A nagy szavazási bétateszt

A kétkedők nem csak a számítógépeket tartják a manipuláció eszközének, hanem azt is erősen furcsálják, hogy az elnökválasztás első órái után kiadott exit poll eredmények sok szövetségi államban, így a mérleg nyelvének tekintette Floridában és Ohióban is Kerry győzelmét jelezték előre. Ezeket a számokat a nagy tévécsatornák és híroldalak gyorsan átvették, viszont a szavazatok kiértékelésekor már Bush került az élre.

Egyes vélemények szerint Kerry vereségét éppen az okozta, hogy az internetes bloggerek túl korán örültek a győzelmének, és a demokrata választók inkább el sem indultak szavazni. Ezen túl még számos magyarázat létezhet arra, hogy miért jelezték az első eredmények Kerry előnyét. A demokraták támogatói, például a nők, fiatalok és feketék korán elmentek szavazni, miközben a republikánusok csak délután kerekedtek fel. Vagy esetleg a demokrata szavazók szívesebben álltak szóba a kérdezőbiztosokkal.

A szkeptikusok azonban ennek ellenére nem nyugszanak. Bár az exit pollok nem hibátlanok a választási eredmények előrejelzésénél, a megfigyelők hagyományosan mégis ehhez hasonlítják a ténylegesen megszámolt szavazatokat. Ilyen szempontból különös, hogy az eldöntetlen szövetségi államok mindegyikében sokáig Kerry vezetett. Az sem segített a bizalom kialakulásában, hogy a CNN jól dokumentáltan utólag módosította a weboldalán közölt felmérési adatokat, mert állítólag túl nagy súllyal szerepeltek benne a nők és a feketék.

Az is érdekes, hogy az exit poll eredmények és a megszámlált adatok között mindenekelőtt olyan államokban mutatkoztak a statisztikai hibahatárnál, vagyis 5 százaléknál nagyobb eltérések, ahol nyomtatás nélküli szavazógépeken kellett voksolni. Ezeken a helyeken egyszerűen nincs mód az utólagos ellenőrzésre. Ahol mégis fény derült az összeszámlálásnál vétett hibákra, a tévedés kivétel nélkül Bushnak kedvezett.

Nyomjon Ön

Az elektronikus szavazási rendszerek támogatói és ellenzői egyaránt arra számítottak, hogy az idei amerikai elnökválasztás egyben az e-voting sorsáról is dönt majd. Ez alkalommal ugyanis 29 szövetségi államban mintegy 45 millió amerikai polgár, vagyis az összes szavazó 29 százaléka számítógépes szavazógépen adhatta le voksát. Négy évvel ezelőtt ugyanez az arány még csak 12 százalék volt.

Baljós előjelekből november 2. előtt sem volt hiány, mivel több tucat szövetségi államban két héttel korábban kinyitottak a szavazóhelyiségek. Az idő előtti voksolásokat folyamatos pechszéria kísérte: több esetben hiányosak voltak a szavazólapok, lefagytak a szavazó-számítógépek, megszakadt a kapcsolat a központi választási bizottsággal. A szavazni kívánóknak órákig kellett várakozniuk, például Florida legnépesebb szavazókörzetében, Duval Countyban egyetlen szavazóhelyiségbe vártak mindenkit.

A kritikák középpontjában november 2-án is az érintőképernyős szavazógépek álltak. A választóknak a jelölt nevét képernyőn kellett megérinteni, majd a szavazatukat a rendszer tárolta, továbbította és végül összeszámolta. A szavazat papír alapú (kinyomtatott) visszaigazolása, amely a későbbiekben lehetővé tette volna a kézi számlálást, csak Maryland államban létezett. Az e-szavazási rendszerek sorsát régóta figyelemmel kíséri a Harvard egyetemen oktató Rebecca Mercuri. A szakértő szerint külön kellene gyűjteni minden szavazat igazolását, és így kétséges esetben, vagy a jelöltek közötti túl kis különbség esetén volna esély az újraszámlálásra.

Venezuela jobbat tud

A nemzetközi megfigyelők szerint az amerikai választások menete sok szempontból nem felelt meg a világ más részein elfogadott szabányoknak. Az USA az egyik legbonyolultabb választási rendszert működteti, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői mégis kevesebb helyen lehettek jelen, mint legutóbb Kazahsztánban. Sokszor a megfigyelők a szavazókör közelébe sem mehettek, csak az épülettől több tucat méterre posztolhattak. A szavazógépek védelme pedig rosszabb volt, mint például Venezuelában. A közép-amerikai országban ráadásul a bevitt adatokat egyenként kinyomtatták, és a hagyományos módon urnába gyűjtötték, vagyis megmaradt az újraszámlálás lehetősége, emlékeztetett a 75 fős nemzetközi szakértői csoportot vezető Rita Süssmuth.

