A viktoriánus korban okosabbak voltak a britek, az általános intelligenciahányados a szigetországban 1880 óta 14 ponttal csökkent – állítják brit tudósok.

A felmérésben - amelyet Michael Woodley pszichológus vezetett - reakcióidőket vetettek egybe: a 19. században feljegyzetteket maiakkal. Megmutatkozott, hogy átlagosan 183 milliomod másodpercről 250-re nőtt a reakcióidő a férfiak esetében, a nőknél pedig 187-ről 277-re az utóbbi 130 évben.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a valódi intelligenciaszinteket nehéz közvetlenül összevetni, mivel a ma embere iskolázottabb, jobb egészségügyi ellátásban részesül, jobban táplálkozik, viszont a reakcióidő jól mutatja az általános intelligenciát, jelzi a kreativitást és találékonyságot, amelyek jól érvényesülhettek a viktoriánus korban, de mára ezek a képességek sokat hanyatlottak.

"Az intelligencia visszaesése valószínűleg a természetes kiválasztódással magyarázható. A legintelligensebb embereknek immár kevesebb gyerekük van, mint korábban, míg a kevésbé kedvező génekkel bíró embereknek magasabb a túlélési esélye" - mondta Woodley a Daily Telegraph című brit lapnak.

A mélyebb hangú cégvezetők sikeresebbek, mint a magasabb orgánumúak, állítják a Duke és a Kaliforniai Egyetem tudósai, akik nyolcszáz vállalatvezető hangmintáit, jövedelmét, vagyonát és foglalkoztatásának időhosszát vizsgálták.

A kutatók egyértelmű összefüggést találtak a hangmélység és az üzleti sikeresség, ennek folytán pedig a vezető anyagi megbecsültsége között. Kimutatták, hogy 22,2 hertzcel mélyebb hang évi 187 ezer dollár (41 millió forint) jövedelemtöbblettel párosul. Az elemzésből az is kiderült, hogy a mélyebb hangú férfi vezetőket a vállalatok hosszabb időn át alkalmazzák.

A Duke Egyetem egy korábbi kutatásában arra jutott, hogy a politikusok közül szintén a mélyebb hangúak a népszerűbbek mind a nők, mind a férfiak körében. Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök szándékosan mélyebb tónusban beszélt – jegyezte meg a Daily Telegraph című brit lap.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói szerint a növényvilágban is megfigyelhető, hogy a palánták gyarapodására jótékony hatással vannak a közvetlen környezetből érkező biztató, barátságos szavak.

A tudományos vizsgálatot kertészek gyakorlati tapasztalata támasztja alá; megfigyelték, hogy a csilipaprika növekedésének kifejezetten jót tesz, ha bazsalikom mellé ültetik. A kísérletben azonban a palántákat elszigetelték a felnőtt bazsalikomok kémiai, fénnyel vagy érintéssel közvetített jelzéseitől. A tanulmányban ismertetett kísérletben a kutatók nyomon követték, hogy a csilimagok gyengén csíráznak, ha nincsenek mellettük más, barátságosan duruzsoló növények, de rögtön gyarapodásnak indultak, ha  felnőtt csilipaprikák vagy bazsalikomok társaságát élvezhették, még ha azokkal csak rezgések útján érintkezhettek is.

Monica Gagliano, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmény azt sugallja, hogy a növények egy ismeretlen mechanizmus segítségével képesek kedvezően befolyásolni a magok és palánták fejlődését. A kutatók feltételezik, hogy a növények olyan akusztikus jelzéseket vesznek igénybe, amelyeket valószínűleg a sejteken belüli nanomechanikai rezgésekkel keltenek, és ezek révén kommunikálnak a szomszédjaikkal. hogy azok révén kommunikáljanak szomszédjaikkal.

A vizsgálat a csoport szerint újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a növények hang útján is kommunikálnak egymással. Az ausztrál tudós már kimutatta, hogy az ánizskapor-palántákra károsan hat, ha elvágják őket a felnőtt növények kémiai jelzéseitől, pedig azokat a rosszindulatú vegyi anyagokat a felnőtt növények azért bocsátják ki, hogy fékezzék a versenytársak szaporodását. Több jele is van a növények és a rovarok között működő jelzésrendszernek: az orchideák például csak egy bizonyos méhfajta magas frekvenciájú zümmögésére bocsátanak ki virágport.

A kutatók eddig is tudták, hogy a növények kémiai jelzésekkel kommunikálhatnak. A jelzőrendszerükkel arra is figyelmeztethetik egymást, hogy hol nem szabad magot elszórni, vagy riadót fújhatnak, ha tehén közeledik. Monica Gagliano szerint a növények hang útján is teremthetnek hasonló kapcsolatot.

John Loehr, egy finn evolúciókutató megállapította, hogy bár összefüggés van a férfiasabb arc és az erőszakos hajlam között, a keményebb ábrázatúnak tűnő finn férfiak nem élték túl nagyobb arányban a harcokat a szovjet csapatok ellen a II. világháború idején, mint a kevésbé marcona arcú közkatonák.

