami a fogyasztásának 70 százalékát az adatok feltöltésére és a hirdetések letöltésére fordítja. Meglepő, hogy a környezetvédők még nem szálltak rá a témára, pedig biztosan kiszámolható, hogy a 700 millió felhasználóval büszkélkedő Angry Birds miatt mennyi extra szén-dioxid kerül a légkörbe.
A problémát a játék fejlesztője, a Rovio is elismerte, ezért is van az Angry Birds Space nevű új verziónak ingyenes és fizetős változata egyaránt. A Rovio régóta tudott a problémáról, múlt nyáron a Nokia Siemens Networks segítségét kérte, hogy optimalizálják a program energiafogyasztását. Kiderült, hogy a Samsung Galaxy-n futtatott Angry Birds 3,5-ször gyakrabban használja a mobilinternetet, mint a fizetős iPhone-os verzió, amin nincsenek hirdetések.
Végül megállapították, hogy semmit sem tehetnek, mert a Google kezeli a hirdetési rendszert, neki kell csökkentenie a terhelést. A Rovio próbált javítani a helyzeten, és átváltott a Flurry nevű hirdetési szolgáltatóra, de ez sem segített. A Verge hírportál szerint ez a cég is hasonlóképpen meríti le az akkut.
A Google-nek és az Androidra programokat író fejlesztők döntését igencsak befolyásolja, hogy a fizetős alkalmazások nem hoznak sok pénzt, a hirdetések sokkal jövedelmezőbbek. Peter Vesterbacka, a Rovio vezérigazgatója azt mondta, hogy a fizetős alkalmazások a legjobb esetben is csak milliós forgalmat generálnak, ők azonban százmilliós nagyságrendben dolgoznak. Egyszerűen nem érte meg a fizetős változattal foglalkozniuk.
Szabadon dönthetünk?
Felhasználói élmény szempontjából is problémás a hirdetésekre épülő üzleti modell. A hirdetések kitakarják a felhasználói felület egy részét, ami nehezítheti a program használatát. Másrészt a hirdetési biznisz teret adott az agresszíven nyomuló cégeknek, amik egyszerre akarnak hirdetési bevételt és készpénzzel fizető ügyfeleket.
Számos olyan program tölthető le az Google Play szoftverboltból (régi nevén: Android Market), amelyek ingyenesként vannak feltűntetve, de valójában nem azok. Például a néhány pályányi demóváltozatról azt mondják, hogy ingyenes a program, pedig a pályák nagy részéért pénzt kérnek. Illetve néhány szoftverben olyan könnyen elérhetővé teszik a szoftveren belüli vásárlást, hogy egy ötéves gyermek minden nyelvtudás nélkül elkezdhet pénzt költeni. Néhány játékban már van szülői felügyelet, amivel tiltható a vásárlás, de egyelőre ez a ritkább. Én egyszer találkoztam ilyen felügyeleti megoldással, és ugyanez a program (Clouds and sheep) a reklámok terén is eléggé furfangos: kis idő után figyelmeztetéssel megáll, ha ki van kapcsolva a net, és nem tudja letölteni a hirdetéseket.
Most hogy kiderül, hogy a Google-féle kőleves nem olyan ízletes, valamit lépni kellene. Az egyik megoldás az lenne, ha a Google egységesebb és hatékonyabb hirdetési platformot nyújtana a fejlesztőknek, ám ez a rivális Apple-nek sem jött össze. Az Apple-nek lazítania kellett az iAds használati feltételeit, és a díjai is csökkentek. A másik, könnyebben megvalósítható megoldás az lenne, a minden szoftvernek lenne fizetős és hirdetéses változata. Így a felhasználók eldönthetnék, hogy egyszeri készpénzutalással állják a fejlesztés költségeit, vagy inkább elviselik a hirdetéseket, és áramra meg pótakkura költik a pénzüket.
Rovataink a Facebookon