A spanyolnátha rokona a sertésinfluenza
A sertésinfluenza Mexikó után Ázsiában és az Egyesült Államokban is felbukkant. Az antivirális szerek egyelőre képesek megfékezni a kórt, azonban bármilyen mutáció katasztrofális következményekkel járhat. Az USA-ban közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Európában is terjed a sertésinfluenza - 2009.04.26.
A WHO szerint nem elkerülhetetlen egy nagy járvány kitörése - 2009.04.28.
Az első esetet két hete jelentették Mexikóból, azóta világszerte elterjedt az eddig 103 áldozatot követelő betegség, ami a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja. Találtak betegeket az Egyesült Államok több városában, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban. A legújabb hírek szerint egy New York-i iskolába járó diákok szervezetében is sertésinfluenzát azonosítottak, ezért közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek az országban, ami egyelőre csak a raktárkészletek felszabadítását jelenti.
Lezárt város
A világjárvány megelőzése érdekében a hatóságok komoly óvintézkedéseket hoztak: a húszmilliós Mexikóvárost lényegében bezárták, vasárnap nem nyitottak ki a múzeumok, elmaradtak a nyilvános rendezvények, a szentmisét csak tévében lehetett megnézni, az oktatási intézmények májusig zárva máradnak. Csak azok a bárok nyithattak ki, amelyek vállalták, hogy a bejáratnál orvossal vizsgáltatják át a vendégeket. A tokiói nemzetközi repülőtéren hőérzékelős kapukat állítottak fel, hogy a megbetegedett, lázas utasokat már a belépéskor ki lehessen szűrni, de szigorított ellenőrzést vezettek be a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Hongkongban is.
Az óvintézkedés oka a világjárványtól való rettegés. Tudósok szerint csak idő kérdése, hogy egy olyan pandémia alakuljon ki, ami a spanyolnáthához hasonlóan emberek millióinak a halálát okozhatja, és ezt a véleményt osztja a WHO is. Az egészségügyi világszervezet hatos fokozatú skáláján a jelenlegi sertésinfluenzára hármas fokozatú riasztást adott ki, amit azonban tovább szigorít, ha az esetek súlyosabbak lesznek. Mindenesetre a jelek aggasztók: eddig több ezren fertőződtek meg az óvintézkedések ellenére is, és az elhunytak nem legyengült szervezetű vagy idős emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek.
A Földön viszonylag gyakran üti fel a fejét olyan fertőzés, amiből világjárvány alakul ki. Ilyen volt a pestis, a fekete halál az 1300-as években, ami 20-30 millió európaival, a teljes populáció harmadával végzett hat év alatt, de a legveszélyeztetettebb területeken bőven ötven százalék fölött volt a halálozási arány. A kolera az 1800-as évek elejétől a múlt század közepéig hétszer söpört végig a világon, több tízmillió ember halálát okozva. Az első világháború vége felé jelentkező influenza, a spanyolnátha legalább ötvenmillió emberrel végzett hat hónap alatt: a H1N1-nevű vírus, aminek egy új mutációja a most felbukkant sertésinfluenza, ugyanolyan gyorsan tűnt el, ahogy megjelent.
Biológiai terrorista
Az utolsó nagyobb influenzajárvány az ötvenes és a hatvanas évek végén jelentkezett, a H2N2 és a H3N2 külön-külön is amerikaiak tízezreivel, világszerte körülbelül egymillió emberrel végzett.
Az elmúlt években a H5N1 nevű vírus, a köznapian madárinfluenzának nevezett kór okozta a legnagyobb ijedtséget, ez viszont a 2003-as első észlelés óta kevesebb mint 260 emberrel végzett. Ami azonban veszélyessé teszi a vírust, az a halálozási arány: a megbetegedettek 61 százaléka esett áldozatul a gyorsan mutálódó betegségnek. A WHO érvényben tartja négyes fokozatú riasztását a H5N1-re, mert a szervezet szerint ha kialakul a vírus emberről emberre terjedő változata, az világméretű katasztrófához, több millió halotthoz vezethet. Márpedig előbb-utóbb valamivel szembe kell néznünk: a tapasztalatok szerint az emberiségnek harmincévente kell megküzdenie az egész világot érintő járvánnyal, és bár az utóbbiak lefolyása enyhébb volt, mint az 1918-as spanyolnátha, a dátum semmiképp sem szerencsés: már negyven éve, hogy nem jelentkezett pusztító megbetegedés.