A Helsinki Egyetem tudósa ugyanakkor kimutatta, hogy a férfiasabb arcú – szélesebb pofacsontú, erőteljesebb állkapcsú, szűkebb szemrésű – férfiaknak több gyermekük születik életük során, ami azt sugallja, hogy az arc alakja evolúciós rátermettség jele, és a termékeny nők jobban vonzódnak ehhez a férfitípushoz.

Loehr 795, a II. világháborúban harcoló finn katonát vizsgált; a férfiak arcformáját összevetette a sorsuk alakulásával. A katonák három különböző alakulatban szolgáltak. Mivel Finnországban kötelező volt a katonai szolgálat, a minta kellően reprezentatív volt, azaz jól képviselte a finn férfilakosságot. Loehr szerint a férfiasabb arcú katonák rosszabb előmenetelt tanúsítottak, mint keskenyebb arcú társaik, legalábbis békeidőben. A kutató zömmel a harcok előtti adatokra tudott csak támaszkodni, így azt is megjegyezte, hogy később, harci teljesítményük alapján elképzelhető, hogy a férfiasabb katonák feljebb jutottak a tiszti ranglétrán.

Ami a csaták túlélésének esélyét illeti, Loehr azt állapította meg, hogy az arc alakja egyáltalán nem számít. Közelharcot ugyan nagyobb eséllyel élnek túl szélesebb arcúak, de a Livescience-en ismertetett tanulmányban a kutató leírta, hogy a lőfegyverrel vívott csatákban ez az előny elenyészik, mert a golyó, a gránát és a repesz nem válogat.

A rövid keresztnév magasabb átlagos fizetéssel jár cégvezetők esetében, derült ki a TheLadder munkapiaci portál felméréséből, amiben hatmillió amerikai adatait elemezték ki. A kutatás 24 névpárt vizsgált meg, amelyek ugyanannak a névnek a hosszú és rövid verziói, esetenként széles körben használt becenevek: Steve és Stephen, Bill és William, Sara és Sarah, Michele és Michelle, és hasonlók. Arra jutottak, hogy egyetlen kivétellel (Lawrance és Larry) a rövidebb verziót használó embereknek magasabb az átlagos fizetésük, és egyetlen betű rövidülés a névben éves szinten 3600 dollár (800 ezer forint) pluszt is jelenthet.

Érdekes megfigyelés volt, hogy a céges hierarchiák magas posztjain dolgozó emberek név-toplistáján az élmezőnyben mennyire dominálnak a rövid keresztnevek: a férfiaknál a top10 leggyakoribb névbe ebben a kategóriában szinte csak öt, vagy kevesebb betűből álló nevek kerültek be. A leggyakoribb három a Bob, a Bill, és a már említett kivétel Lawrance voltak. Az eredményeket értelmezni próbáló kutatók szerint ha valaki cégvezetőként hivatalosan egy becenevet használ (Amerikában ez megszokott, gondoljunk csak Bill Gatesre, vagy akár a volt elnök Bill Clintonra), az emberközelibbé és szimpatikussá teszi a beosztottak számára. A kutatás azt is megmutatta, hogy a szokatlan, extravagáns nevek (mint például az Apple vagy a Moonbeam), illetve a tipikusan afroamerikai keresztnevek (Tyronne, Jamal, Latoya) egyenes utat jelentenek az alacsonyabb fizetés felé.

A LinkedIn 2011-es felmérése a mostani kutatás eredményeit megerősítő tanulságokat hozott annak idején, és megmutatta, hogy az amerikai cégvezetők körében a rövid keresztnevek a legnépszerűbbek, mint a Peter, a Jack vagy a Tony. Az a kutatás azonban Amerikán túlra is kiterjedt, és Európából például éppen ellenkező eredményeket hozott, nálunk olyan, hosszabb keresztneveket viselő emberek a sokat kereső cégvezetők, mint a Wolfgangok, Xavierek and Charlesok.

Minél több tollal béleli ki a hímveréb a fészket, annál több tojást rak a tojó - erre a megállapításra jutott a Granada Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport. A ScienceDaily tudományos hírportál által ismertetett tanulmány szerint a nőstény házi veréb (Passer domesticus) több energiát fordít a tojásrakásra, ha a hím több tollal béleli ki a fészket. A granadai és dél-afrikai tudósok 50 verébpár viselkedését figyelték meg.

"A toll remekül szigetel, és a tojó tisztában van azzal, hogy kevesebb fióka pusztul el, ha a hím jól kibéleli a fészket" - magyarázta Lola García López de Hierro, a kutatás irányítója. A vizsgálatra a tudósok természetes környezetben, a dél-afrikai Dassen-szigeten kerítettek sort. Munkájuk nyomán először készült tanulmány a házi verebek ilyen jellegű viselkedéséről.

A kutatás alatt a szakemberek egyes fészkekből elvettek, másokba több tollat tettek a madarak különböző párzási időszakaiban. A megfigyelések szerint amikor a tojó észrevette, hogy kevesebb lett a toll a fészekben, azonnal riasztotta a hímet, amely rögtön szállította az utánpótlást, és a fészekhez érve körbetáncolta a tojót.

