A tavalyi huszonöt százalék után 2004-ben a lakosság huszonkilenc százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokott-e internetezni, ami biztos fejlődést mutat, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, amely szerint a számítógépek otthoni elterjedtsége csupán harminckét százalékos, és az a szám az elmúlt évben alig változott.
Nem kell net
Dessewffy Tibor, a World Internet Project magyarországi kutatásának vezetője szerint botrányos, hogy míg az évek folyamán egyre csökkent azoknak az aránya, akik túl drágának tartották internetet, radikálisan nőtt azoknak a száma, akik szerint világháló semmit sem nyújt.
Iskolai sikerek
A kutatásból az is jól kivehető, hogy az életkort és az iskolai végzettséget figyelembe véve két részre szakadt a társadalom. Az iskolai internetelérést biztosító Sulinet programnak köszönhetően a 25 évesek vagy annál fiatalabbak hetven százaléka internetezik, az ennél idősebbeknek azonban csak húsz százaléka. Különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében, mindössze két százalék.
Szerencsére van olyan terület, ahol hazánk még az Egyesült Államokat is megelőzi, például az iskolai internethasználat arányában, és hazánkban európai szinten is magas, negyven százalékos az otthoni szélessávú elérések aránya.
A felmérés készítői szerint a jövőben célba kell venni a lemaradó rétegeket, és új interaktív szolgáltatások bevezetésével kellene hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen érdeklődjenek a mindennapokat is megkönnyítő internet iránt.