Zsebre vághatjuk a számítógépet?

Nem lenne nagy meglepetés, ha a munkaállomások egy halom perifériává redukálódnának, és az okostelefon processzora adná az „eszet” a különböző méretű kijelzőkhöz, mi pedig egérrel és billentyűzettel böködhetnénk tovább a webet. Még a maradi őskövületek sem panaszkodhatnak, mert húsz évvel ezelőtt is volt már olyan, hogy a számítógépet a tévével kellett összedrótozni. Fogtuk a Commodore 64-et, rádugtuk a fadobozos Orion tévére, és izgatottan vártuk a villogó kurzor felbukkanását. Csak annyi lenne a változás, hogy már nem számítógép lenne a tévéből kilógó vezeték végén, hanem okostelefon.

Az eladási adatok azt mutatják, hogy felhasználói érdeklődés a hordozható kütyük felé fordult: 2012-ben világszerte 353 millió pc-t és 712 millió okostelefont adtak el. Elméletileg a hardver készen áll, hogy a mobil megölje a pc-t, mert a négymagos processzorok nagyjából a 10 évvel ezelőtti processzor teljesítményét adják, és a legjobb mai mobilok 1280×720 pixel felbontásúak – akárcsak a laptopom. Idén pedig jönnek a nyolcmagos processzorok, akár 72 grafikus maggal, és az 1920×1080 pixeles mobilkijelzők már a tévével is versenyre kelnek.

Persze tudjuk jól, hogy ezek semmitmondó számok, és amikor le kell ülni dolgozni, akkor nem csak a gigahertzek számítanak. Úgyhogy fogtam egy Galaxy Note 2 okostelefont, és a Samsung spéci dokkolójával termelékenységi erőművé változtattam, ami akár a számítógépet is helyettesíti. Már amennyiben elhisszük azt, ami a gyártó weboldalán olvasható. A telefonra rákötöttem egy nagy led monitort, egeret és billentyűzetet, és elkezdtem rajta dolgozni, mintha a pc-m előtt ülnék.

Gépkísérlet

Eredetileg azt terveztem, hogy a korábbi emberkísérletekhez hasonlóan egy hónapig tart majd a teszt, és hetente beszámolok a tapasztalataimról. De az első percekben olyan sok hibába belefutottam, hogy nem mertem otthon hagyni a laptopomat. A Samsung is elkövetett néhány bakit, az Android kezelőfelületén is meg kellene változtatni néhány dolgot, és feltétlenül szükség van olyan kiegészítőkre, például egérre és billentyűzetre, amik teljesen az Androidhoz vannak hozzáigazítva, nem a Windowshoz.

A Samsung bevallottan arra találta ki a Smart Dock nevű kiegészítőt, hogy a Note 2 mobilt számítógép helyett használjuk. Van rajta három usb port az egérnek, billentyűzetnek és külső merevlemeznek, egy 3,5 milliméteres jack a fejhallgatónak, valamint egy hdmi, ami a telefont összeköti a tévével. Az 1280×720 pixeles hd felbontás elegendő is lenne, de a Samsung valamiről megfeledkezett: ha álló helyzetben dokkoljuk a mobilt, akkor a tévén is álló kép jelenik meg, amivel nem nyerünk sokat. Végül az ötszáz forintos Rotation Control nevű programmal sikerült arra kényszeríteni a telefont, hogy elforgatva rögzítse a kijelző képét.

Az egér rögtön működött, de nagyon oda kellett figyelnem, mert elég egy óvatlan jobb klikk, hogy minden elvégzett munkát lenullázzunk. Ez a gomb ugyanis a visszalépés funkciót aktiválja, tehát a böngésző átlép a korábban megnyitott oldalra, a szövegszerkesztő pedig mentés nélkül kilép a főmenübe. A másolás és beillesztés is nehézkesen működik egérrel, bizonyos programokban szinte lehetetlen kijelölni a szöveget. Meglepő módon a népszerűbb irodai programcsomagok, például a Quickoffice, nem kezelik jól az egeret, az ingyenes Kings Office azonban szöveget kijelölni is jól tud, és kilépni sem hajlandó mentés nélkül.

A bluetooth billentyűzet sem működik nyűg nélkül, kezdve mindjárt azzal, hogy a magyar kiosztás használatakor két helyen volt "í" betű, viszont egyik gomb sem írt "ű" betűt. (Ezt a cikket is sűrű ctrl-v nyomkodással írtam meg a mobilon, és a héten ügyesen hárítottam minden olyan témát, ami a Föld légkörén kívül játszódik.) A Samsung virtuális billentyűzete pedig akkor is megjelenik, és elfoglalja a fél kijelzőt, amikor a hardveres klaviatúra mechanikus gombjait püföljük. Hogy mivel lehet kikapcsolni? Jó megoldásnak tűnt a 340 forintos Null keyboard v2, ami láthatatlanná teszi a virtuális billentyűzetet, de ez valamiért átállítja a billentyűzet kiosztását angolra. Végül rájöttem, hogy a jobb egérgomb eltünteti a Samsung-billentyűzetet, de ez meg olyan, mintha a pc-n restart gombbal játszadoznánk. Az biztos, hogy ezeket a funkciókat senki sem tesztelte, mielőtt piacra dobták a terméket.