A házi verebek kilencven százaléka egész életére választ párt. A választást azonban számos faktor befolyásolja. Egyebek mellett a hím állatok mellkasán látható fekete folt mérete, amely egyfajta a biológiai minőséget jelez. A tojók igyekeznek olyan hímet választani, amelynek nagy a foltja. A hím fejének vörös tollai is befolyásolják a nőstényt: a tollakon kiütköző karotin azt üzeni a nősténynek, hogy sok utódot hozhatnak létre. A csőr és a láb méterének aránya is segít a tojónak a társválasztásban.

Egy most megjelent francia tanulmány szerint a nők az átlagosnál jobban vonzódnak a gitárosokhoz; a tanulmány megállapításai egybevágnak egy tavaly megjelent izraeli kutatás eredményeivel.

A francia tanulmány szerint a zenének fontos szerepe van a szexuális szelekcióban. A kísérlet során háromszáz nő telefonszámát kérték el az utcán. A 18-22 év közötti lányokat leszólító, 20 éves színész azt mondta a lányoknak, hogy csinosnak tartja őket, és elkérte a számukat. A férfi az esetek harmadában gitártokot cipelt magával, a fennmaradó kétharmadban pedig sporttáskát, illetve semmit nem tartott magánál.

A leszólított nők 31 százaléka szívesen megadta a telefonszámát, ha a férfi gitárt vitt magával, de a sporttáska taszítóan hathatott rájuk, mivel ezt cipelve az arány 9 százalékra csökkent. Ennél még a semmi is jobbnak tűnik: ha a férfinél nem volt semmi, a megszólított nők 14 százaléka adta meg a számát.

A tavalyi, Izraelben végzett tanulmányt nem az utcán, hanem az interneten végezték. A kutatók egy Facebook-profilt használtak, amivel 100 egyedülálló lányt jelöltek barátnak. Az esetek felében a profilhoz egy unalmas, gitár nélküli srác képét kapcsolták, a másik felében viszont egy gitáros férfiét. A hangszer nélküli férfi profilját csak öten jelölték vissza az ötvenből, de a gitáros esetében már tizennégyen.

A kutatók az eredmények alapján arra következtetnek, hogy a zenei műveltségnek nagy hatása lehet a szexuális szelekcióban. A tanulmány nem írta, de a módszertan alapján feltételezhető, hogy gitártudás nem szükséges az ismerkedéshez; elég, ha a férfi egy gitártokot cipel magával, vagy bárhol egy gitárral mutatkozik.

Szarvmentes, vagyis biztonságos tehenet próbálnak genetikusan kitenyészteni brit kutatók, hogy kevesebb legyen a baleset, és hogy ne kelljen fájdalmas eljárással megfosztani ifjú korukban a marhákat szarvkezdeményeiktől, ugyanakkor tejhozamuk se csökkenjen.

Nagy-Britanniában továbbra is a marha a legveszélyesebb jószág: az utóbbi három évben öt mezőgazdasági munkást öltek, illetve 91-et sebesítettek meg. Civilek közül két emberrel végeztek tehenek, 17-nek pedig sérüléseket okoztak.

Amennyiben sikerülne szarvmentes marhafajtát genetikai állománymódosítással kitenyészteni, akkor a szarvak okozta balesetek megszűnnének, és a marhák is jobban járnának, mert nem kellene elszenvedniük ifjú korukban, hogy kiégessék szarvbimbóikat. Ezt ugyan érzéstelenítéssel művelik a szakemberek, ám a szer hatásának elmúltával az állatnak még mindig komoly fájdalmai vannak. A brit kísérletezés Holstein marhákkal folyik és amerikai együttműködéssel: Scott Fahrenkrug, a Minnesotai Egyetem genetikusa segít a próbálkozásban.

Nagy-Britanniában 1,8 millió tejmarha van, 95 százalékuk Holstein fajtájú. A sok évtizedes tudatos tenyésztésnek, nemesítésnek köszönhetően tejhozamuk évi 10 ezer liter, tízszerese a természetesnek. Próbálták őket hagyományos tenyésztéssel szarvmentessé tenni a természetes módon szarvtalan Aberdeen Angus skót húsmarhafajtával keresztezve, ám ezt megsínylette a tejhozam.

A genetikai módszer sokkal kifinomultabb. Fahrenkrug egy Angus marha DNS-éből csakis azt a részletet emelte ki, amely a szarvnövekedés elnyomásáért felel, és beillesztette egy Holstein bika sejtjeibe.