A holland Albert Osterhaus vírusvadász mindenesetre nem túl bizakodó: a szakmával egyetértésben úgy véli, hogy amennyiben létrejön a madárinfluenza, vagy valamely más magas halálozási aránnyal járó betegség emberről-emberre terjedő változata, hónapokon belül harmincmillióan kerülnének kórházba, és negyedükkel végezne a kór - és ez még az optimista forgatókönyv. "A legfőbb bioterrorista maga a természet" - hívta fel Osterhaus a figyelmet arra, hogy nem lehet eleget költeni a kutatásokra.
A most felfedezett sertésinfluenzára a jelek szerint a Tamiflu nevű vírusellenes gyógyszer hatékony ellenszer, ami főleg inkább csak szerencsés véletlen. Egy közelmúltban lefolytatott amerikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erre a széles körben alkalmazott vírusellenes szerre a spanyolnátháért felelős H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens, a sertésinfluenza jelenlegi formájában azonban úgy tűnik, a reagáló két százalékba tartozik. A gyors mutálódás miatt viszont egy világméretű járvány kialakulásakor aligha lenne képes védelmet nyújtani a Tamiflu, aminek az alapanyaga, az oseltamivir, a hagyományos influenzák esetén is csak a lefolyás felgyorsítására képes.
Bár több mint 230 ezer szintetikus vegyület átvizsgálása után az amerikai kutatók találtak egyetlen olyan molekulát, ami meg tudná akadályozni még a H5N1 szaporodását is, a szakemberek szerint legalább nyolc év kellene az új antivirális szer kifejlesztésére.
Azt se tudjuk, micsoda
A vírusfertőzések gyógyítása viszont meglehetősen ingoványos terület, hiszen még az sem egyértelmű, hogy élő, vagy élettelen dolog ellen kell-e harcolni. A vírusok ugyanis a gazdatestről leválasztva nem képesek a mozgásra, az anyagcserére, életjelenségeiket csak parazitaként produkálnak. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. Mivel rendkívül primitív jelenségről van szó, a hagyományos módszerekkel nem is lehet harcolni ellenük: a vírus képtelen tápanyagot felvenni a környezetéből, ezért a megszokott gyógyszerek szervezetbe juttatása nem járhat a kívánt hatással. Ettől függetlenül mégis érdemes antibiotikumokkal kezelni a fertőzöttet, hiszen gyakran nem a vírus végez a szervezettel, hanem a nyomában érkező baktériumok, vagyis a szövődmények.
Manapság azonban már léteznek olyan antivirális szerek, amik szelektíven fejtik ki hatásukat, ezért csak a fertőzött sejtet pusztítják el. A megbetegedések többségében azonban az immunrendszerre vár a feladat, hogy legyőzze a vírust, ami a legtöbb esetben képes is erre: ha a szervezet megfejti, hogy miben különböznek a fertőzött és az egészséges sejtek, már el tudja pusztítani a betolakodót.
Melegben érkezett
Mindenesetre a korábban az ÁNTSZ-t, mostanában a magyar Pandémia Prevenciós Bizottságot vezető Bujdosó László vasárnap bejelentette, hogy a hazai laborok amilyen gyorsan tudják, megvizsgálják a sertésinfluenzával fertőzött mintákat, és ha szükséges, megkezdik a védőoltás fejlesztését, gyártását. Bujdosó szerint a mostani esetben az az aggasztó, hogy nyáron ütötte fel a fejét, márpedig melegben csak lokálisan felbukkanó influenzára volt eddig példa. Éppen ezért Bujdosó szerint most még az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy valóban influenzavírusról van szó.
Magyarország mindenesetre már a madárinfluenza-pánik idején kidolgozta pandémiás válságtervét. Eszerint ha a vírus emberről embere is terjedő változata kisebb-nagyobb gócokban megbetegedéseket okoz, felmérik a gyógyszerkészleteket, és megkezdik a beutazók szűrését a határokon és karanténokat állítanak fel. Ha a helyzet súlyosbodik, végső esetben a karhatalmat is bevethetik.
Márpedig a most terjedő, mutálódott H1N1 a WHO szerint alkalmas lehet arra, hogy abból egy pandémia alakuljon ki, hiszen képes emberről emberre terjedni, ezért szigorúbb ellenőrzésre kérik az országokat.