Vastag keretes

Most már az is látszik, hogy a Google-nek nem kellett volna külön asztalos operációs rendszert kifejleszteni (ez lett a mérsékelten népszerű Chrome OS), mert így az Androidból teljesen hiányoznak a laptopon és asztali gépen fontos megoldások. Az Android kezelőfelületének grafikus elemei a külső monitoron olyan gigantikus méretben jelennek meg, hogy azt még a látássérültek is túlzásnak vennék. Ha minden ikon, gomb és menüsáv negyedennyire vastag lenne, akkor sem lennének kevésbé használhatók. Viszont a szerkesztőség másik sarkából nem lehetne folyékonyan olvasni a kijelzőm tartalmát.

Egy módosított menürendszer igazán része lehetne a Samsung százdolláros dokkolójának. Ez a módosítás sajnos olyan mély, rendszer szintű buherálást igényel, amire a felhasználónak nincs jogosultsága. Feltört, rootolt rendszeren, egyedi Android-változat telepítésével talán állítható a menü vastagsága és az ikonok mérete, de a legtöbb felhasználónál ez a fajta hekkelés nem opció.

Ha mindez nem lenne elég, a Google még az Androidot is kettébontotta: van táblagépekre és telefonokra való változat. Nem az Android különböző verzióiról van szó, az már kezd egységessé válni (korábban 2.3x-es verzió volt a mobilokon, 3.x-es a táblagépeken, de újabban már 4.x-es Android fut mindkettőn). Sokkal nagyobb gond, hogy a táblagépre megvett szoftverek, például Photoshop Touch, egyáltalán nem hajlandóak feltelepülni a telefonra. Azt állítják, hogy nem kompatibilisek a hardverrel. Emiatt a telefonon csak egyszerűbb, mobilra szánt programok futnak.

Annyiban igaza van a Samsungnak, hogy a Galaxy Note 2 nyomokban tartalmaz pc-szerű működést. A legfontosabb programokat használhatjuk osztott kijelzőn, ilyenkor egymás mellett fut például az emailkliens és a böngésző. A futó programok közt lépkedő Alt-tab parancs is működik, akárcsak a Windowsban. A bejövő hívás egyáltalán nem okoz gondot, mert amikor levesszük a készüléket a dokkolóról, akkor minden fut tovább a Note 2 saját kis kijelzőjén. Ha végeztünk a telefonálással, és visszatesszük a mobilt a dokkolóra, néhány másodperc alatt folytathatjuk a munkát. Persze célszerűbb bluetooth fülest használni, és akkor fel sem merül ez a kérdés.

Vissza a jövőbe

Az elérhető leírások alapján a 2 gigabájt RAM-mal, négymagos 1,6 gigahertzes processzorral felszerelt Galaxy Note 2 nagyjából egy Pentiumos III teljesítményét hozza. Ezt a személyes élményeim is megerősítik, a telefon nagyon emlékeztetett arra a szerkesztőségi Celeronra, amit 2003-ban az Indexben elém tettek, és ami miatt megvettem életem első Pentium 4-es laptopját. Nem használhatatlan a rendszer, hiszen ezt a cikket is sikerült megírni vele, miközben böngésztem, leveleztem és cseteltem is. De azért hosszú távon elviselhetetlen lenne a mobilon dolgozni. Nagy visszalépés ez még a tök átlagos, 3 éves laptopomhoz képest is. Nem is a gép ereje hiányzott, hanem inkább a pc-s interfész kifinomultsága.

Mindent összegezve úgy érzem, csak egy arasznyira vagyunk attól, hogy a telefonok át tudják venni a pc-k helyét. Az Android módosítása nem tűnik olyan óriási feladatnak, hogy azzal a Google vagy a Samsung ne tudna megbirkózni az év hátralévő részében. Az erősebb processzorok pedig már megjelentek a CES-en, már csak azt kell kivárni, hogy a gyártók előrukkoljanak az Nvidia Tegra 4-re, Exynos 5-re vagy Snapdragon 800-ra épülő mobilokkal.

Attól nem kell tartanunk, hogy a pc-t is gyártó cégek nem fognak számítógépként használható okostelefonokat összerakni. Ha nem teszi meg a Samsung, mert félti a laptopjait, akkor megteszi majd a HTC, akinek ebből a szempontból nincs mit veszítenie. Mi, felhasználók csak nyerhetünk egy pc-szerű telefonnal, mert akár meg is felezhetjük a kiadásainkat: nem kell egy 150 ezer forintos telefont és egy 150 ezres laptopot is vennünk.

Álmodozhatunk hajlékony kijelzőről és gondolattal vezérelt rendszerekről, de az informatika legnagyobb forradalma akkor indul el, amikor a számítógép elfér majd a zsebünkben. Hogy minek nevezzük majd ezeket az eszközöket, mobilnak, tabletnek, phabletnek vagy pc-nek, az teljesen lényegtelen.