Vilma
-7 °C
4 °C

Megkezdte a magyarországi nyomulást a Google

2006.09.14. 17:24
Dennis Woodside nem tudja pontosan, alkalmaz-e valakit a Magyarországon bejegyzett Google Kft., és még nem biztos benne, milyen termékeket magyarít majd a világ első számú keresőcége. Az is öt évig tartott, míg a Google vette magának a fáradságot, és megszerezte a Google.hu domént. Mostanra sikerült - ez alkalomból nyilatkozott az Indexnek Woodside, a cég fejlődő piacokért - többek között Magyarországért - felelős igazgatója.

Hétfőtől ön nemcsak a Google fejlődő piacainak igazgatója, mint eddig, hanem Nagy-Britanniáért, Írországért és a Benelux államokért is felel. Melyik terület jelenti a nagyobb kihívást?

Mindkettő elég nagy kihívás. Az első területen ki kell találni, mibe fektetünk be, milyen stratégiát folytatunk a fejlődő piacokon. Mindegyik kultúra nagyon más, mindegyik piac különbözik a másiktól. És a piac óriási. A terület Oroszországtól Közép-Európán, Törökországon és Észak-Afrikán át egészen Dél-Afrikáig terjed. Nagy-Britannia, Írország és a Benelux államok viszont nagyon kifinomult piacok, a keresőmarketing egyre elfogadottabb médiumnak számít a hirdetők között, így a termékeink is egyre szofisztikáltabbak. Így ott most ajánlunk különböző kontextuális hirdetési lehetőségeket, videoreklámokat - ott a piac kifinomultsága jelenti a kihívást.

2003-ban a McKinsey-től érkezett a Google-höz. Nagy volt a változás az előző munkahelyéhez képest? Radikálisan más a Google, mint egy hagyományos vállalat?

Azt hiszem, a Google-kultúra legérdekesebb jellemzője az, hogy a tudományon és a technikán, tehát tényeken alapul. Ha az ember mérnök vagy számítógépes szakember, hozzászokott a tudományos módszerhez, vagyis ahhoz, hogy felállít egy hipotézist, és tényekkel teszteli. A McKinsey hasonlóan működik, hasonlóképpen oldja meg az üzleti problémákat. A nagy különbség, hogy [a Google-nél] nagyon gyorsan mozgunk, sokat kísérletezünk, havonta új termékeket próbálunk ki az interneten. Aztán megnézzük, hogyan reagálnak rájuk az emberek, megoldják-e a termékek a felhasználók problémáit, és onnan folytatjuk a dolgot. De nem hiszem, hogy gyökeresen különbözne attól, amit korábban csináltam.


Don't be evil!

A Google 2001-ben érkezett Magyarországra.

Így van, magyarul 2001-ben jelent meg [a google.co.hu címen].

Most 2006 van, és a cég nemrég jelentette be, hogy megszerezte a Google.hu domént, ami most már valóban a Google-re mutat. Mi tartott ennyi ideig?

Jó kérdés. A Google mint cég 1999 körül indult, és magyarul 2001-ben jelent meg, amikor még mindig nem voltak túl sokan a vállaltnál, csak úgy néhány százan. Az alapítók nagyon okosan azt mondták a mérnököknek, hogy tegyék elérhetővé mindenhol a terméket, ugyanis a cég küldetése, hogy az információt univerzálisan közzétegye. Ezt pedig nem lehet megtenni anélkül, hogy a keresés elérhető lenne az adott ország nyelvén. Mindez a cég történetének nagyon korai szakaszában történt; azóta újrafogalmaztuk magát a terméket, gyorsabb lett és relevánsabb találatokat hoz, jól szolgál egészen 2001 óta. Magyarországon mi vagyunk a vezető kereső.

Így tehát egy jó ideje jelen vagyunk már. Az internet olyan műfaj, hogy Mountain View-ból viszonylag kevesen indíthatnak egy olyan szolgáltatást, amelyet azután Magyarországon használnak. Az viszont hosszú időbe telik, mire az ember felépít egy egész, a piacot kiszolgáló csapatot. Főleg, mire felméri az igényeket és visszafordítja azokat termékekre. Így eltartott egy ideig, mire felépítettük az egységeket. Az első európai alkalmazottat úgy öt éve, 2001 őszén vettük fel Londonban, és Európa nagy részén nem is nagyon történt más egészen az év végéig, illetve 2002-ig.

Nem tartották piacnak?

