Ujjaink alatt az iPhone 5S

Régen tudott annyira meglepni az Apple, mint az iPhone 5S okostelefonnal. Hiába néz ki pont úgy, mint a tavalyi modell, van benne egy-két olyan újítás, amitől a használata sokkal évezhetőbb. Én például egy percig sem gondoltam volna, hogy az ujjlenyomat beolvasása ennyire egyszerűbb tud lenni, mint négy szám bepötyögése. A lassított videókkal is jól el lehet szórakozni, de a többi újítás nem ennyire látványos.

A reklámszlogen szerint az iPhone 5S a leginkább jövőbe mutató eszköz, ezért érdemes tisztában lenni a 64 bites processzor előnyeivel, és hogy az ujjlenyomat-olvasó meg a mozgásérzékelő csip néhány hónap múlva milyen extrákat hozhat.

Méretháború

Ma már óriástelefonok uralják a mobilipart, és a helyzetet semmi sem mutatja jobban, mint hogy a Samsung csúcsmobiljának kisebb változatát, a Galaxy S4 minit 4,3 hüvelykes kijelzővel szállítják. Az Apple meg leragadt 4 hüvelyknél és 1136x640 pixeles felbontásnál. A riválisai pixelben is előrébb járnak, az idei csúcsmodellek többnyire 1920x1080-as felbontásúak. Persze az iPhone 5S kijelzője így is elég szép és fényes, széles szögből látható a rajta megjelenő tartalom.

A felbontás mellett az is fontos, hogy milyen grafikus csip dolgozik a megjelenítésen. Az iPhone 5S maximális teljesítménye az iPhone 5-höz képest brutális, a rivális készülékekben (Sony Z1, LG G2) megtalálható Snapdragon 800/Adreno 330 kombinációhoz mérhető a hardver. Ezek tényleg jövőbe mutató készülékek, hosszabb ideig tartják a lépést a játékfejlesztőkkel, nem okoz majd gondot a lenyűgöző 3D tartalmak megjelenítése. Kipróbáltam az iPhone 5S-en az Infinity Blade 3-at, ami az egyik leglátványosabb játék iOS-re, és jól futott, lenyűgöző volt, de a betanító küldetés végén lefagyott, és újra kellett indítani.

Akit részletesebben érdekelnek a hardcore műszaki adatok, az készítsen be maga mellé egy nagy bögre kávét vagy más élénkítőt, és olvassa el az AnandTech 13 oldalas műszaki elemzését.

Miért nem megyünk bele ilyen elemzésekbe? Ahogy az AnandTech cikkéből kiderül, ők már egy hete tesztelik az iPhone 5S-t, volt idejük a munkára, és valószínűleg az Apple píárja adta kölcsön a tesztkészüléket. Mi fél napig teszteltük, vissza is kell adnunk a telefont a tulajdonosának, és nem is a píár segített nekünk, hanem olyan rajongó, aki sokat áldoz a cég népszerűsítésére. (Hivatalos úton utoljára egy német kiosztású Macbook Airt kaptam kölcsön, ami alkalmatlan volt a tesztre, úgyhogy az Apple-től azóta nem is kérek semmit.)

De térjünk még vissza a kijelző méretéhez, mert sok embert izgatott a kérdés, lesz-e nagyobb iPhone. A nyilvánvaló piaci igények ellenére az Apple lassan, óvatosan bővít, és jó oka van rá. Az a tapasztalatom, hogy az öthüvelykes mobilok könnyebben kifordulnak az ember kezéből, jobban oda kell figyelni a használat során. Ha védőtokot is használunk, ezek a mobilok már megütik a bunkofon méretet, kellemetlen dudort növesztenek a zsebre, míg a négyhüvelykesek tokkal is észrevétlenül meglapulnak ott. Ha lesz is egyszer nagyobb modell, annak külön kategóriát kell alkotnia, ahogyan iPadből is van mini és normál méretű.

