Hány gyereknek kell még meghalnia a halálátjárón?

2016.03.12. 20:55

A múlt hónap végen meghalt egy gyerek a XVI. kerületben, az Imre utcai HÉV-megállónál. Nem ez volt az első eset. Nagyjából kétévente gázol ott valakit halálra a HÉV.

Egy-egy tragikus baleset után az illetékesek azonnal tesznek is valamit, hogy biztonságosabbá tegyék az átjárót. Ám úgy tűnik, mindez nem elég.

Idén február 24-én egy 16 éves lányt gázolt halálra a helyi érdekeltségű vonat. A lány kerékpárral vágott át a síneken, figyelmetlenül. Állítólag valaki még meg is próbált utánakapni, hogy visszarántsa, de hiába.

Bejártuk a balesetek helyszínét két közel lakó helybélivel, Sziron Ágnessel és Gerencsér Péterrel, valamint a városrészért felelős kerületi alpolgármesterrel, Csomor Ervinnel.

Kivétel nélkül a Cinkota felől érkező HÉV gázol. Ugyanis Pestről, az Örs vezér tere felől haladó szerelvénynek még a gyalogos átjáró előtt van a megállója. Ellenben a túloldalról érkező vonat, mielőtt befut az állomásra, még átrobog az átjárón.

Ráadásul egy enyhe kanyarból, emelkedőn felfelé tartva érkezik a szerelvény, ezért nem könnyű észrevenni a HÉV-et. Igaz, a két évvel ezelőtti halálos gázolás után az önkormányzat közmunkásokkal eltávolíttatta a kilátást zavaró növényzetet.

Egy saját gyerekeiket féltő, bármely, a környéken szirénázó jármű hangjától gyomorideggel küzdő házaspár szenvedélyes levélben fordult a polgármesterhez és a kerületi laphoz a helyben  „halálátjárónak” hívott helyen történt legutóbbi baleset után. Többek között ezt írták:

Nem tudjuk, hány embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy valami érdemi változás történjen a HÉV-átjáró ügyében. Talán egy egész óvodás- vagy iskoláscsoport elgázolására várnak az illetékesek, vagy talán csak egy »fontos ember« hozzátartozóján kell, hogy átmenjen a HÉV-szerelvény?

Páros években gázolnak halálra valakit

Az ideit megelőzően 2012-ben és 2014-ben is előfordult halálos kimenetelű gázolás az Imre utcai HÉV-megállónál.

Az egyik áldozat egy 13 éves fiú, míg a másik egy 39 éves, kerékpáros férfi.

A BKK illetékesei arról tájékoztattak, hogy 2002 eleje óta itt öt baleset történt, abból négy halálos kimenetelű, amelybőlaz egyik eset nem tekinthető balesetnek (vélelmezem, hogy öngyilkosság volt).

A 2014-es gázolás után került ki a korlát, megépült a kerítés, valamint kirakták a „Vigyázz, ha jön a vonat!” feliratokat. Gumiborítást is kapott az átjáró néhány helyen, és sárga-fekete figyelmeztető sávokat is felfestettek. Ám Sziron Ágnes szerint ugyan a jó szándék megvolt, de lehet, hogy mindez többet árt, mint használ, hisz a gumiborítás esős-havas-ködös időben rendkívül csúszik, ami szintén végzetessé válhat, ha éppen akkor ér oda a vonat, amikor elesik valaki. 

Már a legutóbbi baleset után, az ottjártunk előtti napon rakta ki a BKK az újabb védőkorlátokat.

Már önmagában kockázati forrás, hogy itt, a gödöllői vonalon – talán az országban egyedülinként – fordított irányú a vonatközlekedés. A vonat jobbról érkezik, ellenben a beidegződéseink alapján először balra nézünk, mielőtt átmegyünk egy kereszteződésen. A fordított közlekedés  „visszafordítása” egyrészt rendkívül költséges, mint arról a BKK tájékoztatott, másrészt meg szerintük akkor a helyismerettel bírókat zavarná meg a megszokottal ellentétes, új rend.

„1980 tájékán itt még autókijárat is volt, akkor viszont jellemzően autókkal ütközött a HÉV, de akkoriban azért még jóval gyérebb volt a forgalom” – mondta el az évtizedek óta a közelben lakó Gerencsér Péter, aki hat unokáját félti. Ráadásul nem csak a vasúti síneken történnek balesetek, hanem közvetlenül mellette, a párhuzamosan futó közúton is.

A sínek mellett futó közút sem veszélytelen

„Az autósok folyamatosan átszelik a záróvonalat. Szeptemberben a zebrán ütöttek el egy gimnazistát” – mindezt Sziron Ágnes mesélte el.

Azaz nem csupán a HÉV a veszélyforrás, hanem a párhuzamos közúti forgalom is. Az alpolgármester egy régi, szintén ebben a kereszteződésben történt halálos balesetet is felelevenít.  A sors iróniája, hogy Demszky Gábor főpolgármesterként éppen egy kerületi képviselő temetésére tartott, amikor az őt felvezető motoros rendőr átsodródott a szemközti sávba.

Annak idején ebből azért lett hír, hogy vajon jogosult volt-e a főpolgármester rendőri felvezetésre (bár közlekedésbiztonsági szempontból nincs jelentősége, hisz akár törvényesen vezette fel a rendőr, akár nem, a baleset attól függetlenül megtörtént volna.) Ezt követően építettek ki egy járdaszigetet a két sáv elválasztására.