A szakállnak még nem nevezhető, de a borostánál már mindenképpen több, nagyjából 10 napi nem borotválkozás után kialakuló arcszőrzet tesz egy férfit igazán vonzóvá, derült ki az Evolution and Human Behavior című pszichológiai szaklapban közölt tanulmányból. Amerikai és ausztrál kutatók a kísérletükben tíz férfiről készítettek fotókat az arcszőrzet növekedésének különböző fázisaiban: az elsőt borotválkozás után frissen, a másodikat 5 napos, a harmadikat 10 napos borostával, a negyediket pedig teljes szakállal. A fotókat 351 heteroszexuális nő és 177 férfi nézte végig, és értékelte aszerint, hogy az adott arc szerintük mennyire vonzó, férfias,mennyire sugároz jó egészségi állapotot és milyen szülőnek tartják a kép alapján az adott férfit.

Az eredmények azt mutatták, hogy a nők messze a 10 napos borostájú változatokat tartották a legvonzóbbnak, sőt, a szülői képességeket kivéve minden kategóriát ezek a fényképek nyertek meg (a szülős kérdésénél a szakállas arcok nyertek). A csupasz arc és a szakáll nagyjából egyforma pontszámokat hozott a vonzóságot firtató kérdésben, a pár napos borosta viszont messze a legrosszabb átlagos eredményt hozta.

Egy kanadai biokémikus azt tanulmányozza, hogy vajon vannak-e kedvező hatásai annak, ha valaki elfogyasztja a saját fikáját, ehhez pedig önkénteseket is keres, írja a Huffington Post.

Egy cégvezetőnél nem csak a tapasztalat, a határozott fellépés és a szakmai tudás jelenti a siker forrását, hanem az illető hangja is - legalábbis ezt állítja az  Evolution & Human Behavior című szaklapban megjelent amerikai tanulmány. Korábbi elemzések már megmutatták, hogy a férfiaknál a basszus hang együtt jár azzal, hogy a nők az átlagnál vonzóbbnak tartják őket, a többi férfi pedig megbízhatóbbnak. A Duke University kutatói most ezt azzal fejelték meg, hogy óriáscégek vezetőinek hangmintáit elemezték végig, és vetették össze a nyilvános fizetési adataikkal.

Összesen 792 férfi cégvezető adatai kerültek be a kutatók adatbázisába, az átlag évi 3,7 millió dollárt keresett, a cége 2,4 milliárd dollárt ért, a hangja pedig 125,5 Hz-es frekvencián szólt. Összehasonlításképpen itt lehet meghallgatni különféle frekvenciájú beszédhangokat. James Earl Jones - Darth Vader hangja a Star Warsban - 85 hertzes. A statisztika azt mutatta, hogy a mély hangok iránti, tudat alatti vonzódásunk a cégvezetők teljesítményében, és ezáltal a fizetésükben is megmutatkozik. Az átlagnál mélyebb hangú vezetők évi 187 ezer dollárral, vagyis havi három és fél millió forinttal kerestek többet a tenoroknál, a cégeik pedig átlagosan 440 millió dollárral értek többet. A magasabb átlagfizetés akkor is megmaradt, ha egyéb tényezőket (például a cégvezetők tapasztalatát vagy iskolai hátterét) statisztikai módszerekkel kiiktatták az elemzésből.

A kutatók szerették volna a kísérletet női cégvezetőknél és női hangokkal is megismételni, de azt találták, hogy az óriáscégek vezetői között annyira kevés a nő, hogy nem adnának értékelhető méretű mintát az elemzéshez. A Wall Street Journal adatai szerint az 500 legnagyobb amerikai céget rangsoroló Fortune 500 listán mindössze 21 céget vezet nő.

A kertészkedés csökkentheti az elhízás kockázatát - állítja egy amerikai tanulmány, amely szerint a kertjeikben tevékenykedők súlya átlagosan hat kilóval kevesebb, mint ilyesmivel nem foglalkozó szomszédjaiké.

A kertészkedés nemcsak a rendszeres testmozgás miatt hasznos, hanem azért is, mert arra ösztönzi az embert, hogy egészségesebb ételeket egyen, ha kiskertjében megtermeli a zöldségeket és gyümölcsöket. A kerti munka társadalmi előnyei közé tartozik továbbá, hogy a kertész, aki másokkal művel meg egy földdarabot, hasonló gondolkodású, életstílusú ismerősökre találhat - fejtették ki a tanulmány szerzői.

Az Utahi Egyetem kutatói 198 kertészkedőt vizsgáltak tanulmányukban, amelyről a The Daily Telegraph online kiadása számolt be. A Salt Lake Cityben élő emberek az Amerikában elterjedt rendszerben, közösségi kerteket műveltek. A kutatók összehasonlították a kertészkedők testtömeg-indexét (BMI) a szomszédjaikéval, hogy kiderüljön, egészségesebbé teszi-e őket a szabadban végzett hobbi.

A közösségi kertekben munkálkodó nőknek átlagosan 1,84 százalékkal volt kisebb a BMI-értéke, mint nem kertészkedő  szomszédjaiké, ami 4,7 kilogrammal kisebb testsúlyt jelent egy 167 centiméter magas nő esetében. A kertben szöszmötölő férfiaknál szomszédjaikhoz képest átlag 2,36 százalékkal kisebb BMI-t mértek. Ez egy 177 centis férfi esetében 7,2 kilogrammal kevesebb súlyt jelent - mutatott rá az American Journal of Public Health című folyóiratban közzétett tanulmány.

