További Biotech cikkek
Az amerikai National Institutes of Health kutatói szerint a vajszerű burok, bejutva a légutakba, elolvad. Ennek következtében a kórokozó minden nehézség nélkül megfertőzi a sejteket. "A lipidburok úgy viselkedik, mint az M&M's drazsé a szánkban, egyszerűen elolvad a légutakban" - magyarázta a vizsgálatot irányító Joshua Zimmerberg, az NIH Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Nemzeti Intézetének kutatója. Kizárólag ebben a cseppfolyós fázisban képes az influenza kórokozója behatolni a sejtekbe és megfertőzni azokat.
A kutatók már hosszú ideje próbálták megfejteni, hogy az influenza és más légzőszervi (respiratorikus) kórokozó miért leginkább télen terjed, járványokat okozva. Más elméletek (például, hogy a hideg időjárásban az emberek több időt töltenek benn, mint a szabadban, vagy hogy nyáron a napsugarak megölik a kórokozót) nem voltak képesek teljes mértékben megmagyarázni a jelenséget.
Az új tanulmány révén, amely a Nature Chemical Biology című szaklapban látott napvilágot, új távlatok nyílhatnak az influenzajárványok megelőzése és gyógyítása terén. Világossá vált, hogy hogyan védekezik az influenzavírus, és hogyan terjed emberről emberre a kórokozó. Ennek fényében immár kidolgozhatjuk, hogy milyen módon avatkozhatunk be, és gátolhatjuk meg a védekező mechanizmus működését - hangoztatta Duane Alexander.
Joshua Zimmerberg csoportja a mágneses rezonanciára alapozó képalkotó eljárást (MRI) alkalmazta az influenzavírus külső burkának vizsgálatakor. A vírusok nem képesek magukról másodpéldányt készíteni, viszont képesek megszállni élő sejteket. Az influenza kórokozója membránszerű külső burka segítségével az áldozatul kiszemelt sejtre tapad, majd fuzionál vele. Ezután befecskendezi örökítő anyagát, vírustermelő üzemmé változtatva át a sejtet. Az kórokozó "kisarjadzik" a sejtből, felhasználva annak lipidjeit, koleszterinjét, hogy felépítse a más sejtek megszállásához szükséges membránt.
Ez egy protein, a hemagglutinin, amelyet oltóanyagként használhatunk - mondta Joshua Zimmerberg. Magyarázata szerint, a sejt belsejében a hemagglutinin folyékony állapotban van, ám a kórokozó külső burkán, az alacsonyabb hőmérséklet hatására kristályosodni kezd. Ez a folyamat 40 Celsius foknál kezdődik és 4 Celsius foknál fejeződik be, elvezetve a vegyület teljes megszilárdulásáig. Valószínűleg ezzel a fokozatossággal magyarázható, hogy az influenzavírus különböző hőmérsékleteken képes létezni. Ugyanakkor a magas külső hőmérséklet hatására a kórokozó külső védőburka elolvad, és ha a vírus nem egy élő szervezetben van, megsemmisül.
Az amerikai kutatók felfedezése révén az influenza kiiktatásának új módjait kísérletezhetik ki. A hidegben a kórokozó lipidburka ellenállhat ugyanis bizonyos vegyszereknek, megnehezítve a vírus eltávolítását a kézről, vagy más testfelületekről.