Az International Herald Tribune idézi a Miamiba kirendelt egyik lengyel megfigyelő, Konrad Olszewski szavait, aki szerint a néhány hónappal korábbi szerbiai elnökválasztás sokkal egyszerűbb volt. Ott az egész országban egységes szavazási törvény van érvényben, ráadásul szavazócédulákat alkalmaztak, ezt pedig a lengyel szakértő minden más megoldásnál jobbnak tartja.

Rosszul összesített akarat

Amerikai sajtóbeszámolók szerint a szavazás napján sok szavazóhelyiségnél hosszú sorok alakultak ki, részben a váratlanul magas választói részvétel miatt. Ezen kívük sok helyütt be se tudták indítani a szavazógépeket, illetve azok folyamatosan lefagytak. A független megfigyelők bejelentéseket váró egyik központjába az elnökválasztás első négy órája alatt kereken 20 ezer telefonhívás érkezett. A legtöbben a választási regisztráció menetéről, vagy a körzetük szavazóhelyiségéről érdeklődtek. Mások a túl késői nyitásra, illetve a lehetetlen számítógépes rendszerre panaszkodtak.

Az e-szavazási rendszerek alkalmazását kritikus szemmel kísérő "Ellenőrzött Szavazás Alapítványhoz" (Verified Voting Foundation, VVF) washingtoni idő szerint délután kettőig több mint 500 bejelentés érkezett a szavazógépekkel kapcsolatos problémákról. A választóknak nem csupán a következő 4 év elnökéről, hanem az államuk több politikai testületének összetételéről is határozniuk kellett.

Minden döntésüket a jelölt nevének megérintésével vitték be a számítógépbe, majd az összes kérdést követően megjelenő összefoglaló listán még egyszer ellenőrizhették az egyes kérdésekre leadott szavazatukat. A szavazók több tagállamban arról számoltak be, hogy hibás visszaigazolást kaptak. Ha megkísérelték kijavítani a hibát, a számítógép újból tévesztett, akár többször egymás után, a szavazókör közönsége és a segítő személyzet szeme láttára.

Bár a végső OK gomb megnyomása előtt mégis sikerült a választó akaratát mutató listát megjeleníteni, sok szavazóban megmaradt a kétség, hogy valóban a megfelelő szavazatot számolta-e a gép. Szavazási szakértők már az elnökválasztás alatt nyugtalanságuknak adtak hangot a nyilvánvalóan túl gyakran jelentkező hibák miatt. Nem zárható ki ugyanis, hogy ugyanilyen tévesztés más választókkal is megtörtént, de ők a végső listájukon átsiklottak a rosszul számolt voks felett. A VVF-nek jelentett problémák mintegy 20 százaléka a hibásan értelmezett szavazatot kifogásolta.

Modemes bejelentkezés

Az e-szavazást kritizáló Black Box Voting arra emlékeztetett, hogy a Diebold szavazógépei és szerverei különösen sérülékenyek. A csoport aktivistái szeptemberben a washington állambeli King Countyban több szavazókörben voltak megfigyelők, és jegyzeteket készítettek a szavazógépek működéséről, majd elkérték a logfájlokat. A 120 nap történéseit összefoglaló központi logfájlban akkor a választás éjszakáján három órás törlés nyomát fedezték fel. A csoport az elnökválasztás előtt figyelmeztetést adott ki, hogy hackerek behatolhatnak a szavazatok összesítésére használt szerverekre, és biztosabb volna futárral küldeni az adatokat.

Szerintük a modemes kapcsolathoz használt telefonszám és egy szavazókör jelszava elegendő a manipulációhoz. A Diebold szerverei ráadásul Windows alapúak, és a Black Box Voting szerint messze nem naprakész a frissítésük. Most a jogvédő csoport azzal hallat magáról, hogy Ralph Nader független jelölt mögé állva át kívánják vizsgálni New Hampshire szövetségi állam, illetve az USA elnökválasztásban részt vett 3000 számítógépének logfájlját.

Kulcs a forráskódban

A Diebold szavazógépek forráskódját eközben már közel két éve ismerheti boldog-boldogtalan. A vállalat által megvásárolt egyik cég szerverén 2003. januárban fedeztek fel több gigabájtnyi adatot. Ezek között volt a Diebold szavazógépek 2000-ben összeállított forráskódja, illetve annak 2002 áprilisi frissítése. Kereskedelmi termék védtelen forráskódjának nyilvánossá tétele annyira szokatlan és ostoba lépés, hogy programozói körökben futótűzként terjedt a hír.

Avi Rubin, a Johns Hopkins egyetem informatikai biztonsági intézetének műszaki igazgatója két hallgatóval közösen boncolgatta a kódot, amikor égnek állt a hajuk: szöveges formában megtalálták benne a Diebold szavazógépek DES titkosításának kódját. A DES-t 1997-ben törték fel, és azóta biztonsági alkalmazásnál senki nem használja. A jelsort alighanem azért mentették el a forráskódban, hogy a programozók különösebb keresgélés nélkül folytathassák a munkát. Avi Rubin ezt az összehányt forráskódott azóta is előszeretettel használja. Tudományos előadásain szakaszokat mutat belőle a hallgatóságának, hogy nevetésre bírja őket.