Skizofrénnek hitték, intézetbe zárták, elektrosokkot kapott, pedig csak magyarul beszélt

Amikor a magát egy riport kedvéért őrültnek tettető újságírónő, Nellie Bly történetéről írtam cikket, anyaggyűjtés közben egy másik érdekes sztoriba is belebotlottam. Miután Bly beépült egy New York-i elmegyógyintézetbe, a tapasztaltak alapján rengeteg visszásságot tárt fel a cikksorozatában. Ezek egyike az volt, hogy sok páciens valójában nem is volt mentális beteg, csak bevándorló lévén nem nagyon tudott angolul, nem értették, mit mond, ezért azt hitték, összevissza beszél. Márpedig egy kellően túlzsúfolt és túlterhelt korabeli intézményben ez olykor elég is volt ahhoz, hogy elmebetegnek titulálják.

Hazánkfia

Az illető, akinek a története elém került, egy bizonyos Victor Gyory. A sztori szerint a férfi, miután öngyilkosságot kísérelt meg, 1969 áprilisában kényszergyógykezelésre a philadelphiai Haverford Állami Kórházba került, ahol az orvosok megállapították, hogy paranoid skizofrén, és az akkoriban gyakori elektrosokk-terápiára utalták. Igen ám, csakhogy a diagnózisban nagy szerepe volt annak, hogy bármit kérdeztek tőle, Gyory értelmetlen halandzsával felelt – amiről azonban később kiderült, hogy nagyon is volt értelme, csak éppen magyarul kellett volna tudni a megértéséhez.

Mivel az orvosoknak a magyar volt kínai, a páciens meg angolul nem beszélt, így azt hitték, zavartan viselkedik, és kezelésre szorul, amit aztán hónapokon át meg is kapott. Végül a kórház három dolgozója értesített egy Citizens Commission on Human Rights (CCHR) nevű szervezetet, akik bíróságra vitték az ügyet, és Gyoryt 1969 szeptemberében kiengedték. Ebben a szervezet ügyvédje, John Joseph Matonis mellett nagy szerepe volt a szintén magyar származású Thomas Szasz pszichiáternek, a CCHR egyik alapítójának.

A szcientológus szál

Eddig a történet dióhéjban, de mindezt árnyalja néhány további részlet. A szintén 1969-ben létrehozott CCHR ma magyarul Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért néven ismert, és Szasz mellett a másik alapítója a Szcientológia Egyház.

Ehhez a történethez az egyház egyéb tevékenységei nem tartoznak hozzá szorosan, úgyhogy ezeket most hagyjuk is. Ami viszont nagyon is ide kívánkozik, az a szcientológusok hírhedt pszichiátriaellenessége, amely gyakran erősen demagóg, súlyosan csúsztató antipszichiátria-propagandában nyilvánul meg. (Thomas Szasz egyébként elismert szakemberként számított a pszichiátriai intézményrendszer nagy kritikusának, és bár a CCHR tevékenységét később is méltatta, magától a szcientológiától elhatárolódott.)

A CCHR éppen a Victor Gyory-sztorit tartja története első nagy sikerének a gonosz pszichiáterek ellen folytatott kíméletlen küzdelmében, ezért úton-útfélen elő is kerül náluk a történet. A CCHR-től és a szcientológusoktól független forrást viszont szinte alig találni róla, ami óvatosságra int. Annyi azonban biztos, hogy maga az eset valóban megtörtént, csak persze érdemes a helyén és a maga történeti kontextusában kezelni, ahelyett, hogy a pszichiátria mint tudomány gonoszságát és haszontalanságát vezetnénk le egyes esetekből.

Perelt, elengedték

Az esetről korabeli helyi lapok számoltak be. A Delaware County Daily Times a július 23-i számában írt a bírósági ügyről. A cikk szerint a második világháború végén koncentrációs tábort is megjárt Gyory a radnori Valley Forge Katonai Akadémián dolgozott mosogatóként, és itt is lakott. Az öngyilkossági kísérletet is itt követte el. Ezután került a kórházba, ahol, miután semmilyen más kezelés nem bizonyult eredményesnek, megkezdték az elektrosokk-terápiát, heti három alkalommal. Matonis ekkor lépett közbe, és a terápia felfüggesztését kérte a bíróságtól, amíg Szasz megvizsgálja a pácienst.

Arról, hogy a kényszerkezelés elrendelésében szerepet játszott Gyory hiányos angoltudása és az orvosainak zavaros halandzsaként ható magyar anyanyelve, egy későbbi helyi eset kapcsán a CCHR pszichiátriaellenes tevékenységét összefoglaló Colorado Springs Gazette egy 1974-es cikkében lehet olvasni.

A Gettysburg Times szeptember 3-án számolt be arról, hogy Gyory az ügyvédje segítségével az akarata ellenére történő kezelése alkotmányosságát támadta meg, és végül szabadon távozhatott a kórházból.

A Delaware County Daily Times 1970. január 6-i cikkéből viszont kiderül, hogy az alkotmányossági kérdés eldöntésére végül nem került sor, mert az intézmény közölte, hogy Gyory készen áll arra, hogy visszaengedjék a társadalomba. (Ugyanez a cikk ír arról is, hogy a CCHR-hez forduló három munkatársat még júniusban elbocsátották, de januárban visszakapták a munkájukat.)