A Cár-bomba azért nagyobbat robbant
További Tudomány cikkek
Aki február 28-án, fél órával éjfél előtt még ébren volt Magyarországon, felkapta a fejét: sokan szabad szemmel is látták a hihetetlen sebességgel elhúzó, ragyogó fénygömböt, mások csak azt vették észre lakásukban, hogy majdnem nappali világosság támadt egy pillanatra. Akadt, aki egy repülő irányítófülkéjéből nézte végig a jelenséget, és az északkeleti országrészben a villanás mellett sokan elképesztő robajt is hallották. A tűzgömb valószínűleg ezen a területen vagy Szlovákia délkeleti része fölött semmisült meg.
A szemtanúk megfigyelésein kívül viszont nem tudunk semmit. Még azt sem, hogy mi történt a tűzgömbbel: darabjai becsapódtak-e valahová, vagy olyan magasan, olyan erővel semmisült meg a test, hogy semmilyen nyoma sem maradt a talajon.
Első nyomok
Pár napja úgy tűnt, hogy a Nyíregyházától huszonöt kilométerre található Vasmegyeren megtalálták a test maradványait. Egy helyi lakos nem sokkal a különös hang- és fényjelenségek után koppanást hallott a háza tetején, másnap meg rábukkant a kertben egy furcsa kődarabra.
A fekete, üvegszerű, szabálytalan alakú, több részén sima, majd éles sarkokban végződő, meteoritnak vélt kőzetdarabot a nyíregyházi főiskola földrajztudományi intézetének tanárai is megvizsgálták a Szabolcs Online szerint, és kiderült, hogy valószínűleg egy darab obszidiánról, vulkáni üvegről van szó.
A geofizikusok szerint ha be is csapódott valahova a meteor, legfeljebb néhány méteres krátert hagyott maga után, amit nehéz lesz megtalálni, ha lakott területen kívül, az erdőben ért földet. A beszámolók szerint valószínűleg nem is Magyarországon, hanem már szlovák területen, Rozsnyó közelében semmisült meg a test, ugyanakkor a térség települései cáfolták azt a híresztelést, hogy megtalálták volna a krátert.
Egyelőre tehát semmi nyoma sincs a látványos jelenséget kiváltó tűzgömbnek, de nem is szükségszerű, hogy a kutatók találjanak hátramaradt bizonyítékokat.
Atomrobbanás nyom nélkül
A száz éve lejátszódott tunguz esemény például hasonló tüneteket produkált, mint a február végi hazai jelenség, csak összehasonlíthatatlanul nagyobb méretben. A tudósok mégsem találták semmilyen nyomát a feltételezett meteornak. Az utólagos rekonstrukciók alapján a légkörbe 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor belépő test tűzgömbbé (tehát fényesen izzó testté) vált, majd körülbelül ötszáz kilométer megtétele után hat–nyolc kilométeres magasságban megsemmisült.
A robbanás ereje tíz–harminc megatonna lehetett, ami ezer hirosimai atombombának felel meg, és elérte a legerősebb ember alkotta bomba, a Cár bomba pusztítóerejének harmadát. A helyszínen legelő állatok hamuvá égtek, a robbanás harminc kilométeres körzetben minden fát gyökerestől kitépett, hatvanöt kilométerre is betörte a házak ablakát, nyolcvan kilométeres sugarú körben letarolta a tajgát, és még ötszáz kilométerre is lehetett észlelni a robbanás zaját, fényét. A robbanás után körülbelül egymillió tonna por került a légkörbe nagy mennyiségű nitrogénoxid társaságában, ami a terület fölött harminc százalékkal vékonyította az ózonréteget.
Bár a jelenség hatása óriási volt, máig nem lehet biztosan tudni, mi okozta. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy üstökös levált darabja végezte a pusztítást, a talajban azonban nem találtak olyan kémiai nyomot, ami egyértelműen bizonyította volna ezt a magyarázatot, és nagyobb kődarabokra vagy kráterekre sem bukkantak. Elképzelhető, hogy egy meteor lépett a Föld légkörébe, azonban erre az elméletre sincsen közvetlen bizonyíték.