Nem erről van szó, csak viszonylag kicsi volt a cég - emlékezzen csak vissza, az első reklámtermékek 2002-ig meg sem jelentek, - addig egyáltalán nem váltak népszerűvé. Száz emberről nem lehet egyből tízezresre duzzasztani egy céget. De ha megnézzük a növekedést, szó szerint úgy alakult, hogy az első évben 100 alkalmazott, aztán 200, 400, 800, 3200 és 6400 - szinte exponenciálisan növekedett a munkatársak száma. Egyszerűen időbe telt a helyi csapatok létrehozása, egészen addig a pontig, amikor készen álltunk a befektetésre az új európai piacokon. Ezt a döntést 2004 végén hoztuk meg. A következő évben elkezdtünk embereket felvenni olyan helyeken, mint Oroszország, Törökország, és most kezdünk komolyabban szétnézni olyan piacokon, mint a cseh, a magyar vagy az ukrán.

Hány alkalmazottjuk van Magyarországon? Van itt egy Google Kft...

Erre nem tudom a választ. Azt hiszem, a válasz az, hogy senkit nem alkalmazunk, bár nem vagyok benne teljesen biztos.

A Google szájtján lévő álláshirdetések egyikében országos képviselőt keresnek Magyarországon. Így hangzik: "Kezdeményezésre képes alkalmazottat keresünk, aki kevés irányítással tud dolgozni, elviseli a kétértelműséget és képes kevés rálátással irányítani." Ez meg mit jelent?

Hát azt, hogy vállalkozót keresünk. Nem akarunk olyasvalakit, akinek meg kell mondani, mit tegyen. Vállalkozó szellemű munkatársra van szükségünk, aki először ki tudja találni, mi legyen a tervünk Magyarországon, aztán segít nekünk megvalósítani azt a tervet. Hogy mondjak egy példát, ugyanezt csináltuk Egyiptomban. Nem igazán tudtuk, mire bukkanunk majd, úgyhogy felvettünk valakit, aki abban az időben a Sun Microsystems és az EMC országos menedzsere volt. Azt mondtuk neki: Nézze, tudjuk hogy sokan beszélnek arabul, de nem vagyunk benne biztosak, hogy az internet arab nyelvű része felkészült a Google-re. Arra kértük, töltsön munkával néhány hónapot, és találja ki, mi a teendő. Aztán visszajött, mondván, hogy 23 millió arabul beszélő van fenn a neten, és innen indultunk. Most vagy egy irodánk Kairóban, és van egy tervünk.

Vagyis ezekben az országokban a "kétértelmű" helyzetre való tekintettel a Google-nek új utakat kell találnia, és nem a meglévő gyakorlatot erőltetnie?

Igen, tényleg meg kell találnunk az utat, épp most fedezzük fel, mihez kezdjünk egy olyan országban, mint Magyarország. Megpróbáljuk kideríteni, hogyan közelítsünk a piachoz, illetve hogy a piac készen áll-e arra, hogy többet fektessünk a magyar termékekbe a mostaninál.

De Oroszországhoz, a Közel-Kelethez vagy Kínához képest mi lehet a terv egy olyan országgal, ahol sokkal kevesebb a potenciális felhasználó és hirdető is?

Először is vissza kell menni a vállalat céljához. Valóban azt hisszük, hogy a feladatunk az információ rendszerezése és közzététele - mindenkinek, univerzálisan. Ez nem azt jelenti, hogy a kis országokat ki kell hagynunk. Az internet csodálatos tulajdonságainak egyike, hogy ki lehet fejleszteni egy terméket angolul, és ha működik, számos más nyelven is el lehet készíteni. Kell hozzá munka, de nem szükséges boltot építeni vagy nagy terjesztői hálózatot létrehozni. Csak feltesszük a Google.hu-ra, és lehet használni. Az én célom, hogy a termékek legyenek elérhetők a magyarországi és a hasonló piacokon, és éppen ezen vagyunk.

Februárban azt nyilatkozta, hogy Izraelben például másfél évet vesz majd igénybe a Google elindítása.

Azt egy olyan kérdésre válaszoltam, ami a megjelenő termékeket firtatta. Reméljük, és arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb terméket elérhetővé tegyük minden nyelven. De hogy ez mennyi ideig tart, az a terméktől függ; attól, hogy milyen bonyolult lefordítani, és hogy úgy látjuk-e, van rá piac Magyarországon, vagy úgy, hogy nincs. Azt hiszem, a legtöbb piacon jelen lévő termékeket Magyarországra is elhozzuk majd, de ehhez idő kell.

