Túl gyorsan nő az autista csecsemők feje

Tanulmányukban - amely az amerikai orvosszövetség (AMA) lapjában, a Journal of the American Medical Associationben jelent meg - egyúttal újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a gyerekkori oltások nem okozhatnak autizmust, mint azt egyesek feltételezik.

Nagyra nő

A vizsgálatba 48 autistát vontak be. 59 százalékuknál a koponya felgyorsult növekedése - és ezzel feltehetően az agytérfogat növekedése - kéthónapos korban kezdődött és 4-12 hónapos korig tartott. Az autista gyerekek koponyamérete a robbanásszerű növekedés elején kisebb volt, mint a többi gyerek 75 százalékának, a folyamat végére viszont nagyobb lett a fejük, mint a gyerekek 84 százalékának, írta a Eric Courchesne a Kalifornia Egyetem tudósa, aki a tanulmányt fő szerzőként jegyzi.

Nem az oltástól van

"Ez a hirtelen túlnövekedés viszonylag rövid ideig, 2-6 hónapos kortól 14 hónapos korig tart. Vagyis kizárt, hogy a későbbi mumpsz, kanyaró és rubeóla elleni oltások okozzák, vagy más toxinok idézik elő, amelyekkel csecsemőkorban találkoznak" - tette hozzá Courchesne arra reagálva, hogy egyes nézetek az oltásokat és a környezetben lévő mérgező anyagokat - például a higanyt - kiáltották ki korábban az autizmus lehetséges előidézőiként.

Most a kulcskérdés a kutatók számára, hogy a gyors agynövekedés, amely különben elméletileg túl gyors ahhoz, hogy létfontosságú idegrendszeri kapcsolatok, visszakapcsolások kialakulhassanak, oka-e vagy csak tünete az autizmusnak, amely csak később, kétéves kor után diagnosztizálható.

"A tanulmány ugyan nem ölelt fel nagy számú gyereket, de tudomásunk szerint az első olyan, amely felhívja a figyelmet az autizmus korai biológiai előjelére, amely kapcsolatba hozható a későbbiekben kialakuló agyrendellenességgel" - mutatott rá Courchesne, egyúttal elismerve, hogy szükséges a vizsgálatot nagyobb mintára kiterjeszteni.

Beteg kisfiúk

Az Egyesült Államokban az autisták száma megháromszorozódott a kilencvenes években, és ezer gyerekből átlagosan immár hatot érint. A betegség négyszer gyakrabban fordul elő fiúknál.

Az autistákat szokatlan érzelmi reakciók jellemzik, szociális kapcsolataikban nehézségekkel küzdenek, jellemző rájuk a visszahúzódás a külvilágtól, az érdeklődési kör beszűkülése. Brit tudósok nemrégiben felvetették, hogy Albert Einstein és Isaac Newton is e fogyatékos állapot enyhe formájában szenvedett, s ezzel magyarázható emberkerülő, összeférhetetlen személyiségük, jegyezte meg a Reuters a tanulmány kapcsán.