A kerti munkát végzők a nem kertészkedő testvéreiknél is egészségesebbek voltak, ám ez a különbség nem volt kimutatható a férjek, feleségek tekintetében. Utóbbi tény arra utal, hogy a házastársaknak is jut a kertészkedés áldásaiból, és feltehetően ők is egészségesebben étkeznek a közösen termelt zöldségeknek és gyümölcsöknek köszönhetően. A kutatók végezetül felhívták a várostervezők és közegészségügyi illetékeseknek figyelmét arra, hogy eredményiek tükrében hasznos lenne új közösségi kertek létrehozása, illetve a régiek ismételt benépesítése.

Ausztrál kutatók megvizsgálták a New York Times című napilap 2009 és 2011 között közzétett ezer gyászjelentését, amiből arra jutottak, hogy a hírnév kurtítja a várható élethosszt. Az elemzésről szóló tanulmány a QJM című nemzetközi orvosi folyóiratban jelent meg.

A színészek, énekesek, zenészek és a sportolók halnak meg a leghamarabb a hírességek közül, átlagosan 77 évet érnek meg. 79 esztendőre számíthatnak az írók, zeneszerzők és képzőművészek. A tudósok 82 esztendőt élnek átlagosan, a híressé vált üzletemberek és politikusok 83-at. Az elemzés kitér arra is, hogy a rákbetegség gyakoribb a hírességeknél, leginkább a tüdőrák fenyegeti őket.

A Queenslandi Egyetem és a New South Wales-i Egyetem kutatóinak nevében Richard Epstein professzor megjegyezte, hogy tanulmányuk nem igazán bizonyít bármit is, de felvet néhány érdekes kérdést.

"A fiatal korban érkező siker arra hajlamosít, hogy amikor később halványulni kezd a csillogás, az illető egészségtelenebbül éljen? Vagy a lelki nyomás vezet önpusztító szokásokhoz? Vagy a sztárok eleve kockáztatóbb hajlamúak, és teljesítményük javítása végett nyúlnak cigarettához, szeszhez, kábítószerhez?" - tette fel a kérdést Epstein. Bármi is a magyarázat, a tanulmány eredménye egészségügyi intelem azoknak a fiataloknak, akik hírnévre törekszenek.

A zenehallgatás hasonló élvezetet nyújthat, mint a szeretkezés, mert hasonló hormonokat szabadít fel - állítják kanadai kutatók. A montreali McGill Egyetem tudósai arra jutottak vizsgálataik során, hogy az olyan zenemű, amely nagy élménnyel ajándékozza meg hallgatóját, annak agyában hasonló területet ingerel, mint a szex vagy az ízletes étel.

A kutatók az alanyok agyát MRI-vel vizsgálták, miközben hatvan, az alanyok által még sohasem hallott zenei részletet hallgattattak velük. Az alanyoknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy mennyi pénzt adnának árverésen az egyes zenékért, a kutatók pedig figyelték, hogy az agynak a viselkedés-, ez esetben vásárláskontrollért felelős részletét.

A végeredmény szerint minél többet áldozott egy alany a zene fiktív beszerzésére, annál aktívabbnak mutatkozott az agya, és nem csupán annak gyönyörérzékelő, hanem hangemlékezésért felelős része is.

A kelet-franciaországi Besançon Egyetem kutatója, Jean-Denis Rouillon egy másfél évtizedes kísérletsorozat végén arra a következtetésre jutott, hogy a közvélekedés ellenére a melltartó hordásával a nők nemcsak a mellük feszességét nem őrizhetik meg a nők, de a ruhadarab a hátfájás ellen sem segít. Legalábbis nem minden esetben.

Azt már más kísérletek is bizonyították, hogy a melltartók inkább divatcikkek, mint egészségügyi funkcióval is rendelkező ruhadarabok, még a sportmelltartók nagy részéről is kiderült egy kutatásban, hogy nem sokat érnek az ugráló mellek ellen folytatott küzdelem során.

Rouillon és munkatársai 1997 óta mérték a kísérletsorozatban résztvevő 330 önkéntes mellének méretváltozását és feszességét tolómérővel, logarléccel és mérőszalaggal (ami elég furán hat a háromdimenziós képalkotás korában). A francia kutató az eredmények összefoglalásakor kiemelte, hogy a 18 és 35 év közötti alanyok valószínűleg nem teljesen fedik le a világ összes melltípusát, így a vizsgálat nem tekinthető minden szempontból érvényesnek. Az általános érvényességhez Rouillon szerint 300 000 résztvevő kellene. Ennek ellenére a kísérlet egyik eredménye szerint azoknál a fiatal nőknél, akik egy évig nem hordtak melltartót, a mellbimbó átlagosan hét millimétert emelkedett a váll felé, és a mell általában véve is feszesebb lett.