A Google USA-beli bevételei 77 százalékkal nőttek 2005 második negyedéve és 2006 második negyedéve között. A külföldről, tehát nem az Egyesült Államokból származó bevételek viszont csak három százalékponttal, 39-ről 42 százalékra. Ezt minek tulajdonítja?

Erről nem nyilatkozhatok.

És mi a helyzet a Google gonoszságával?

Mivel?

A híres Google-mottóval, hogy "Ne légy gonosz". Hogyan lehet nem gonosznak maradni a durvuló piaci környezetben, olyan ellenfelekkel, mint a Microsoft és a többiek?

Eric Schmidt [a Google vezérigazgatója] mondott már néhány érdekes dolgot arról, mit jelent ez a mottó, és mi is megvitattuk, mit jelent nem gonosznak lenni. Én úgy interpretálom, hogy folyamatosan a felhasználót kell szem előtt tartani, és valójában ezt teszi a Google. Azzal foglalkozunk, amiből valóban profitál a felhasználó, például ha bevezetünk egy új terméket.

Ott voltam tavaly ősszel Mountain View-ban, amikor Eric Schmidt bejelentette a Sunnal kötött stratégiai kapcsolatot. Akkor mindenki új Google-féle operációs rendszerről kérdezte Schmidtet. Vannak erről hírei?

Nincsenek híreim, és nem tudok róla.

Web 2.0-s cégnek tartja a Google-t?

Nem igazán tudom, nem vagyok biztos benne. Azt hiszem, inkább vagyunk Web 2-0-sek, mint Web 1.0-sek, de tényleg nem tudom.

A gyors növekedés és a nagyszerű eredmények mellett két problémát szoktak a Google szemére hányni. Az egyik a magánszféra, a másik az emberi jogok kérdése.

Emberi jogok?

A kínai cenzúra miatt. Tudta egyébként, hogy a Google-t tavaly jelölték a magyar Nagy Testvér díjra?

Nem, az mit jelent?

Citromdíj azoknak, akik nem tartják tiszteletben a magánélet védelmét.

A magánszféra nyilvánvalóan nagyon fontos a Google-nek. Sok minden betudható annak, hogy mindeddig nem kommunikáltuk jól a magánszféra védelmére vonatkozó alapelveinket, amelyek pedig az interneten találhatók közül a leghaladóbbnak közé sorolhatók.

És a cenzúra? Számít arra, hogy a fejlődő piacokon (Közel-Kelet, Afrika) hasonló problémákba ütköznek, mint Kínában?

Eddig ez nem történt meg.

És ha mégis?

Nem akarok spekulálni. Eddig nem történt meg.

Úgy gondolja, hogy a Google transzparens vállalat - összevetve akár a hasonló méretű cégekkel?

Nem tudom, talán ezt ön jobban meg tudja ítélni, én még nem voltam a maga helyzetében, nem próbáltam megérteni, mit csinálnak egyes cégek. Rengeteg figyelmet vonzunk, ami keltheti azt a látszatot, hogy néha nem reagálunk egyes kérdésekre, De mindenképpen próbálkozunk. És ne felejtse el, hogy sok szempontból még mindig startup (induló cég) vagyunk. Lépést kell tartanunk a fejlődéssel, menedzselnünk kell, és irányítani a csapatokat. Bár nagy a profilunk és erős a márkanév, az alkalmazottak számát tekintve még mindig kicsit vagyunk. Lehet, hogy nem cselekszünk ugyanúgy, ahogy más vállalatok teszik.

Kik a Google legnagyobb versenytársai akár a keresés, akár az online hirdetés terén?

A piacon óriási a verseny. Hihetetlenül kompetitív, és folyamatosan változik. Ha valaki keresni akar, senki nem akadályozza meg abban, hogy a cseh Seznamot, az orosz Yandexet, vagy az MSN-t, a Yahoot használja. Nincs akadály, elég átkattintani, és holnaptól mást használni. Így állandóan javulnunk kell, fejleszteni az alapterméket, a keresőt. Ez azt jelenti, hogy javítani kell a sebességen, bele kell menni olyan dolgokba, mint a helyi keresés, és folyamatosan összhangban lenni azzal, amit a felhasználók akarnak. Ez az egyik válasz, amit a konkurenciának adunk. De ha félretesszük a keresőt, és belépünk a videó területére, látszik, hogy rengeteg minden zajlik a világban.

A Google hatékonyan vásárol fel kisebb cégeket. Terveznek ilyesmit, ha út közben találnak egy ígéretes céget mondjuk Csehországban vagy Magyarországon?

Nyilvánvalóan semmi ilyesmiről nem nyilatkozhatok.