Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Processzortrendek

2001.01.30. 15:58
A 2000. év rendkívül küzdelmes versenyt hozott a processzorpiacon. Míg a korábban mindent vivő Intel egyik bakit a másik után követte el, addig az örök második AMD végre magára talált, és már nyereséget termelt. 2001 viszont a jelek szerint ismét az Intel éve lesz.
A 2000-es év az Intel számára sok megpróbáltatást hozott. A legkellemetlenebbek talán a sorozatos ellátási zavarok voltak, a cég sok termékéből nem tudott elegendő mennyiséget szállítani a gyártóknak, akik így a konkurencia termékeihez fordultak. A Rambus memória túl drága maradt, az olcsóbb memóriák eléréséhez használt Memory Translation Hub viszont hibás volt. Emiatt aztán az olcsóbb kategóriába szánt Timna processzort úgy ahogy van el is hagyták a termékpalettáról, de szintén tervezési hiba miatt kellett visszahívni az 1,13 GHzes Pentium III-at is, és csúszik a 64 bites Itanium megjelenése is.

Az AMD ellenben sikert sikerre halmozott az Athlonnal, először fordult elő, hogy nem az Intelé volt a leggyorsabb chip a piacon, a Dellen kívül minden gyártó kínál AMD chipes gépeket, és a cég hosszú évek után először nyereséges évet zárt. Ez főként annak a stratégiának köszönhető, hogy a piac legalsó szegmenséből feljebb léptek az 1000 dollár feletti gépekhez, amelyeknél már lényegesen több profitot lehet elérni.

Mindezek ellenére korán ittak a medve bőrére azok, akik máris temették volna Chipzillát. Üzletileg az Intel továbbra is irigylésre méltóan jól áll, rendkívül nyereséges évet zárt, 2001-ben pedig a piac szinte minden szegmensében ismét ő akar diktálni.

Felsőház

A PC-processzorok piacának felsőházában 2001-ben már nem lesz olyan látványos és fordulatos az órajelverseny, mint korábban. Az ok egyszerű, idén az Intel a biztos befutó. Ahogy az Athlon megjelenésekor az Intel nem tudott hirtelen mit felmutatni az AMD chipjének jobb megoldásaival szemben, úgy most az AMD-nek nincs naprakész válasza a Pentium 4-re.

Biztos befutó
A P4 megalkotásakor az Intel tervezőit egyetlen szempont vezérelte, mégpedig az, hogy a processzor felépítése minél nagyobb órajel frekvencia elérését tegye lehetővé. 2001 második negyedévében az Intel az 1,7 gigás P4-et hozza ki, a harmadik negyedévben pedig elérik a 2 GHz-et is. Ugyanekkor az AMD Athlon chipjei 1,5 gigánál fognak csak tartani, amivel viszont már lassan elérik az Athlon felépítésének fizikai korlátait.

Biztos előnye birtokában az Intel idén nem is a sebesség növelését fogja elsődleges céljának tekinteni, hanem inkább a piac minél egyenletesebb lefedését. Az 1 GHz-es Pentium III és az 1,4 GHz-en bemutatott Pentium 4 között ugyanis túl nagy piaci rést hagyott a cég, elsősorban az ár tekintetében, hiszen a P4 jóval nagyobb mérete miatt lényegesen drágább. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy az 1500-1800 dollár körüli számítógépekhez az Intelnek gyakorlatilag nem volt megfelelő processzora, amit az AMD remekül ki is használt, ebben az ársávban kelt el a legtöbb Athlon. Ráadásul épp ebben a kategóriában, vagyis a már magas teljesítményt és felszereltséget nyújtó gépek között volt a legélénkebb a piaci kereslet.

A hibát az Intel a Pentium 4-esek gyártásának felfuttatásával kívánja orvosolni. A cég 2001-ben a korábban vártnál lényegesen több, mintegy 20 millió P4 szállítását ígérte meg a gyártóknak, amit elsősorban a lanyhuló kereslet nyomán felszabaduló gyártókapacitások tesznek lehetővé. Várhatóan az 1,3 gigás P4-ből fog különösen sok készülni, amit így már elég olcsón tudnak majd adni ahhoz, hogy betörhessen a 2000 dollár alatti piacra. Persze a nagy volumen okozta áresésnek megvan a maga kockázata is, hiszen így kevesebb profitot tudnak elérni a csúcskategóriás chipeken. Az Intel viszont úgy számol, hogy érdemes az év elején a minél nagyobb piaci részesedés megszerzéséért áldozatot hozni, mivel nyáron egy új gyártási eljárás bevezetésével a gyártási költségeket csökkenteni tudják majd, 2001 második felében pedig reményeik szerint ismét beindul a PC-piac növekedése.

64 bites aréna

2001 legfontosabb eseménye a processzorok piacán minden bizonnyal a 64 bites chipekre való áttérés megkezdése lesz. Az Intel és az AMD ismét teljesen másképp közelíti meg a problémát.

Cyrix III
Az immár időtlen idők óta készülő Intel Itanium teljesen új processzorfelépítést használ, ami egyáltalán nem kompatibilis a hagyományos x86 utasításokkal. Az AMD Sledgehammer ellenben futtatni tudja majd az x86 utasításokkal készült régebbi szoftvereket is, de az új, megfelelően megírt programok már ki tudják majd használni a chip 64 bites felépítésének a lehetőségeit is. Ez pedig azt jelenti, hogy sok konzervatív gyártó számára az AMD processzora kellemes átmeneti alternatíva lehet a 32 és 64 bites kódok együttélésének időszakára.

