Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Üzlet cikkek
Elkezdődött a szoftverek világuralmának a vége. A kedden bemutatott Google Chrome böngésző önmagában kevés ahhoz, hogy teljesen átalakítsa az informatikát, de sok más technológiának is éppen ez a célja. A meglévő eszközökkel már könnyen létrejöhet az új világrend, amelyben az online szolgáltatásoké a főszerep. A Microsoft vagy megújul, vagy a porba hull.
Hosszú évekig egyáltalán nem zavarta a Google-t, hogy az emberek Internet Explorerrel vagy Firefoxszal használják az online szolgáltatásait, most mégis elkészítette a saját böngészőjét. Jó oka volt rá, a szoftveriparban leragadt Microsoftnak ugyanis nem érdeke, hogy gyorsan megerősödjön a Google által dominált online világ, a Mozillának pedig nem volt elég erőforrása. Ezért a Google inkább saját fejlesztőcsapatot gründolt, és a számos más böngészőben is használt WebKit böngészőtechnológiára építve elkészítette a webes szolgáltatásokra kihegyezett böngészőt.
Határvillongás
Egyes mérések szerint a Chrome hatszor gyorsabb a Firefoxnál, és az Explorerhez képest még nagyobb az eltérés. Ez a sebességkülönbség a Chrome legfontosabb tulajdonsága, mert ez biztosítja, hogy a Google alkalmazásai gördülékenyen fussanak. Persze mérés nélkül is látja az ember, hogy a Chrome pillanatok alatt betölti a Google videolejátszóját, levelezőjét és szövegszerkesztőjét. A fejlesztők még arról is gondoskodtak, hogy a webes programokat ugyanúgy érhessük el, mint a valódi szoftvereket. A YouTube, Google Dokumentumok és a Gmail úgy rakhatók a Windows startmenüjébe parancsikonként, hogy a megnyitáskor nem látszik a böngésző kezelőfelülete. Látványra pont olyanok, mint a szoftverek ablakai.
A Chrome kulcsfontosságú része a Google stratégiájának, de a keresőóriásnak nehéz dolga lesz az asztali számítógépeken, mert azok túlnyomó többségén Windows fut, és az Internet Explorer még mindig toronymagasan vezet, 74 százalékos a piaci részesedése. A Firefox négy év alatt tudott huszonöt százalékos piaci részesedés közelébe kerülni, de vannak kevésbé sikeres versenyzők is, a több mint tízéves Operát például alig használja valaki. A Microsoftnak ráadásul lesz még egy-két válaszcsapása: készül az Internet Explorer 8, jön az Office új változata, és a Windows Vista utódjának a terveit is hamarosan bemutatják.
Google Docs és iGoogle az Asus Eee interfészén
Nagyobb az esélye a Google győzelmének a mobilokon, ahol a Microsoft és a mobilos Internet Explorer piaci részesedése szinte kimutathatatlan. Ezt a területet nem szabad fél vállról venni, mert kétszer annyi embernek van mobiltelefonja, mint amennyinek internetelérése. Gyorsan cserélődnek a készülékek, és a modern mobilokon jól lehet internetezni, levelezni, azonnali üzenetet küldeni, és a közösségi portálok is elérhetőek. Ma már mobilon az online tartalmak mellett hirdetések is megjeleníthetőek, és az online cégeknek ez az elsődleges bevételi forrásuk. A mobilokon egyébként ugyanaz a WebKit motor a legelterjedtebb, amely a Chromban dolgozik. Erre a technológiára épül a Nokia S60 mobilok böngészője, az iPhone Safari, valamint a Google másik saját fejlesztésű böngészője, amely az Android platformban még az idén megjelenik.
A Google-nak tehát hamarosan két böngészője lesz. Hol van a sokat emlegetett operációs rendszere? Három évvel ezelőtt még mindenki arról pletykált, hogy a Google saját oprendszert készít, most pedig már arról beszélnek a szakértők, hogy igazából a böngésző a Google oprendszere. Nincs teljesen igazuk, a Google már rég bemutatta az oprendszerét, az Androidot, de úgy látszik mindenki alábecsüli ennek a linuxos platformnak a képességeit. Amikor 2008 tavaszán a barcelonai mobilkiállításon bemutatták az Androidot, egy fejlesztői hardveren futott, amelynek egy óriási plazmatévé volt a kijelzője. Ekkor rögtön világossá vált, hogy az Android nem csupán egy mobil operációs rendszer, ugyanez a platform tévére köthető set top boxban, vagy akár miniatűr laptopban is futtatható.
Mindehol együtt
Az Androiddal nagyjából egy időben jelent meg Asus Eee, amely teljesen új kategóriát teremtett a számítógépek világában. Az új eszköztípusnak már a neve is arról árulkodik, hogy tökéletesen passzol a Google stratégiájához. A netbooknak csak egy könnyen használható, egyszerű operációs rendszerre van szüksége, amellyel könnyen elérhetőek a webes szolgáltatások. A felhasználójának nem kell sok mindent magával cipelnie, lényegében csak egy kijelzőre, egy billentyűzetre, és gyors internetelérésre van szüksége, mert ezzel bárhonnan elérheti virtuális irodáját. És mit lát az ember, amikor elindít egy linuxos Asus Eee-t? A programikonok nagy része közvetlenül a Google webes szolgáltatásaira mutat.
Megvan tehát a receptje annak, hogy a Google miként szállhat szembe a Microsofttal. A szoftveróriás gyengülésének a jelei már megmutatkoztak, amikor a netbookok népszerűsége miatt mégsem szüntette be a Windows XP forgalmazását, az elöregedett rendszer a minilaptopokon még évekig elérhető lesz. Ezzel a lépéssel a Microsoft gyakorlatilag elismerte, hogy csökkent az operációs rendszer jelentősége, és hogy nemcsak a Vistának van jövője. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a Google és az Android vajon meg tudja-e hódítani a hordozható számítógépek és a mobilok piacát, mert erős a verseny.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