„A mell sem orvosi, fiziológiai és anatómiai szempontból sem nyer azon, hogy nem hat rá a gravitáció” – foglalta össze Rouillon a francia Info rádiónak adott interjúban. „Sőt, csak jobban megereszkednek.” Szerinte ez azért van, mert a mellek tartására szolgáló izmok ellustulnak, mert a melltartók végzik azt a munkát, amit az izmoknak kellene.

Épp ezért bár a francia szakértő szerint a melltartók feleslegesek, azt sem állítja, hogy azok a középkorú nőknek, akik egész eddigi életükben melltartót viseltek, bármi előnyük lehetne abból, ha most elhajítják az eddig fontosnak tartott ruhadarabot.

A gémereknek az ostoba sztereotípiákkal ellentétben igenis van partnerük és nemi életük, még ha az esetek többségében az nem is kimondottan világbajnoki – derült ki egy brit kutatásból. A felmérés készítői 1747 résztvevővel töltették ki a kérdőívet, amiben először azt tisztázták, hogy az illető partnere milyen típusú konzollal és mennyit játszik, majd arról érdeklődtek, hogy mennyire elégedett a tesztalany a szex mennyiségével és minőségével (vagyis azt, hogy ki mennyire jó az ágyban, nem önbevallásos alapon határozták meg, hanem a partner osztályzata alapján).

Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek mindössze 11 százaléka értékelte kiválóra a videojátékos partner teljesítményét az ágyban, 27 százalék kapott jó osztályzatot, 26 átlagosat, 20 százalék pedig átlag alattit. Ez összesen csak 84 százalék, hogy a maradék 16 nem nyilatkozott, vagy értékelhetetlennek tartotta a partner produkcióját, nem tudni.

Az óceán mélyén élő primitív teremtmények, a közönséges nyálkahalak váladékában látják kanadai tudósok azt a természetes alapanyagforrást, amelyből a megfelelő módszerek kidolgozásával textilipari termékek készülhetnek a jövőben, kiváltva a szintetikus szöveteket.

Az elbűvölőnek távolról sem nevezhető, állkapocs és fog nélküli, de szarureszelővel vértezett nyelvvel rendelkező nyálkahalak a világ legősibb állatai közé tartoznak: már 500 millió évvel ezelőtt is léteztek, és túlélték a dinoszauruszok kipusztulását is okozó tömeges méretű természeti katasztrófát. Legrégibb feltárt maradványuk korát 300 millió évesre becsülik a tudósok.

A rágás nem csupán az emésztésre, a fogazatra hat, hanem az arcformát is tartósan megváltoztathatja, mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra - erősítette meg a tézist egy japán kutatás.

A kísérleti alanyok felével rágógumit rágattak gondolkodást igénylő feladatok elvégeztetése alatt a japán Radiológiai Tudományok Országos Intézetének tudósai. A rágóknak 10 százalékkal gyorsabban járt az eszük, mint a nem rágógumizó kontrollcsoport tagjainak. A kutatók MRI-vel vizsgálták az alanyok agyát, és arra jutottak, hogy nyolc részt is érint a rágás, főként mozgásirányító és -összehangoló területeket, és általában gyorsítja a reagálást.

Bár a közhiedelem szerint 20-szor ajánlott megrágni minden falatot lenyelésük előtt a könnyebb emésztés végett, valójában annyiszor rágjuk meg, amennyi az adott ételhez szükséges. Nagy-Britanniában a 19. század második felében a falatonkénti 14-szeri rágásra esküdtek, de természetesen senki sem számlálgatta, mindenki ösztönösen evett - ahogy manapság is -, a téma szakértőit kivéve. Brit táplálkozáskutatók számításai szerint naponta 800-1400-szor rág az ember.

Az ízek hangzó párjait szeretnék megtalálni egy játékos internetes kísérletben: a közönségnek különböző hangmintákat kell a négy alapízzel összepárosítani. A harmonikus zene jobban kiemeli az édes ízeket, míg a disszonáns hangok a savanyút - vélik az úgynevezett multisense tudományág szakértői, akik világszerte tanulmányozzák az érzékszervek közötti kapcsolatot. Magyarországon Ízbontó címmel indul az interneten egy országos kísérlet, amelyhez Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész és DJ Titusz szolgáltatja a zenei alapanyagot - olvasható a szervezők közleményében.

A tesztelők négy hangmintát hallgathatnak végig, miközben egy alapízt kóstolnak. A kóstolás után ki kell választani, hogy melyik dallamnál érezték legintenzívebben az adott ízt. A teszt végeredményét májusban hozzák nyilvánosságra a szervezők.

Az oldalon hallható alapíz-hangmintákat Oláh Dezső a multisense-tanulmányok által meghatározott sorvezető segítségével játszotta fel, amely többek között hangmagasság, tempó és hangszín szerint tesz különbséget az alapízek között. A szavazás lezárultával DJ Titusz a legtöbb szavazatot kapott édes és savanyú hangmintákból zenei produkciókat készít.

