Vilmos
21 °C
36 °C

Felrobbantak a hordók a Műszakin

2008.09.19. 11:50
Nagydarab férfiak emelkednek levegőbe egy krumpliszsák és egy permetezőgép segítségével, tűhegyes ceruza fúródik át két vastag deszkalapon, hordók és palackok robbannak fülsiketítő zajjal. A műszakisoknak a sörivó verseny mellett már csak a tudomány fontosabb, na meg a nyomás, úgyhogy nyomással kapcsolatos, izgalmas fizikai kísérleteket mutatnak be a BME egyetemi napokon.

Az első kísérletben egy műanyag palackba cseppfolyós nitrogént tölt Härtlein Károly, a BME Fizika Intézetének mérnöktanára, majd mindenkit arra kér, menjen legalább öt méterrel messzebb és fogja be a fülét. „Figyelem, a palack két-három kézigránát hangjával egyező zajjal fog felrobbanni”, mondja és így is történik.

Mázsányi műszakis hallgatók

„A mai napon kisebb-nagyobb nyomásokat fogunk előállítani, és megtanuljuk, hogy a fizika segítségével még rosszalkodni is jobban tud az ember. Ezt a palackot félig töltöttük cseppfolyós nitrogénnel, majd rázártuk a kupakot”, magyarázza a történteket a kísérletvezető. Ahogy a nitrogén egyre nagyobb nyomást produkál az edényben, úgy lesz a közönségből alkotott kör egyre tágasabb. Amikor a 8-12 légköri nyomást bíró palack vállasodni kezd, majd óriás robajjal durran, a tömegben adiabatikus expanzióról suttognak a diákok. Adiabatikusnak azt az állapotváltozást nevezzük, amit a gáz és környezete között lejátszódó hőcserekor definiálhatunk. A gáz ilyenkor a környezettől tökéletesen hőszigetelve van, tehát hőt fel nem vehet, és le sem adhat.

A második kísérletben nagy tömegű embereket szólít a kör közepére Härtlein Károly, kerül is öt, valóban nagy méretű hallgató. Velük ismétlik meg a tavalyi tankemelős kísérletet tank nélkül, a pillepalack most csak őket emeli a magasba, mind a hat mázsát. Az egymást Laokoón-csoportként ölelgető, légiesen lebegő műszaki értelmiségiek látványától tapsviharban tör ki a közönség.

A harmadik produkció a ceruzagyorsítás. Egy kihegyezett HB-s ceruzát dugnak egy vastagfalú acélcsőbe, és a ceruzát 63 atmoszféra gáznyomással felgyorsítanak, de annyira, hogy 150-250 méter per szekundummal lő ki a csőből és keresztüldöf két fadeszkát úgy, hogy közben tűhegyes marad. „A grafitot meghatározó puhaság állapota megváltoztatható gyorsítással. Puhából kemény lesz, remélem, értitek”, kérdezi a közönséget, ők egyetértőleg bólogatnak és vihognak. "Ez a kísérlet egy természetbeli megfigyelésen alapul. Hurrikános térségekben látható, amint fűszálakat tép ki a szél, és képes több centi mélyen fák törzsébe és házak falába fúrni”, folytatja a magyarázatot.

Acélgolyó-kilövés lufival

A következő két kísérletet a kísérletvezető vendége, Varga István, a szabolcsi Ajak település általános iskolai fizika tanára mutatja be. Először egy porszívócső, egy léggömb és egy pumpa segítségével gyorsít fel egy acélgolyót annyira, hogy kis híján átüt vele egy fémlemezt, aztán egy permetezőgéppel és egy hatalmas krumpliszsákkal emeli a levegőbe a vállalkozó kedvű diákokat. A két utolsó kísérlet a leglátványosabb, közös bennük, hogy mindkettőnél rosszul jár egy hordó.

„A külső és belső nyomáskülönbséget használjuk most. Egy ideje alulról forraljuk a hordóban lévő négy-öt liter vizet. A hordó nyitva volt, így a vízgőz kiáramlott. Ahogy csurgatom rá a slagból a vizet, lehűl a hordó fala, így a vízgőz is, kicsapódott és lecsökkent a nyomása, vagyis a légköri nyomáshoz képest vákuum alakult ki. Ez a nyomáskülönbség húsz zsiguli súlyának megfelelő erővel roppantja szét a hordót”, mondja Härtlein Károly, és a fémtároló összerogy, mintha papírból volna. Ezután egy másik hordóba kétszáz liter vizet töltenek és víz alatt ismétlik a legelső palackrobbantós kísérletet, kisvártatva ötméteres vízoszlop tör a magasba és az első sorban állók ruhájára érkezik. A csípős idő ellenére láthatóan senkit nem zavar a nedvesség, főként, hogy a karok között rendezett sörváltó már lezajlott, az egyetemi ünneplés a gyorsasági százfős sörivóversennyel folytatódik, ahol a 2007-es EFOTT 711 másodperces Guiness rekordját fogják megdönteni.