További Jog cikkek
Aláírásgyűjtésbe kezdenek
A három cég bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezd felhasználói között, az aláírt petíciókat pedig átadják a parlamenti pártok, az informatikai minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal részére. A petíciókban felhasználóik nevében is kérik a politikai döntéshozókat, hogy az internet területén is a piaci verseny jogszabályi feltételeit megteremtő törvény elfogadását és a valós piaci verseny elindulását támogassák.
Kihúzták a díjmegosztást
Az Európai Unió országainak nagy többségében működik olyan szabályozási modell, mely valamilyen formában lehetővé teszi az alternatív szolgáltatók belépését az internetcélú hívástovábbítás, hívásvégződtetés piacára, és egyúttal kötelezi az egykori monopolszolgáltatókat a tevékenység arányos díjrészátadására a hívásokat végződtető alternatív szolgáltatók részére. A törvény korábbi, nyári tervezetében ez, mint internet-hívásvégződtetési modell még szerepelt. A törvényben szintúgy szerepelt az átalánydíjas internet-hívásvégződtetési modell is, mely lehetővé tette volna az átalánydíjas, tehát nem percalapú telefonos internethozzáférést.
Előbbit a szeptemberi közigazgatási egyeztetésen teljes egészében kihúzták, az utóbbira pedig automatikus felmentést ad az új szöveg, mely vélhetően a volt koncessziós szolgáltatók érdekeit védi a piaci liberalizációval szemben, áll az ingyenes szolgáltatók közleményében.
Megszűnhet az ingyenes hozzáférés
Az ingyenes szolgáltatók szerint a törvény jelenlegi formájában jelentősen meggyengíti az internetszolgáltatók pozícióját a korábbi monopolszolgáltatókkal szemben, illetve gyakorlatilag lehetetlenné teszi az alternatív telefontársaságoknak az internetes hívások piacára történő belépést.
Amennyiben a törvény jelenlegi állapotában kerül megszavazásra, az ingyenes internetszolgáltatók szerint 2004 januárjától megszűnhet az ingyenes internethozzáférés, drágulhat a telefonos internettarifa, és lassulhat az internet hazai terjedése is.
Drágulhat a telefonos internetelőfizetés
Magyarországon közel 200 ezer, zömében kispénzű felhasználó internetezik ingyenes internetszolgáltatóknál. Az ingyenes szolgáltatást egy 2001. évi MEH rendelet teszi lehetővé, mely arra kötelezte a telefonszolgáltatókat, hogy az internetes telefonhívások bevételének egy részét díjmegosztás címén át kell adniuk az internetszolgáltatók részére. A díjmegosztás megszűnésével az ingyenes szolgáltatóknak januártól a telefondíjon felül előfizetési díjat kell szedniük az előfizetőktől, hogy költségeiket fedezni tudják.
A díjmegosztás megszüntetése nem csak az ingyenes internetszolgáltatók helyzetét nehezíti, hiszen a jelenleg előfizetési díjat kérő szolgáltatók is jelentős bevételtől esnek el, melyet kénytelenek lesznek érvényesíteni az előfizetési díjakban is.
Lassul az internet terjedése
Az ingyenes telefonos internet hozzáférés a legolcsóbb és legkönnyebben igénybe vehető, belépő szintű szolgáltatást jelenti a kezdő internetezők számára. Az ingyenes hozzáférés a létező legolcsóbb megoldás a piacon, az IHM által támogatott kedvezményes csomagokhoz hasonló árszinten, azonban szerződési kötöttségek nélküli internetezést tesz lehetővé. Az ingyenes szolgáltatás törvény általi ellehetetlenítése visszaveti az információs társadalom fejlődését és megnehezíti a kormány azon törekvéseit, hogy bevonja a jelenleg passzív rétegeket az internetes közösségbe, vélik az ingyenesek.
Drágítana a Matáv
A Matáv az internetes telefondíj megosztási rendelet megszületése óta több kísérletet is tett az ebből származó bevétel-kiesésének pótlására, különféle új, korábban sosem látott nagykereskedelmi díjelemek bevezetésével. Ennek egyik, a Matáv szándéka szerint 2004 januárjától bevezetendő díjeleme duplájára növelné a Budapesten is szolgáltató internetszolgáltatók hálózati költségeit, állítják az ingyenesek.
Az internetszolgáltatók az indokolatlan hálózati díjemelések miatt több ízben is a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordultak, azonban a bizottság korlátozott jögköre miatt nem sikerült eredményt elérniük. Az új elektronikus hírközlési törvény tervezete több területen is megnyirbálná a HDB utódjának szánt Hírközlési Tanács szankcionálási jogkörét, újabb melegágyat teremtve az alternatív és volt monopol szolgáltatók közötti parttalan és elhúzódó jogvitáknak, melyeknek végső soron az előfizetők látnák kárát. Az ingyenes szolgáltatók így most aláírásgyűjtésbe fognak az általuk aggályosnak tartott törvény módosítása érdekében.