A fing, ami tízezrek halálához vezetett
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Ha legközelebb a Gyalog galoppot nézi, és a francia váras legendás jelenetben (jó, melyik jelenet nem legendás abban a fimben) ezt a mondatot hallja:
Bűzfelhőt eresztek az orrod alá!
gondoljon arra, hogy a történelem során legalább két komoly vérontás indult egy-egy orr alá eresztett bűzfelhő, vagyis fing miatt.
Az egyiket maga a híres görög történetíró, Hérodotosz jegyezte fel az ókori Egyiptomból, időszámításunk előtt 569-ből (lehet, hogy igazából 570 volt, kicsit zavarosak a források). II. Uahibré uralkodott akkor, akit Hérodotosz Apriész király néven említ, de névtől függetlenül történelmi tény, hogy a Küréné ellen indított hadjárata nem sikerült túl jól, és több helyen is fellázadtak ellene Egyiptomban.
A király elküldte egyik tábornokát, Amasziszt, hogy verjen le egy felkelést, csakhogy a küldetés furcsa fordulatot vett, a felkelők ugyanis királyuknak választották Amasziszt.
Apriész ezért elküldte egy másik emberét, Patarbemiszt, hogy kérdőre vonja a szakadárt. Amikor találkoztak, a lovon érkező Amaszisz üzenetképp csak megemelte az egyik lábát, eleresztett egy bűzfelhőt, majd meghagyta Patarbemisnek, hogy ezt az üzenetet adja át Apriésznek. Apriész szinte meg sem várta az üzenetet, amikor látta, hogy küldönce Amaszisz nélkül tért vissza, dühében levágatta annak füleit és orrát.
A kegyetlenség láttán a még mellette álló egyiptomiak is ellene fordultak, és Amaszisz oldalára álltak. Apriész maga indult a lázadók leverésére, de csúnyán alulmaradt, a trónra pedig Amaszisz ült fel II. Jahmesz néven, új dinasztiát indítva.
A nagyjából időszámításunk szerint 37-100 között élő Iosephus Flavius ennél is borzalmasabb esetről számol be A zsidó háború című könyvében. Annak tizenkettedik fejezetében írja ezt:
"Midőn a nép a kovásztalan kenyér ünnepére Jeruzsálembe tódult, a templom oszlopcsarnokának tetején római zászlóaljat állítottak fel, mint ahogy a rómaiak zsidó ünnepeken mindig rendeltek ki őrcsapatot, abból a célból, hogy az összesereglett tömeg esetleges lázongását elnyomják.
Ekkor egyszerre csak az egyik katona fölemelte köpenyét, illetlen módon hátsó felét fordította a zsidók felé, és a helyzetének megfelelő hangot is harsantott.
Az ezen felháborodott tömeg a katona megbüntetését követelte, majd kővel el is kezdték dobálni a katonát. Válaszul a helytartó nehézgyalogságot vezényelt ellenük, a pánikba eső tömeg pedig eszeveszett menekülésbe fogott. "Emiatt azonban a kijáratokban oly rettenetes tolongás támadt, hogy több mint 10 ezer embert összetapostak és agyonnyomtak" – írja Iosephus Flavius.
(via The Daily Beast)
Rovataink a Facebookon