Az MSNBC gyűjtötte össze a világ tíz legszörnyűbb tudományos munkáját, amelyek között olyan csodálatos gyöngyszemekre leltünk, hogy nem is lenne szerencsés őket egy postba összesűríteni, ezért külön-külön foglalkozunk velük.
Ismerkedjenek meg a lista tizedik helyezettjével, Rosalind Rollanddal, a bostoni New England Aquarium kutatójával. A hölgy szakterülete az észak-atlanti vizekben élő bálnák tanulmányozása; pontosan nem is a bálnáké, hanem a bálnák székletéé. 1999 óta foglalkozik ezzel a területtel, és 2003-ban valósággal forradalmasította a minták begyűjtésének folyamatát.
Addig csak találomra kergették a bálnákat székletminták után a tudósok, Ms. Rolland azonban a szagra ráállított kutyákat alkalmazott, amik akár egy mérföld távolságból is kiszagolják a friss anyagot. Ami egyébként nagyjából egy órán keresztül lebeg a felszínen, mielőtt elsüllyedne, ezért is olyan nehéz beszerezni. Ha megvan, speciálisan kialakított hálóval fogják ki, félkilós mintákat vesznek belőle, majd lefagyasztják, és csak a kutatólaboratóriumokban olvasztják ki. Ma már több bálnakutató is alkalmazza ezt a metódust, így sikerült az ausztrál Nick Galesnek a világon először lefilmezni egy bálnát, miközben az éppen a dolgát végezte. Azt mondja, olyan volt, mintha egy hatalmas medúza bukkant volna fel az óceánból az állat mögött.
A tudósok szerint a székletminta alapján meghökkentően sok dolgot meg lehet mondani a bálnáról, le tudják tesztelni, hogy várandós-e, a hormonjait megvizsgálni, és azt, hogy a szennyezett tengervízből mennyi méreganyag jutott a szervezetébe. Ma már a kutatók a minta alapján egyedileg be tudják azonosítani az állatot, amitől származik. Rolland azt is elárulta az MSNBC-nek, hogy a bálnaszéklet színe az állat által fogyasztott plankton fajtájától függ, és akár rikító narancssárga is lehet. És szörnyen büdös.
Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon