Nem élnénk túl csimpánzkajával
Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa kipróbálta, tudna-e azon a táplálékon élni, amit a csimpánzok esznek Afrikában. Étrendjükből szinte mindent megkóstolt, majd a kutatás végeztével az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) ülésén számolt be eredményeiről. Wrangham felfedezése nem éppen meglepő: ”Az embernek nehéz lenne egy csimpánz étkeivel túlélnie." A tudós a főzést nevezve meg az emberi táplálkozás megkülönböztető jegyeként. A főzés átalakítja a keményítőket, a zsírokat és a proteineket, és koncentrálja az ételek tápanyagát - magyarázta egy, a korai emberek táplálkozási szokásait taglaló beszélgetésen.
„Az emberi táplálkozás fő jellemzője a rugalmasság, az arra való képesség, hogy ember bármilyen körülmények között tud élelmet találni vagy készíteni” - mondta William Leonard, a Northwestern University antropológusa. Szerinte a magas tápértékű étrend a nagyobb agy növekvő energiaigénye miatt vált szükségessé. Az emberek legfontosabb eledelei sokkal táplálóbbak, mint más főemlősöké, amelyek leveleken és gyümölcsökön is elélnek - tette hozzá.
Peter Ungar, az Arkansas Egyetem munkatársa szerint az állkapocs alakja, mérete és a fogak kopása sokat elárul arról, mit ettek őseink. A vegyi próbák azt mutatják, a két és fél millió évvel ezelőtti emberek étrendje változatos volt, tartalmazott fűféléket, magvakat és talán állatokat is. A táplálkozás változatosságára talált bizonyítékot William Leonard is, a szakember szerint a különböző vidékeken eltérő módon étkeztek az emberek. A szibériai pásztorok étrendjének legalább a felét a hús teszi ki, míg a perui burgonyatermesztők táplálékában a hús aránya csak 5-6 százalékot ér el. "A modern nyugati táplálkozás - aminek számlájára az elhízás gyors növekedését is írják - a minimálisra csökkentette az erőfeszítéseket a jó minőségű ételek előállítására" - vélekedett Leonard.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon