Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Zene a Napster után

2001.03.22. 17:04
A digitális zenére rászokott közönség örömére az interneten minden hónapban megjelenik egy új program, amely a megboldogult fájlcserélő, a Napster babérjaira tör. A legújabb program neve BitBop. Különös vonása, hogy a kért zenét makulátlanul jogtisztán szerzi meg a felhasználónak.
A digitalizált zene könnyed és gyors csereberéjét lehetővé tevő fájlcserélő rendszer, a Napster regényes történetét onnantól érdemes újra felidézni, hogy a szolgáltatás szervereit fenntartó cég (amelyet szintén Napsternek hívnak) érezni kezdte vesztét az ellene folyó szerzői jogi perben. Shawn Fanning, a feltaláló és Hank Barry, a vezérigazgató úgy döntött, hogy a kultúrafogyasztó internetes proletármozgalom harmincötmillió regisztrált felhasználóval rendelkező központi alakja igaz szamurájhoz méltóan kardjába dől. A Napster önként eltávolította rendszeréről a RIAA által kifogásolt szerzeményeket, és a szolgáltatás hirtelen használhatatlanná és érdektelenné vált.

Ősközösségi fájlvadászat

Igaz szamurájok
A szilveszter környékén az idén várható trendekről született jóslatok szinte mindegyike úgy látta, hogy 2001 a fájlcseréről fog szólni a weben. Eddig igazuk van.

Miután a Napster ráállt a zene szűrésére, hirtelen az élre álltak az eddig második sorban szorongó klónok. Ezek részben minimálisan módosított Napster-technológián alapulnak: a felhasználókat összeboronáló központi szerver helyett privát szerverek vannak (mint például az IRC-szerverek esetében). Részben a gép a géppel (peer-to-peer) kapcsolatot központi szerver nélkül, decentralizált módon hozzák létre.

Előbbi esetre az OpenNap, utóbbira a Gnutella, a LimeWire vagy a Bearshare a jó példa. A közös bennük - a RIAA nagy szívfájdalma -, hogy a fájlok utaznak egyik gépről a másikra, és ott maradnak. Ráadásul ezek a fájlok adott esetben CD-re égetve örökre a felhasználó birtokában maradhatnak.

Az áramlás-paradigma

Tessék üvölteni!
Az Audiomill által bemutatott szoftver, a BitBop szakít a fájlcserélőkre jellemző megközelítéssel. A BitBop a Napstertől és klónjaitól eltérően tartalomszórásban (streaming media, a szerző szerény fordításában: áramló tartalom) keresi a zenét.

Egyszerűbben: a tartalomszórási technológiát - RealAudio vagy szórt MP3-formátumot - használó online rádiók szerverein és lejátszási listáin keresi meg a kért zenéket, amelyeket letöltés nélkül lehet hallgatni.

Ki marad a végén?

Ahogyan a fentiekből kiderült a szerzői jogok tulajdonosai és a digitális világ közötti háború első csatája a jogtulajdonosok javára dőlt el.

A második csata már elkezdődött: a RIAA olyan internetszolgáltatóknak küldözget fenyegető leveleket, amelyek felhasználói valamilyen Napster-klónt használnak. Ezzel veszélyesen közel kerültek az internetszolgáltatókra vonatkozó szabályozás magánjellegű újraértelmezéséhez, amelyért alighanem bármely tisztességes bíróság letörné a derekukat. Az internetszolgáltatók felelőssége ugyanis a szolgáltatás biztosítása és nem a törvényi végrehajtás (kivéve Kínát, természetesen).

Amennyiben az internetszolgáltatók segítségével sikerül leverni a klónozó felhasználókat, a BitBop következik.

Hanyatló utópia
A BitBop egy intelligens internetrádió-kereső. A rádióhallgatást pedig sehol sem tiltják a hatályos törvények (kivéve Kínát, természetesen). A dolog jogilag támadhatatlan. Annyi trükk azért mégis van a dologban, hogy például a Shoutcast segédprogrammal bárki negyedóra alatt saját internetes rádiót indíthat.

A zene továbbra is a hálón van, továbbra is hallgatható, a Napster eltiprásával semmilyen eredményt nem értek el a szerzői jogok tulajdonosai.

Mi vár a BitBopra?

Tippem szerint a szerzői jogi háborúban a BitBop soha sem kerül a RIAA bikacsökjének útjába, mégpedig két okból.

Az egyik ok, hogy a klónokat soha, semmilyen módon nem lesznek képesek kiirtani.

A másik, hogy a BitBop nem fog elterjedni. Ez abból következik, hogy a Real Networks által kifejlesztett tartalomszórás az utóbbi évtizedekben bevezetett technológiák közül messze a legszánalmasabb (kilencvenes évek idején népszerű utópikus jellege megkopott, így hamarosan ki is hal majd). Ráadásul a tartalomszórás hátránya a letöltéssel szemben, hogy az átlagosnak mondható 56 kbites sávszélességnél gyengus hangminőséget produkál. Az pedig kinek kell, ha úgyis ott a Szokol?