Mindezek ellenére az Itanium pozícióit fenyegető legnagyobb veszély egyelőre önmaga, a chip ugyanis az istennek nem akar elkészülni. Most éppen 2000 második negyedéve a kitűzött megjelenési időpont, de nem kizárt a további csúszás sem. Az Intel persze maga mögött tudhatja a legfontosabb gyártók támogatását, de a sok késlekedés az AMD malmára hajtja a vizet. Az viszont valószínű, hogy az AMD itt is először az olcsóbb szerverek és munkaállomások piacára tud majd betörni, és innen fog tovább terjeszkedni.

A küzdelemben érintett a Transmeta is, a cég ugyanis szövetkezett az AMD-vel. A Transmeta olyan speciális Code-morphing megoldással ellátott szervereket szállít fejlesztőknek, amik az AMD készülő 64 bites Sledgehammer processzorát szimulálják. Cserébe a Transmeta felhasználhatja saját chipjeihez a Sledgehammer terveit. Ezzel a megoldással megkönnyítik a szoftverfejlesztők számára, hogy a chip 2002-re tervezett megjelenésére elkészüljenek a proci előnyös tulajdonságait kihasználni képes programokkal.

Alsóház

A Duron rendre verte a Celeront
A magyar átlag számítógép-használó szívéhez és lehetőségeihez talán némileg közelebb álló ár- és teljesítménykategóriában tavaly az AMD egy igen erős versenyzővel jelent meg. A Duron rendre jobb teljesítményt produkált a vele azonos órajelen futó Celeronoknál, és mindezen felül még olcsóbb is tudott maradni. Az Intel ezért két oldalról próbálja erősíteni pozícióit ezen a piacon. Egyrészt a Celeronok által használt buszfrekvenciát a 800 MHz-es processzortól kezdve 100 MHz-re emelik, amellyel a cég adatai szerint 20 százalékos teljesítménynövekedést értek el a 766-os Celeronhoz képest. Másrészt az év során rendkívül agresszíven fogják csökkenteni a Pentium III-asok árát, amelyek így egyre olcsóbb gépekben fognak megjelenni.

De ha már az olcsónál tartunk, ne feledkezzünk meg a Viáról sem, amely a Cyrix III processzor 700 MHz-es változatával próbál meg versenyben maradni a piacon. A Cyrix III az Intel olcsó processzorának, a Celeronnak akar a még olcsóbb alternatívája lenni, ezért ugyanazt a 370-es foglalatot használja, mint a vetélytárs, ugyanakkor 30%-kal kevesebbe kerül. Ezzel a megoldással egyelőre főleg Indiában és Európában értek el sikereket, ahol az 500 dollár alatti számítógépek mezőnyében játszanak. A Via tervei szerint még az idén áttérnek a 0,15 mikronos gyártásra, és megközelítik az 1 GHz-es órajelet is, de az igazság az, hogy ha nem tudnak sürgősen megállapodni legalább egy komoly amerikai PC-gyártóval, akkor a Via processzor üzletágának nem sok esélye van a túlélésre.

Noteszgépek

Az AMD végre kihozta a Duron mobil változatát, igaz nem pont azt, amit eredetileg ígértek. A 600 és 700 MHz-es chipek ugyanis a mostani Duron processzorok Spitfire magját használják, némileg csökkentett fogyasztással, az eredetileg tervezett Morgan maggal készülő chipek pedig csak a következő negyedévben várhatóak. Ennek ellenére a K7 processzorcsalád belépése a noteszgépek piacára komoly eredmény az AMD számára, és ezen a területen tovább fognak terjeszkedni: még ebben a negyedévben megjelenik a Mustang, amelyet már igazi mobil Athlonként fognak árulni, induláskor 900 MHz-es órajellel.

Az Intel is megjelent noteszgépekbe szánt, rendkívül alacsony fogyasztású P3-as procikkal, de az igazi nagy újdonságot ezen a piacon csak 2002-re tartogatják. A hírek szerint a végül abbahagyott Timna chip fejlesztőgárdája láthat neki, hogy egy alapjaiban új processzort készítsen az Intelnek, amely fogyasztásban felveszi majd a versenyt a Transmeta chipjeivel, teljesítményben viszont felülmúlja majd azokat.

Transmeta Crusoe
A Transmeta Crusoe chipjeinek radikálisan új technológiai megoldásával és minimális fogyasztásával tavaly a hordozható számítógépek piacának átalakulását ígérte. A cég szép eredményeket ért el, de a forradalmi változások elmaradtak, néhány gyártó el is pártolt tőlük, és a mai napig sincs teljesen egyértelmű kép a Crusoe processzorok valódi teljesítményét illetően.

Mindezek ellenére a Transmeta várhatóan tovább tudja majd terjeszteni piaci részesedését, sőt, akár még a szerverpiacra is betörhet. A kaliforniai áramellátás zavarai miatt ugyanis előtérbe került a számítógépek fogyasztásának kérdése, és több cég is a Transmeta közismerten rendkívül keveset fogyasztó Crusoe chipjeivel felszerelt szerverekkel jelent meg a piacon. Ezek a gépek a versenytársaknál négyszer kevesebbet fogyasztanak, kevesebb hőt termelnek, így kevesebb hűtést is igényelnek, és kisebb helyen is elférnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!