Tavaly októberben a Táncsics iskola igazgatója fordult a BKK-hoz, egy diákját ért balesetet követően. Jelzőlámpa felállítását kérte az ominózus Imre utca – Veres Péter úti kereszteződésbe, ám a BKK elutasította a kérelmet azzal az indokolással, hogy ott a zebra középszigettel megosztott, így csak egyik irányba kell figyelniük a gyalogosoknak, valamint ott egyébként előzni is tilos, az utolsó, személyi sérüléssel járó baleset pedig azt megelőzően 2010-ben történt.  Azonban a meglevő gyalogosátkelőhely-táblákat az autósok figyelmét erőteljesebben felkeltő, rikító zöldes-sárga keretes, ún. fluorfóliásokra cserélték. 

Erre a helybéli kísérőim keserűen megjegyezték, hogy komoly gond van errefelé az autósok közlekedési moráljával. A pesti városközpontba, és a másik irányba, kifelé, az agglomerációba vezető, zsúfolt úton rengetegen hánynak fittyet az előzési tilalomra. Mint kés a vajat, szelik át a záróvonalat.

A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, a Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium, a BGE Külkereskedelmi Kara és az Ikarus sportpálya közelsége miatt

rengeteg fiatal kel át a síneken nap mint nap.

Nem csupán a gyerekeknek, de még a kissé elkalandozó, figyelmetlen felnőtteknek is halálos kockázatot hordoz az átjáró, a völgy kanyarjából hirtelen előbukkanó HÉV-vel.

„Ez teljes egészében BKK-terület. Nekik kell felelni az átjáró biztonságáért, az önkormányzatnak vannak ötletei, de a döntést a megfelelő szakemberekkel rendelkező BKK-nak kell meghozni. Az önkormányzat szeretné, hogy mihamarabb megnyugtató megoldás szülessen. Mi, a helyi önkormányzat részéről azt tudtuk tenni, hogy a polgármester írt egy levelet a BKK vezérigazgatójának” – mondta el Csomor Ervin.

Ráadásul a XVI. kerületi önkormányzat azt is felajánlotta a BKK-nak, hogy ha nincs rá anyagi keretük, akkor ők átvállalják a költségeket, csak mielőbb oldják meg az átjáró biztonságossá tételét. Ebben, az utolsó balesetet követően elküldött a levélben azt kérték, hogy fény- és hangjelzést adjon a HÉV.

Egyébként ottjártunkkor sípoltak a vonatok, és a helyiek azt is elmondták, hogy most lassabban is érkeznek az átjáróig, mint az utolsó baleset előtt.

A helyi lakók még közadakozástól se zárkóznának el, illetve online petíciót is kezdeményeztek a tárgyban. A végleges – mint ahogy a polgármesternek írt levelükben a házaspár is kifejtette: „bolondbiztos” – megoldás kidolgozása nyilván a közlekedési szakmérnökök feladata.

A nyugaton elterjedt, végig plexikerítéssel határolt, automata kapus, beléptető rendszeres megoldás az anyagi keretek és a realitások talaján maradva bizonyára sci-fi-kategória. Egy gyalogos felüljáró pedig indokolatlanul megnehezítené az átkelőforgalmat, ráadásul a közút, és a környező épületek közelsége miatt sem lenne egyszerű kialakítani.  A bejáráskor az alpolgármester egy gyalogos sorompó kiépítését is felvetette, piros jelzőlámpával kombinálva.

A másik, még biztonságosabbnak tűnő lehetőség:

a platform meghosszabbításával, illetve az emelkedő szükséges legyalulásával lehetne elérni, hogy a megálló átkerüljön a gyalogátjáró előtti szakaszra.

Azt, hogy vajon a 130 méter hosszú szerelvény állomásának az áttétele megvalósítható-e és ha igen, mennyiből, a BKK szakemberei tudnák megválaszolni.

Milyen további intézkedések várhatók?

A BKK álláspontját is kikértük, akik a BKV HÉV üzemigazgatósággal egyeztetve az alábbiakról tájékoztattak:

  • Egy fénysorompó kialakításának  a becsült költsége 60 millió forint.
  • A fénysorompó önmagában nem gátolja meg a veszélyhelyzet kialakulását, arányában azonban magas a beruházási költség, hasonló mértékű ráfordítással megoldható lehetne az Örs vezér tere irányába közlekedő vonat megállóját az átjáró elé helyezni.
  • Egy erről születő, kedvező döntés esetén a szükséges beavatkozás 2-3 éven belül készülhet el.
  • A teljes értékű megoldást a szakemberek szerint a fentebb felvázolt, állomás áthelyezés eredményezné, hiszen más HÉV-átjárókban is tapasztalható, hogy a vasúti fénysorompó tilos jelzését is tömegével hagyják figyelmen kívül.
  • Továbbá általános baleset-megelőzési kampányban felhívják a figyelmet a vasúti közlekedés veszélyeire, kiemelve a kerékpárral közlekedés felelősségét. Valamint hangsúlyoznák: mennyire veszélyes a közlekedés közben történő zenehallgatás, mobilozás stb.

Természetesen szó sincs arról, hogy ne kelljen a közlekedési szabályokat betartva gyereknek, felnőttnek figyelnie. Azonban aránytalanul súlyos ár, hogy egy-egy ilyen hiba miatt valaki az életével fizessen.