A multisense-kutatások célja, hogy kiderítse, bizonyos érzékszervek befolyásolása hatással van-e más érzékszervek működésére. A kutatások fő központjai az Egyesült Királyság és Argentína egyetemein vannak. Oxfordi kutatók empirikus úton bizonyították, hogy a szaglás és a hallás is befolyásolja az ízlelést, az ízek befolyásolják a vizuális észlelést (más alapízekhez más geometriai formákat társítottak a kísérlet résztvevői). Egy elsősorban fizikusokból és egy matematikus-zongoristából álló argentin kutatócsapat pedig azt is megfigyelte, hogy a négy alapízt sokkal jobban érzékeljük bizonyos típusú dallamok hallgatása közben. Kimutatták, hogy az édes ízt a moll-jellegű, szelíd, hullámzó, a savanyút a gyors, disszonáns, a keserűt a legato, míg a sós ízt a staccato közben érzékeljük leginkább.

A kísérletezés mellett számos márka, étterem, üzlet és élelmiszeripari piaci szereplő a gyakorlatban is hasznosította a kutatások eredményeit: az Helston Blumenthal nevével fémjelzett, három Michelin-csillagos Fat Duck angliai étteremben például olyan tengeri fogást állítottak össze, amelyet mind vizuális, mind hangtechnikai eszközök segítségével a lehető legautentikusabb, legtengerközelibb környezetben tálaltak vendégeiknek.

A nők 30 évesen a legszebbek, a férfiak pedig 34 évesen a legvonzóbbak - állítják egy amerikai felmérés készítői. Az Allure magazin vizsgálgatta az esztétikai kérdést, kétezer embert kérdezett meg. Véleményük szerint a nők 30 évesen érnek szépségük csúcsára, 41 esztendősen kezdik mutatni az öregedés jeleit, 53 évesen már nem vonzók szexuálisan, 55 esztendősen pedig öregek. A férfiak 43 évesen kezdenek korosodni, 58 évesen már nem vonzóak, és 59 felett öregek.

A két nem nem ugyanúgy látja magát, illetve egymást. A férfiak szerint a nők 29 évesen a legkívánatosabbak, míg a nők úgy vélik, 31 éves korukban vannak a csúcson.
Jillian Mackenzie, az Allure főszerkesztő-helyettese a The Daily Telegraph című lapnak megjegyezte, hogy régebben fiatalabb életkorra tette a közvélemény az esztétikai csúcspontot. A magazin megkérdezte a válaszolóktól azt is, hogy a közismert emberek közül szerintük ki tartja magát remekül korához képest. George Clooney győzött toronymagasan, utána Sean Connery, Bill Clinton, Brad Pitt és Richard Gere volt a sorrend. A női mezőnyben három színésznő áll az élen: Meryl Streep az első, majd Jamie Lee Curtis és Julia Roberts.

A melegházasság legalizálása óta Dániában csökkent a halálozási aránya azon homoszexuális férfiaknak és nőknek, akik házasságban élnek azonos nemű partnerrel - derül ki a a koppenhágai Statens Serum Intézet és az Aalborgi Egyetem Szexuáltudományi Kutatóintézet új tanulmányából. A szakemberek azt is megállapították, hogy a melegházasságban élő férfiak tovább élnek, mint a nem házas vagy elvált, akár heteroszexuális, akár homoszexuális társaik.

A dán anyakönyv adatbázisra támaszkodva a szakemberek 6,5 millió dán állampolgárra vonatkozó információkat (családi állapot, halálozási időpont) vontak alapos elemzés alá. A tanulmány az 1982 és 2011 közötti periódust vizsgálta. Ezen időszakban nagyjából 1,7 millióan haltak meg a vizsgált személyek közül, ami alapján a szakember kiszámították a periódusra érvényes halálozási rátákat.

Az olyan tényezők figyelembe vételét követően, mint az oktatás, népsűrűség és jövedelem, a kutatók arra jutottak, hogy a házasság jelentős szerepet játszott a mutatók alakulásában. A hagyományos házasságban élő férfiak és nők esetében voltak a legalacsonyabbak a halálozási mutatók a tanulmányban vizsgált összes csoporthoz - köztük özvegyekhez, elváltakhoz és nem házasokhoz - viszonyítva. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának 1989-es legalizálása óta Dániában csökkent a halálozási aránya azon homoszexuális férfiaknak és nőknek, akik melegházasságban élnek.

Az eredmények szerint a melegházasságban élő férfiak mindössze 1,4 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a tanulmány ideje alatt, mint az ellenkező nemű házasságban élő társaik, és jóval alacsonyabb volt a halálozási kockázatuk, mint a nem házas, vagy elvált férfiaknak. A melegházasságban élő leszbikusok halálozási arányai szintén csökkentek 1989 és 2011 között, de nem jelentős mértékben.

A meleg férfiak halálozási arányszámában tapasztalt visszaesés valószínűleg részben a HIV vírus és az AIDS kezelésére szolgáló antiretrovirális terápiák fejlődésére vezethető vissza. A házasság továbbá védelmet nyújthat a homoszexualitást övező társadalmi kihívásokkal szemben, de az is lehetséges, hogy az egészségesebb meleg férfiak nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot.