Krasznojarszki tudósok jégaszteroidára gyanakodtak, ami a légkörbe érve pillanatok alatt elolvadt és felrobbant. Mivel azonban hiányoznak a bizonyítékok, felbukkantak extrém magyarázatok is. Egyesek szerint antianyag jelent meg a légkörben, ami a normális anyaggal érintkezve annihilációs robbanást idézett elő, ez magyarázná, miért nem találtak hátramaradt nyomokat. Mások azt feltételezik, hogy Tesla egyik titkos fegyvere mondott csődöt (vagy vált be), akadnak, akik egy apró fekete lyukra gyanakodnak, és természetesen bizonyos körök az ufójelenséget sem tartják kizártnak .
A Magyarország felett átszáguldó test persze kevésbé titokzatos, mint a tunguszkai esemény, hiszen nem végzett pusztítást, ráadásul nem is olyan ritka, hiszen tízévente találkozunk hasonlóval. Ennek ellenére vannak egyezések a hazai és a szibériai jelenség között, a legfontosabb ezek közül talán az, hogy amíg nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, addig csak valószínű magyarázataink lehetnek.
Lehet, hogy becsapódott
A csillagászok mindenesetre biztosak a dolgukban, szerintük egyértelműen meteorról van szó, ami a légkör alsóbb rétegeibe érve a rá nehezedő nyomástól megroppant, majd még zuhanás közben megsemmisült, és anyaga az extrém erőhatásoktól plazmává alakult, és a felső légkörben akár százméteres plazmagömböt hozott létre. Bár a csillagászok szerint a tárgy a magasban megsemmisült, több jel is utal rá, hogy valami azért leérkezett belőle.
Az egyik egy, az RTL Klubon megjelent felvétel, amin az látható, hogy a nagy villanás után egy fényesen izzó test még tovább zuhan, elképzelhető tehát, hogy a tűzgömb bizonyos részei földet értek.
A másik gyanús jelenséget a szeizmológusok észlelték. Mint azt Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének tanszékvezetője elmondta, a robbanás vélt helyének százhúsz kilométeres körzetében négy állomás is rengéseket észlelt, kettő Magyarországon, egy Szlovákiában és egy a Lengyelországban. Ezek a rengések azonban csak a robbanás keltette hanghullámot bizonyítják, mivel azonban a tárgy nem egyelő távolságra volt az állomásoktól, és a hang viszonylag lassan terjed, a mért rezgések időpontjának különbségéből egészen jól ki lehet számolni, hol történt az esemény: a tűzgömb valószínűleg Kassától nyugatra robbant fel.
Volt azonban még egy rezgés, ami nem magyarázható a hanghullámokkal, mert fél perccel megelőzte őket. Timár Gábor szerint sok minden okozhatta ezt a szeizmikus jelenséget, de jó esély van rá, hogy a lezuhanó meteor. A becsapódás hullámai a földben ötször gyorsabban terjednek, mint a hanghullámok a levegőben, ezt a különbséget jelezheti a félperces szünet a két észlelés között. Bár a szeizmikus rezgések is csak közvetett bizonyítékok, okot adnak a gyanúra, hogy feltételezzük, az izzó test mégis földet ért.
Titok marad
A becsapódással kapcsolatos kérdésre azonban a csillagászok még nem tudnak válaszolni. Mint azt a Magyar Csillagászati Egyesülettől megtudtuk, az esemény után összegyűjtötték a helyszíni jelentéseket és a kamerafelvételeket, és átküldték őket a cseh kollégáknak, a tudományos akadémia csillagászati tanszékének Ondrejov obszervatóriumába, hogy ott elvégezve a vizsgálatokat jobban megismerjük a jelenség természetét. Az MCSE titkárától megtudtuk, hogy a vizsgálatok befejezése után többet fogunk tudni a test sebességéről, méretéről, pályájának magasságáról, ívéről.
A csehek munkáját segíti, hogy radarjaik észlelték a tárgyat, így pontosabban meg tudják határozni a pályáját, lehetséges becsapódási helyét. Bár magas rangú katonai forrásaink szerint a Bükkön található NATO-radar is észlelte a tűzgolyót, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint semmilyen katonai műszer nem észlelte a repülési magasságba is beérő testet.
Mindenesetre a további részleteket nem most fogjuk megismerni. Mint Lukáš Shrbený, a magyar adatokat feldolgozó cseh intézmény munkatársa elmondta, a munka időt vesz igénybe, és addig nem tájékoztatják a sajtót, amíg nem publikálják saját cikkben eredményeiket. Vagyis hetekbe, hónapokba telhet, mire megtudunk valamit a titokzatos tűzgömbről, ami több mint valószínű, hogy meteor volt.