A Coca-Cola feltalálója koldusszegény drogfüggőként halt meg
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A világ legnépszerűbb üdítőitalát, a Coca-Colát egy amerikai gyógyszerész, John Pemberton találta fel az 1800-as évek végén, és eredetileg gyógyszernek szánta, nem üdítőnek – eddig közismert a kóla sztorija. Az azonban már nem, hogy Pemberton nem sokat részesült a ma már 200 milliárd dollárt érő Coca-Cola világsikeréből. Koldusszegényen, drogfüggőként halt meg, miután eladta a kóla máig titkos receptjét és jogait.
A Georgia államból származó Pemberton az amerikai polgárháborúban a déliek seregében harcolt. 1865-ben, a columbusi csatában súlyos sérülést szerzett, karddal hasították fel a mellkasát. Sok más háborús veteránhoz hasonlóan, Pemberton is a fájdalomcsillapítóként használt morfium rabja lett. Mint képzett gyógyszerész, innentől a morfiumfüggőség gyógyításának, kezelésének, illetve a morfium új szerekkel való kiváltásának szentelte az életét. A Coca-Cola ennek az igyekezetnek lett a gyümölcse.
A kóla eredetileg nem volt szénsavas, viszont tartalmazott alkoholt – valójában egy kóladióval és a kokacserjelevél kivonatával dúsított bor volt, ami alig-alig különbözött az ihletforrásként használt francia Vin Marianitól. Ahhoz hasonlóan tartalmazott kevés kokaint is, amit később koffeinre cseréltek a receptben. Az alkohol közvetlenül a piacra dobás előtt került csak ki belőle, amikor Atlantában (ami Georgia államon belül az egyik legnagyobb piac lett volna) alkoholtilalmat hirdettek. A szénsav viszont véletlenül került bele a kísérletezés során, és mivel akkoriban a szénsavat az egészségre különösen jótékony hatásúnak gondolták, Pemberton megtartotta – így már kellőképpen különbözött a hasonló funkciókkal árult különféle gyógytonikoktól. A 1886-os premierkor a kólát úgy hirdette, mint a morfiumfüggőség mellett a migrént, impotenciát, emésztési zavarokat és mindenféle idegrendszeri problémát gyógyító szert.
A siker finoman szólva sem volt eget rengető, ráadásul Pemberton meg is betegedett – kiderült, hogy gyomorrákja van –, és visszazuhant a morfiumfüggőségébe, amit ezek szerint nem sikerült a kólával meggyógyítani. A receptet, és a Coca-Cola jogait 1888-ban eladta egy atlantai üzletembernek, Asa Candlernek 550 dollárért. Candler megalapította a Coca-ColaCompanyt, és agresszív marketinggel világsikerre vitte a kólát (később Atlanta polgármestere lett). Pemberton azonban ezt már nem élte meg, 1888. augusztusában meghalt, koldusszegényen, morfiumfüggőként. A fia, Charles próbálta továbbvinni az apja örökségét, egy alternatív kólaverzió kikeverésével, de nem tudott mit tenni az egyre népszerűbb Coca ellen. Hat évvel később követte az apját, szintén ópiumfüggőként.
Rovataink a Facebookon