A tudományos és ismeretterjesztő könyvek kiadásával foglalkozó japán PHP Science World Shinsho gondozásában megjelent Konvertáljunk mindent kalóriára című könyv egyik tételén rugózik a fél internet: a derék japán kutatók kiszámolták, mennyi energiabefektetéssel, vagyis hány kalória elégetésével jár egy egérkattintás.

A tudósok abból indultak ki, hogy egy átlagos egérgomb-nyomkodó mutatóujj térfogata 10,8 köbcentiméter, a tömege pedig 11,7 gramm. Egy grammnyi izom egy másodpercig tartó megmozgatásához a testünk átlagosan 16,7 mikromól adenozin-trifoszfátot használ fel (ez a molekula felelős a sejtek között az energia átvételéért). Mindebből némi számolgatás után az adódik, hogy az egér egy gombjának lenyomásához a testünk 1,42 kalóriát éget el.

Mielőtt reflexből felháborodnánk, és felhoznánk ellenérvként, hogy egy kilométer futásra szokták mondani, hogy száz kalóriát fogyaszt, jusson eszünkbe, hogy amit a hétköznapi életben kalóriának hívunk, az valójában kilokalória, a kémikusok által használt mértékegység ezerszerese.

Ha a japán tudósok adataival számolunk, a McDonalds kínálatában szereplő legkomolyabb hamburger, az Angus bacon & cheese 790 (kilo)kalóriája nagyjából 557 ezer kattintással égethető el. Azonban már maguk a tudósok is felhívják a figyelmet arra, hogy a számaik valószínűleg nem korrektek, mivel a mutatóujj teljes izomösszehúzódásával számoltak, így a valós energiafogyasztás az eredményül kapottnál alacsonyabb lehet.

A jobb külsejű férfiaknak nagyobb a fizetésük az átlagosnál, a nők esetében viszont nem jár ilyen előnnyel a szebb külső - mutatkozott meg egy ausztráliai felmérés során. A jóképűbb férfiak minden szakmában, a kétkezi munkáktól az értelmiségi állásokig átlagosan 22 százalékkal több a fizetésük.

Andrew Leigh közgazdász a nők esetében kétélű pengének ítéli a szebb külsőt. "Akadnak olyan emberek, akik szerint a szépség és okosság nemigen fér meg egymással nők esetében, és úgy vélik, egy szép nő kevésbé jó munkaerő, mint egy átlagos külsejű. A férfiak megítélésénél viszont nincs szőkenő-szindróma" - idézte a kutatót a Daily Telegraph.

A csúnyaságot viszont alacsonyabb fizetéssel büntetik a munkáltatók. A csúfabb férfiaknak 26 százalékkal kisebb a fizetésük, mint átlagos külsejű kollégáiknak, a csúnyák és szépek között akár 50 százalékos is lehet a fizetéskülönbség.

A szex enyhítheti a fejfájást – állapították meg német kutatók. A Münsteri Egyetem neurológusai tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a szeretkezés endorfinokat szabadít fel, ezek a hormonok pedig a test természetes fájdalomcsillapítói.

A tudósok ezerfős felmérésük alapján úgy találták, hogy fejfájásra panaszkodó alanyaik több mint felénél enyhült a fájdalom szeretkezés hatására, 20 százalékuk esetében pedig teljesen elmúlt. Egyharmadnak viszont még jobban sajgott a feje.

A megkérdezett alanyok közé a neurológusok 800 olyan embert válogattak, akinek néha migrénje van, és 200 olyat, akit egyéb fejfájás gyötör. A válaszokból kiderült, hogy akadnak az alanyok között olyanok, akik maguktól is rájöttek már az összefüggésre, és – főként férfiak – terápiaként be is vetik a szexet a fejfájás ellen, adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.

A pesszimizmus együtt jár a hosszabb és egészségesebb életre való kilátásokkal idős korban, írják a Psychology and Aging című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a német Erlangen-Nuremberg egyetem kutatói.

A kutatásban tíz éven keresztül gyűjtöttek adatokat 40 ezer emberről, ebből a legérdekesebbnek a legfelső korkategória, a 65 év felettiek statisztikái bizonyultak. Az kitöltött kérdőívek és személyes interjúk, majd ezek öt évvel későbbi megismétlése alapján három kategóriába sorolták a tesztalanyokat. 43 százalékuk alábecsülte a leendő életkörülményeit, 25 százalék nagyjából olyat várt, ahogyan az élete alakult, 32 százalék pedig jobbat várt. Az első csoportot tekintették a további vizsgálatban pesszimistáknak, és a harmadikat optimistáknak. A további elemzések azt mutatták, hogy az optimista csoportnak átlagosan 9,5 százalékkal magasabb volt a kockázata rokkantságra, és 10 százalékkal a halálra a következő öt évben

A kutatók azt találták, hogy a pesszimista életszemlélet a középkorú, és annál idősebb embereknél közelebb jár a realitáshoz, mint az optimista, és összességében egészségesebb, óvatosabb életvitellel jár, ez növeli meg az átlagos várható élettartamot.