Az iPhone 5S nagyon hasonlít az elődjére, ami különösen igaz az általunk tesztelt fehér példányra. Amikor mellé tettünk egy ugyanilyen fehér iPhone 5-öt, csak a nagyobb méretű vaku és a kijelző alatti gomb árulta el, hogy melyik az új verzió. Nyilván nem is a fehér után fognak megfordulni az utcán, hanem az aranyozott modell csavarja el a fejeket.

iPhone 007

Mintha az lett volna az Apple célja, hogy a következő James Bond filmben bármilyen más okostelefon felbukkanása nevetséges legyen, olyan menő lett a középső gombba beépített ujjlenyomat-olvasó. Kézbe veszi az ember a telefonját, megnyomja a középső gombot, rajta tartja az ujját és már bent is van a rendszerben. Öt ujjlenyomatot tudunk megadni, a hüvelyk mellett érdemes a mutatóujjakat is bevinni, hogy akkor is működjön a beolvasás, amikor a telefon az asztalon hever. Az ötödik pedig lehet a barátnő ujja, hogy ne aggódjon, nincs kizárva a telefonból.

A betanítás pofonegyszerű, néhányszor meg kell érinteni az érzékelőt, majd egy kicsit megforgatni rajta az ujjunkat, hogy a lenyomat pereméről is legyenek információk. Beolvasáskor egyáltalán nem kell mozgatni az ujjunkat, mint a régebbi laptopos leolvasóknál, tehát nem kockáztatjuk a telefon leejtését, és teljesen mindegy, hogy milyen irányba tartjuk az ujjunkat: a leolvasó oldairányban és fejjel lefelé egyaránt működik.

Ha valamiért nem megy a beolvasás, mondjuk vizes vagy koszos a kezünk, akkor továbbra is használhatunk a PIN-kódot, vagy összetettebb, betűkből és számokból álló jelszót. Az ujjlenyomat azért jobb, mert gyakorlatilag azonnal beléptet, míg a jelszó bepötyögése alkalmanként egy-két másodpercig is tarthat, így naponta akár néhány percet is visszakaphatunk az életünkből. Az iPhone 5S egy titkosított memóriába menti el az ujjlenyomatokat, amihez állítólag kívülről nem lehet hozzáférni.

Most még csak a vásárlásoknál tudjuk jelszó helyett ujjlenyomattal azonosítani magunkat, de a jövőben még számos jó alkalmazási lehetőség lenne, kezdve a Facebook és a levelezés védelmével, hogy a pár percre kölcsönadott telefonnal a barátaink ne tudjanak a nevünkben üzeneteket küldeni.

A hazai telefonlopási statisztikákat nem ismerem, de az Egyesült Államokban olyan súlyos a helyzet, hogy még külön nevet is adtak az iPhone-lopásnak: Apple Picking. Tehát egy kritikus problémát sikerült úgy megoldani, hogy az ne rontsa, hanem még javítsa is a felhasználói élményt.

Lassú lépések

A készülék kamerája is kihasználja az erősebb hardvert. A szenzor ugyan 8 megapixeles maradt, ami kevésnek tűnhet a frissen bejelentett 20 megapixeles Sony Xperia Z1 és a 16 megapixeles Samsung Galaxy Note 3 után, de a képek minőségére így sem lehet kifogásunk, és az iPhone 5S tud néhány igazán jó trükköt is. Annyira erős lett a vaku, hogy egy percre elvakítja a képen szereplőket, és amikor nem tök sötétben vagyunk, érdemes megpróbálni vaku nélkül fotózni, mert a szenzor a korábbinál érzékenyebb.

A processzor ereje segít akkor is, amikor sorozatképet készítünk: másodpercenként 10 fényképet lőhetünk, és a végén 30-40 fotóból választhatjuk ki a legjobbat, amelyen senki nincs bemozdulva. Videózásnál pedig 720p felbontásban akár 120 képkockát is tudunk rögzíteni, így a jelenet egy része lelassítható. Apró hiányosság, hogy egy felvételen belül csak egy időtartomány tudunk lelassítani, és nem tudjuk felgyorsítani az unalmas részeket; az Apple valószínűleg nem akart belerondítani a profi videovágó szoftverek piacába. Van még két videóm, csak nehezen férne ide: a lassított változaton csupán gyorsan száll el a rovar, a normál verzión viszont olyan sebesen, hogy nem is látjuk, mi történt.

