Miklós
-7 °C
4 °C

Jeladó kerülhet az eurós bankjegyekbe

2002.01.07. 12:43
Az Európai Központi Bank illetékesei a jelek szerint komolyan mérlegelik, hogy 2005-től az eurós bankjegyekbe jeladót építenek a jobb másolásvédelem érdekében. Ennek segítségével a megfelelő leolvasókkal jól kiszűrhetők lesznek a hamisítványok, viszont ugyanígy ellenőrizhetővé válik a bankjegyek útja is.
Az Európai Központi Bank (ECB) azt fontolgatja, hogy a hamisítások megelőzése és a pénzforgalom jobb ellenőrzése érdekében jeladót integrál az eurós bankjegyekbe. "Ezek természetesen csak előzetes elképzelések" - erősítette meg az EE Timesnek az ECB egyik szóvivője, és hasonló állásponton van több félvezetőgyártó is.

Mostanáig a műszaki problémák mellett a költségességük miatt nem szerelték fel a bankjegyeket jeladókkal, vagyis hurokantennával ellátott apró chipekkel (radio frequency identification tags - RFID). A miniatűr chipekben bizonyos információkat lehetne tárolni, és ezeket rádióhullámok útján fizikai vagy optikai érintkezés nélkül ki lehetne olvasni.

A "read-only" jeladók mellett léteznek új információkat rögzíteni képes változatok is. Ezek például azt rögzíthetnék, hogy egy ilyen különleges bankjegyet mikor adott tovább a gazdája. Ezekből az adatokból az egyes bankjegyek teljes története összeállítható lenne, amit az adócsalások leleplezéséhez, a feketemunkások és a pénzmosás leleplezéséhez használhatnának.

A rádiókapcsolat előnye, hogy nem kell megfelelő helyzetben leolvasóba tenni a pénzt, és a beágyazott jeladó is viszonylag érzéketlen a szennyeződésekkel szemben. A transzponder nem igényel saját energiaellátást, ezt az antennáján keresztül az adó elektromágneses impulzusaiból nyeri, így képes adatokat küldeni és fogadni.

Zsebbenyúlás előtt ellenőrzés?

Az egyik nagy európai napilap online kiadásában a hírt kommentálva az egyik olvasó felvetette, hogy a jeladók léte adott esetben a zsebtolvajok munkáját is megkönnyíti. Megfelelően átalakított olvasóberendezéssel feltűnés nélkül ellenőrizhetnék, hogy a körülöttük állók mennyi pénzt tartanak maguknál.

A saját áramforrás nélküli, rádióhullámmal leolvasható adattároló chipek elvét már hosszabb ideje alkalmazzák. Chipkártyákban, speciális csomagoló fóliákban, matricákon, érméken valamint utazókofferek és könyvtári könyvek megjelölésére használják. A jeladó minden esetben a szállítási útvonal nyomon követését, személyek vagy tárgyak azonosítását könnyíti meg.

Drága a chip és a leolvasó

Tavaly az RFID technológiák forgalma csaknem 900 millió dollár volt a világban, beleértve a hardvert és szoftvert illetve a logisztikai és biztonsági alkalmazások árukezelési és követési szolgáltatásait.

Ha viszont a hologramok, fémszálak, vízjelek és más biztonsági elemek mellett a bankjegyeken is kívánják alkalmazni a jeladót, ennek a jelenlegi változatoknál is kisebbnek, strapabíróbbnak és olcsóbbnak kell lennie.

Most még a miniatűr jeladók darabja negyed eurós összegbe kerül, ami több milliárd bankjegy esetében a kiadások érzékeny növekedését eredményezi. A költségek csökkentésére esetleg csak a nagy értékű címletekbe kerülhetne transzponder.

Mégsem csak az előállítás költségei nehezítik meg a chipes bankjegyek megjelenését. Szükség volna a megfelelő számú olvasó/író berendezésre is, amivel valós időben lehetne ellenőrizni a készpénzforgalmat.

Alkalmatlan a feltörhető algoritmus

Összesen 14 milliárd darab euróbankjegyet nyomtattak, ebből mintegy 10 milliárd került 2002. január elsején forgalomba. A napi gyakorlatban alig vizsgálják a bankjegyek valódiságát, és a jelenlegi biztonsági eljárásokkal az útjuk sem követhető igazán.

A pénz nem elektronikus, hanem kézzel fogható formája - függetlenül attól, hogy valódi vagy hamisítvány - a nehéz visszakövethetősége révén egyfajta biztonságot jelent. Egy jeladóval ellátva azonban ugyanúgy ellenőrizhető lehetne, mint a digitális pénz.

Gyűrhetőnek kell lennie

A bankjegyeket azonban a napi használat komolyan igénybe veszi, és ezt a jeladós változatoknak is ki kell állniuk. Természetesen nem hagyható el az elektronikus védelmük sem, nehogy letöröljék, tönkretegyék vagy felülírják a chipben elmentett információkat.

Döntő lesz az is, mekkora méretű RFID chipeket lesznek képesek előállítani a félvezetőgyártók. A Hitachi a nyárfolyamán jelentette be, hogy kifejlesztette a világ legkisebb RFID chipjét. Ez papírpénzek és papír alapú dokumentumok védelmére használható, hiszen a mérete 0,4 mm2, vastagsága 60 mikron. A chip ROM-ja 128 bitnyi titkosított információt képes tárolni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!