Diána
10 °C
22 °C

Eddig minden rendben az LHC-ben

2009. 11. 23. 16:15
| Módosítva: 2009. 11. 23. 22:16
Hétvégén sikeresen beüzemelték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Large Hadron Collidert. A berendezést építő és működtető európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN már az LHC detektorai által rögzített képeket is közölt.

Hétfő délután két órakor a CERN vezetői sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az LHC újraindítása eddig maradéktalanul sikeres volt. A CERN twitteroldala nagyjából ezzel egy időben adott hírt arról, hogy már két protonnyaláb kering a berendezés föld alatti, 27 kilométer kerületű körgyűrűjében.

Az LHC-t pénteken indították újra, több mint egyéves kényszerszünet után. A gyorsító ugyanis tavaly szeptemberben indult el először, de egy üzemzavar miatt bő egyhetes működés után le kellett állítani. A javítás és a biztonsági rendszer továbbfejlesztése csak mostanra fejeződött be.

Már az első képek is megjöttek az LHC-ból, a berendezés mind a négy nagy kísérleti detektoránál voltak úgynevezett splash események: ez akkor következik be, amikor a nem megfelelően fókuszált nyaláb a gyorsítócső falának ütközik. Ekkor nagy tömegben keletkeznek másodlagos részecskék, és ha éppen a detektornál történik splash, azt a műszerek érzékelik.

Fent a CMS detektor egyik splash eseménye, lent egy videó az ALICE detektor egyik splashéről

Jelenleg két, 450 GeV-s (gigaelektronvolt, a részecskéket jellemző energiamértékegység) protonnyaláb cirkulál az LHC alagútjaiban. A következő izgalmas esemény az lesz, ha ezeket összeengedik, és a berendezés nagy műszeregyütteseinél, detektorainál ütközéseket hoznak létre. Hogy ez pontosan mikor lesz, nem tudni. Voltak olyan tervek, amelyek már múlt hétvégére ígérték az első ütközéseket, de a CERN korábban december 4-ét jelölte meg. De könnyen lehet, hogy ha minden rendben megy, a fizikusok nem fognak decemberig várni.

A sajtótájékoztatón Steve Myers, az LHC technikai igazgatója elmondta, hogy a gyorsító remek kondícióban van, így semmi akadálya annak, hogy még idén 1,2 teraelektronvoltra növeljék a nyalábok energiáját. Az két, egyenként 1,2 TeV-s nyalábbal 2,4 TeV-s ütközéseket lehet majd produkálni, ami már több lesz, mint a korábbi legerősebb gyorsító, a Fermilab Chicago melletti Tevatronjának teljesítménye.

Ha minden jól meg, 2010 első felében 3,5 TeV-re, második felében pedig 5 TeV-re növelik az energiát (ez 7, illetve 10 TeV-s ütközéseket jelent), 2011-ben pedig elérheti a gyorsító a maximális, 14 TeV-s csúcsteljesítményét (7 TeV-s nyalábokkal). Az ütközésekben elsősorban a feltételezett, Higgs-bozon nevű részecskét keresik majd, de szerencsés esetben is több év lesz, amíg rábukkannak a nyomára.