A szovjetek az űrbe is fegyvert vittek

Kapcsolódók (5)

Késve kap oxigént az űrállomás legénysége

A Progressz túl magasra szállt, nem nyíltak ki az antennái. Még jó, hogy nem sürgős odaérnie.

400 kilométer magasan a vízbe fulladni

Az első űrséta után Leonov alig fért vissza az űrhajóba, térdig ért a szkafanderében az izzadság, mire végzett. Ötven éve sétálgatunk az űrben, és csak a vakszerencse hozta úgy, hogy eddig még senki nem halt bele.

Gyilkos űrhajóból az űr Volkswagenje lett

Az első Szojuzt irányító űrhajós tudta, hogy nem fogja túlélni az utat. Ma minden űrhajós tudja, hogy Szojuz nélkül nincs űrutazás.

Divatosak voltak a szovjet űrkutyák

Több mint száz tételt árvereztek el a szovjet űrkutatás aranykorából. Gagarin üres konyakosüvege és az űrvécé is elkelt.

Csaj páncélököllel, srác Kalasnyikovval, néni vascsővel

A kelet-ukrán népszavazás bohózat volt, viszont soha ennyi lőfegyvert nem láttunk civilek kezében. Nézze meg, hogy ez sokkoló, vagy vicces. Megpróbáltuk meggyőzni az embereket, hogy nem vagyunk ufók. Riport.

Egy űrutazás alkalmával bármi megtörténhet - ezzel is lehetne magyarázni, hogy miért vittek magukkal oldalfegyvert a szovjet űrhajósok a világűrbe. Méghozzá nem is akármilyen oldalfegyvert, hanem

egy kompakt, szuronnyá alakítható, 3 csövű pisztolyt.

A TP–82-t a szovjetek kimondottan űrbeli missziókhoz tervezték. A háromcsövű lőfegyver két felső, huzagolatlan csövébe 12,5*70 milliméteres lőszer passzolt, a huzagolt alsó csőbe az 5,45*39 milliméteres lövedékek. A szuronyt a lecsatolható válltámaszból lehetett előrántani.

A szovjetek a nyolcvanas évektől magukkal vitték az űrbe a TP–82-t; a Szojuz űrhajók túlélőfelszerelésének alaptartozéka volt, amíg a hozzá használt lőszerek 2006-ban el nem avultak. Mivel új töltényeket már nem gyártottak, a TP–82-t kivonták a rendszerből, és hagyományos kézifegyverekkel, például Makarov PM-mel vagy MP–443-mal pótolták.

Ilyen arzenállal a szovjet űrhajósok egy medvét is megölhettek volna. De minek az űrbe medvegyilkos lőfegyver, ha az űrben nincsen medve? Az űrállomásra vinni felelőtlenség; egy oxigénnel teli, papírvékony falú tartály, ami az űrben lebeg; csak egy lövés, és máris megtörtént a katasztrófa. Akkor minek a kockázat?

Kanyarodjunk vissza a történet elejére: egy űrutazás alkalmával bármi megtörténhet. Nemcsak a felszállás, hanem a megérkezés után is. Nem könnyű biztosítani, hogy a visszatérő modulok mindig a kijelölt leszállóhelyen landoljanak. Mivel a visszatéréskor a szovjetek általában a szibériai tajgát célozták meg, fel kellett készülni rá, hogy a kozmonauták a vadonban fognak bolyongani, mérföldekre a mentőcsapattól; ilyenkor jól jöhetett egy medvegyilkos kézifegyver. Mert az űrben nincs medve, de Szibériában van.

A szovjetek 1986-tól 2006-ig használták a TP–82-t. Azóta modernebb fegyverekre cserélték őket, de a félautomata kézifegyver azóta is a Szojuzok túlélő csomagjának a része.