Miért kanyarognak a folyók?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Miért lát ma gyerekrajzokat az Indexen? Mert gyereknap van!
Ha látott már kanyonokat, amiknek a mélyén méltóságteljesen kanyarog a folyó, jó, ha tudja: azt a mély kanyont bizony az a hömpölygő folyó vágta ki. Ezek a folyók még évezredeken át fognak ugyanezen az útvonalon áramlani a kősziklamederben. Máshol, ahol a talaj puhább, a folyók kanyarulatai vad hurkokat vesznek - érdekes módon még teljesen sík terepen is, ahol látszólag minden azt indokolná, hogy nyílegyenesen folyjanak.
A folyók ugyan évmilliók alatt még a kősziklába is utat vájnak, de alapvetően mindig a legkisebb ellenállás felé haladnak – ez tehet róla, hogy olyan szép kacskaringókat vesznek. Hogy nem egyenesen folyik a tenger felé, annak számos oka van. Minden egyenes folyó kanyargóssá válik, ha elég hosszú ideig érik különféle környezeti hatások: áradások, viharok, és hasonlók.
A San Juan folyó kanyarulatai az amerikai Utah államban
Fotó: Wild Horizon / Getty Images Hungary
A folyók kanyarulatát akár az is kialakíthatja, ha egy hódcsalád otthont épít a folyómederbe, meglazítva ezzel a talaj szerkezetét az egyik oldalon. Ilyenkor a folyó sodrása is lelassul az adott oldalon, a túlsó szélén pedig felgyorsul. Így a vízből a hordalék is aránytalanul rakódik le, az egyik oldalon sok, a másikon kevés - kész is a kanyar pár száz vagy ezer év alatt.
Ha kialakul egy ilyen kanyarulat, azon megtörik a folyó áramlása, viszont így sokkal nagyobb erővel fog a szemközti partnak zúdulni, ami ott is tovább görbíti a folyó kanyarulatát – és így megy ez tovább a végtelenségig. Illetve nem is a végtelenségig, mert a folyókanyarulatok csak addig torzulhatnak tovább, amíg a hurok akkora nem lesz, hogy a folyó ismét önmagába nem torkollik. Ilyenkor a víz a legrövidebb úton fog továbbfolyni, a megmaradó részben pedig holtág alakul ki, ami idővel kiszárad, és csak a meder nyomát hagyja maga mögött.
A világ különböző pontjain végzett mérések azt mutatják, hogy a folyókanyarulatok között van egy meghökkentő ismétlődés is. Egy S alakú folyókanyarulat hossza többnyire nagyjából hatszor olyan hosszú, mint amilyen széles a folyó. A kis leágazó, szabadon tekergő folyókanyarulatok tehát úgy festenek, mint megannyi kis fraktál, ahol a leágazások tulajdonképpen önismétlő formák – csak egyre kisebb méretben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon