Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Titokzatos forró mezők Kaliforniában

2006.03.04. 12:02
Mérőszondákkal figyelik amerikai kutatók a kaliforniai Los Padres nemzeti park területének több pontját, ahol valami miatt 300 fokos a talaj. Gyakorlatilag minden lehetséges okot kizártak már, ezért külföldi kollégák segítségét kérik.

Az egyáltalán nem képletes forró talaj problémájára elsőként tűzoltók jöttek rá, akiket a Santa Barbarától északra fekvő Los Padres nemzeti parkban keletkezett bozóttűzhöz riasztottak.

Az oltás után változatlanul forró gőzök emelkedtek a levegőbe. A tűzoltók először azt gondolták, hogy a tűz csapott fel ismét, és tovább oltották a helyszínt. Végül három nap után feladták a reménytelen próbálkozást. A talaj tovább gőzölgött, így kihívták a nemzeti park geológusát, Allen Kinget.

Amikor hőmérőt dugtak a földbe, a mért hőmérséklet 300 Celsius fok felett volt. A helikopterekről felvett hőképek több forró mezőt mutattak ki, amelyek a tüzeket is okozták. Másfél évvel az események után sem tudja senki, hogy miért olyan forró a föld ebben a térségben.

Nincs rá magyarázat

Minden ismert hőforrást kizártak már a kutatók. Nem lehet a jelenség oka a vulkanikus tevékenység vagy hőforrások, sem a mélyben izzó kőszén vagy az altalajban felhalmozódott fahulladék. Ugyanígy kizárták a vizsgálatok a radioaktivitást is, írta a Der Standard.

A háttérben valami eddig nem ismert energiaforrás állhat, vagy esetleg olyasmi, amire gondolni sem tudnak, véli King. Amikor a titokzatos jelenség nemrégiben napvilágra került, olyan híresztelések keltek lábra, hogy a környéken radioaktív rakományt szállító katonai gép zuhant le. Mások égő olajkutakat vizionáltak.

Megégnének a katasztrófaturisták

A forró föld pontos helyszínét titokban tartják, az esetleges kíváncsiskodók testi épsége érdekében, jelentette be Scott Minor, az időközben a helyszínre vonult amerikai geológiai szolgálat (USGS) szakértője.

A terület megközelítése még védőruhában is veszélyes, a vadon közepén minden figyelmeztetés nélkül gőzölög a talaj. Néhány helyen a mélyből fortyogó víz hangját hallani, míg a közelben felszíni vizek vannak. A forró mezők összesen 12 ezer négyzetméteres területen szóródnak szét. A kutatók lábán már több védőcipő talpa elolvadt.

A területet három hónappal ezelőtt kutatták át ismét. A vizsgálatok szerint a hőmérséklet emelkedett az első megfigyelések óta. A kutatók a földbe vájt lyukakban húst tudtak sütni.

Nem jött be a pirit

Mivel szokatlan elméletek hozhatnak csak kiutat, néhányan azt feltételezték, hogy hegyomlás váltja ki a hőséget. Valamikor a területen hatalmas mennyiségű hordalék zúdult a völgybe. És talán az akkori törmelék termeli a meleget.

A hegyomláskor esetleg piritkristályok váltak ki a mészkő alapú görgetegből, és a vas-kén vegyület a levegő oxigénjével érintkezett. Az exoterm (hőtermelő) reakció pedig meggyújthatta a kőzetben rejlő szénhidrogéneket, spekulált néhány geológus.

Mások viszont azt furcsállják, hogy a területet korábban sújtó többi kőlavina miért nem okozott tüzet. Így a kőomlás elméletet elvetették, főleg hogy a kutatók a talajban nem találtak sem szénhidrogéneket, sem piritet.

Konzultációt szeretnének

A kutatók szerint a talányos hőforrásnál jobb kutatási projektet elképzelni is nehezen lehet. A helyzet vonzereje éppen az, hogy tökéletes sötétségben tapogatóznak. A laborvizsgálatok sem hoztak megoldást, hiába cipeltek haza magukkal több zsák kihűlt követ.

Az elektronmikroszkópos vizsgálat és geokémiai elemzés semmilyen furcsaságot nem tárt fel. A kutatók a rendkívüli jelenséget az elmúlt hetekben tudományos konferenciákon vetették fel, de hiába vártak segítséget amerikai kollégáiktól. Most az európai geológusok ötleteiben bíznak. A területre a következő expedíció márciusban indul.