Nem hiányoznak a ma már alapnak mondható képhatások sem. Kilencféle, iszonyúan művészi effekttel tehetjük zöldessé, sárgássá vagy erősebb kontrasztúvá a képeket, és négyzet alakú képeket is lőhetünk. Érdekes próbálkozás, de ha nagyon hipszerkedni akarunk, inkább használjuk az Instagramot.

A még nem létező probléma

Az iPhone 5S-ben már az Apple legújabb A7 processzora dolgozik, amiben nem az az érdekes, hogy kicsit nagyobb teljesítményű az előzőnél, hanem az, hogy 64 bites. A számítógépeknél azért volt fontos átállni 64 bitre, mert 32 biten a memória felső határa nagyjából 4 gigabájt, és ott már volt igény 8 vagy 16 gigabájt RAM-ra. Az Apple termékeiben azonban csak 1 gigabájt RAM van, sőt, még a Samsung legfejlettebb okostelefonjában, a Galaxy Note 3-ban is megálltak 3 gigánál.

Ez megint olyan megoldás, amivel az Apple a jövőjét biztosítja be. Az Anandtech számításai szerint csak 2015-2016 környékén lesz annyi memória az iPhone-ban és az iPadben, hogy valóban szükség lesz 64 bites csipekre. Mivel a fejlesztők már most elkezdhetnek 64 bitre dolgozni, 2-3 év múlva biztosan nem lesz hiány 64 bites programokból. A Microsoft és az Intel akkoriban nem volt ilyen előrelátó, és nem dúskáltunk a 64 bites programokban.

Szintén új az M7 nevű mozgásérzékelő csip, amely begyűjti az iránytű, gyorsulásmérő és giroszkóp adatait, hogy ezeket az információkat összetettebb módon tudja felhasználni. Például érzékelni tudja, hogy órák óta a zsebünkben hever az 5S, tehát az emailek letöltésével érdemes várnia egy nagyobb mozdulatig, amikor elővesszük a készüléket. Ezen információkkal elvileg csökkenthető az akku terhelése. Az iPhone 5S egyébként nagyobb akkut is kapott, de közben többet is fogyaszt, és a mérések szerint nagyjából ugyanannyi ideig használható: átlagos használattal kibír egy napot, ha azonban gyakran nézünk rajta videókat, vagy 3D játékokkal játszunk, akkor érdemes magunknál tartani a töltőt.

Kicsit jobb

Az iPhone 5S bizonyítja, hogy Steve Jobs két évvel ezelőtti halála óta nem sokat változott az Apple. A kaliforniai cég mindig is abban volt profi, hogy észrevétlenül újítja meg a termékeit, például a Macbook Pro laptopokról első ránézésre lehetetlen megmondani, hogy 2012-es vagy 2009-es évjárat. Az iPhone 5S-en is csak kisebb, avatott szemek számára észrevehető jelek árulkodnak a verzióról.

Persze ott van még a telefonon az iOS 7 is, amit külön cikkben mutattunk be, és valóban nagy átalakulást jelent, de az nemcsak az iPhone 5S-re telepíthető fel, hanem két évvel ezelőtti modellekre is. Marhaság lenne azt mondani, hogy ez a legjobb okostelefon: egyesek szemében már azzal elbukik, hogy iOS van rajta, és nem Android. Mások meg az automata mechanizmusok helyett inkább elvacakolnak a kamera beállításaival, amit a Nokia Lumia 1020 lehetővé is tesz.

Hogy összességében milyen benyomásunk volt a telefonról? Ezzel az idei iPhone-nal rengeteg jó app elérhető, egyszerű kezelni, és bár előfizetés nélkül meglehetősen drága, legalább nem hullik darabokra két év használattól.