Csoda történt a magyar mobilneten

2015.06.11. 11:34

Fantasztikus dolgok tudnak történni a magyar mobilszolgáltatóknál, de hogy jobban megértsük, most éppen mi történik, gyorsan vegyük át a számítógépgyártás sztoriját.

Tíz évvel ezelőtt a pécék gyártása még elég jó biznisz volt, és csak apró jelek utaltak a mai hanyatlásra. Például az, hogy az IBM 2005. május 1-én eladta a kínai Lenovónak a számítógépes részlegét. Azóta óriásit fordult a világ, az okostelefonok és tabletek minden mást lesöpörtek, és a pécégyártók csendben vegetálnak Ázsia délkeleti sarkában.

Mivel az árak meredeken zuhantak, a számítógépes cégek kerestek maguknak új bevételi forrásokat. Telepakolták a Windowst vírusirtókkal, olcsó segédprogramokkal, gagyi játékokat áruló szoftverboltokkal, és egy rakás olyan szolgáltatással, amit senki sem kért. Ezek az extrák inkább kellemetlenek, mint hasznosak, de legalább meghagyták nekünk a lehetőséget, hogy letöröljük, amire nincs szükségünk.

Kapitális közhely, hogy felgyorsult a világ, de ezt most mégis fontos megjegyezni, mert a mobiliparnak tíz sem kellett (volna) ahhoz, hogy összeroskadjon. Ma már mindenki tudja, hogy a telefonálás és az sms-küldés is csak két app a sok közül, és ugyanúgy adatforgalmat generálnak, mint más appok. Mint például a WhatsApp, a Skype, vagy a Viber, amelyek szépen rombolják a mobilszolgáltatók bizniszét.

A mobilszolgáltatók pozíciói azonban bebetonozottak, mert övék a frekvencia, ami a hálózatok működését biztosítja, és mert ők irányítják a teljes infrastruktúrát. A pécé- és a mobilipar között az a legnagyobb különbség, hogy a szolgáltatókat ma még élesen elválasztják egymástól az országhatárok, és emiatt a mobilinternet forradalmának hatásai kevésbé érvényesülnek globálisan. Amíg egy pécét nagyjából ugyanolyan áron kapunk meg Londontól Athénig, a telefonálás és mobilnetezés díjai közt óriási különbségek vannak. 

A legügyesebb országok gyorsuló tempóban húznak el mellettünk, amint az alábbi grafikonon is látható. (A finn Rewheel elemzőcég azt vizsgálta, hogy 35 euróért mennyi mobilnetet kapunk olyan okostelefonos díjcsomagban, amihez korlátlan vagy több mint ezer perc telefonálást és sms-t is adnak.)

Tanulmányok hivatkoznak a finnekre, hogy ők akár 50 gigabájtot is forgalmazhatnak havonta az okostelefonjukon. Most nagyon meg fognak lepődni, mert hazánkban is van ilyen, mi is kaphatunk 50 GB-os adatcsomagot nagyon olcsón. A Telenor Szórakozás XL adatjegy pontosan ennyi forgalmat engedélyez nekünk 1790 forintért havonta.

Itt találunk hasonlóságot a pécé- és a mobilipar között: a nyereségüket féltő mobilszolgáltatók is új bevételi forrásokat keresnek, ami a Telenor esetében a tartalomszolgáltatás. A frekvencia megvásárlásával szerzett piaci erejüket arra használják ezek a cégek, hogy más iparágakban is jó pozíciókat érjenek el. Ez a magyarázata annak, hogy csak akkor kapunk olcsón 50 GB forgalmat, ha a Telenor MyTV műsorát nézzük az okostelefonunkon.

A Telekomnál ugyanez a helyzet. A GO TV ezer forintos napijegyével 24 órán át korlátlanul tévézhetünk. A társaság nem közli a napijegy által biztosított adatforgalmat, de ha a videostream minimális 0,6 Mbps átviteli igényével számolunk, akkor legalább 6,48 GB napi forgalom jön ki. Hogy ne legyünk ennyire szigorúak, vonjuk le a 8 óra munka és 8 óra pihenés idejét, így az jön ki, hogy naponta minimum 2,16 GB adatforgalmat elhasználhatunk (ha jó a 4G kapcsolatunk, akkor az adaptív kódolású videó 0,6 Mbps-nél több forgalmat is generálhat). Egyszerű adatcsomagra előfizetve, amivel nem kötelező tévét nézni, a Telekomnál egy ezresért csak 500 MB szabad internetelérést kapunk. A Vodafone filmes kínálata szerénynek mondható a riválisaiéhoz képest, és az okostelefonokhoz tartalomfogyasztástól függetlenül tudunk kiegészítő csomagokat venni.

Az erősebb kutya

Ezt ugyan nem hangsúlyozzák ki a mobilszolgáltatók, de az online tévéadás a rivális mobilhálózatokon is fogható, de ez ne tévesszen meg minket, ettől még nincs köztük igazi verseny. A használat költségeit ugyanis sokkal nagyobb mértékben befolyásolja, hogy a saját előfizetésünkön mekkora adatcsomagot tudunk venni. Ha kevés gigabájtot kapunk általános célú fogyasztásra, akkor egészen biztos, hogy nem fogjuk a rivális tévészolgáltatást választani.

Ez durván sérti a tartalomipari versenyt, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a telenorosok számára előnytelenebb a Telekom-féle TV GO, és vice versa, hanem arról is, hogy a mobilszolgáltatók oligopóliuma mindegyik másik tévé, film vagy videoszolgáltatót hátrányos helyzetbe hoz. Ez jó a távközlési cégek részvényeseinek, de nem jó nekünk, felhasználóknak, mert nem a minőség és felhasználói élmény alapján választódik ki a legjobb online tévészolgáltató, hanem erőszakkal elnyomják azokat, akik esetleg képesek lennének az élre törni. Erre is gondoljunk akkor, amikor a következő Prezit, Ustreamet vagy esetleg a globálisan meghatározó jelentőségű Google európai ellenpólusát várjuk, mint valami messiást.

Igen, csoda történt a magyar mobilneten: a szolgáltatók önként megmutatták nekünk, hogy az adatforgalom valójában nagyon olcsó is tud lenni, ha az érdekeik ezt diktálják. Viszont ezzel párhuzamosan a szemünkbe hazudják, hogy a mobilnetezés drága mulatság.