Szétnyíló üvegtető az üvegpadló felett: Nagykörút, 1937

Radnóti cukrászdája, Móra kocsmája, Jávor iskolája. Jön a Budapest100!

2016.04.08. 11:59
5 hozzászólás

Már többször leírtuk itt az Urbanistán, hogy a jövő heti Budapest100 témája idén rendhagyó lesz: nem a százéves házakat, hanem a Nagykörút épületeit lehet majd bejárni. Ebből az alkalomból néztünk be mi is pár izgalmas épületbe.

A nótaceleb otthonáról, a különleges műemlékpatikáról és a századforduló sztárépítészének ikerházáról itt olvashattok bővebben, most pedig jöjjön néhány másik izgalmas épület!

Ybl Miklós se gondolta, hogy a fiáé lesz ez a háza

Az Erzsébet körút 35-öt Ybl Miklós tervezte, sőt az első tulajdonos – Frölich Gusztáv országgyűlési képviselő és földbirtokos ­­ – halálát követően Ybl Félix nevű fiáé lett az egész bérház, mivel elvette Frölich Helén nevű lányát. Az önkéntesek elmondták, hogy meglehetősen szerény, visszahúzódó életű lehetett Frölich Gusztáv, mivel az alapos kutatómunka ellenére sem találtak róla anyagot. Ellenben a hiányból ötletesen programpontot eszkábáltak.

Az egyik önkéntes a házban működő, állami gondozott gyerekek számára angol tanfolyamokat tartó alapítvány munkatársa, így erősek lesznek az április 16-i, szombati bejáráson a gyerekprogramok. Többek között 

a gyerekek lerajzolhatják az egykori háztulajdonost, teljes egészében a fantáziájukra hagyatkozva.
 

Ide érdemes a magyarul nem beszélő rokonokat, barátokat, ismerősöket is elhívni, mert folyamatosan lesznek angol nyelvű bemutatók is.

Jávor Pálék iskolája, Radnóti törzshelye

A Szent István (egykori Lipót) körút 1-be is bekukkantottunk. A Margit híd pesti hídfőjéhez közeli, Gaál Bertalan tervei alapján 1899-ben felépült bérház az akkori fővárosnak szinte az egyik külvárosi sarkán állt. Gaál jegyzett építésznek számított, emblematikus épülete, az 1908-as Royal Orfeum a mai Madách Színház helyén állt.

Egy itt élő, alapos kutatómunkát végző házaspár kalauzolt végig minket a házon, akik természetesen az április 17-ei, vasárnap délutáni nyílt napon is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Megtudhattuk, hogy a Vígszínházhoz közeli épületben nyílt 1903-ban Ditrói Mór vezetésével

a Vígszínház színésziskolája, ahol olyan későbbi sztárok is tanultak, mint Jávor Pál vagy Bilicsi Tivadar.

Sőt, itt indult 1921-ben az ország első színiiskolai filmtanfolyama. Itt végzett Gaál Béla, a Meseautó rendezője is.

Egyéb művészeti ágakban is erős a ház, ugyanis 1910-ben itt volt a csupán két évet megélt Renaissance című folyóirat kiadóhivatala, amelynek irodalomtörténeti jelentősége abban rejlik, hogy itt publikálták a nyugatos szerzők azokat a műveiket, amelyek a Nyugat mércéivel mérve is túlságosan radikálisnak számítottak. 1934-ben pedig itt nyílt meg a Kis-Ilkovics cukrászda.

Egy ablaktalan, füstös kis lyuk

– ahogy mondták kalauzaink. Ám irodalmárok és képzőművészek törzshelye, többek között Radnóti Miklósé is.

Szétnyíló üvegmennyezet az üvegpadló felett

Utolsó állomásunk a Teréz körút 43. szám alatti Béke-Radisson szálló. Ez a ház 2013-ban volt 100 éves, akkor vettek először részt a Budapest100-ban, írt is róluk az Urbanista

Egy angol (nevének leiratát magyarosítva: bizonyos Fábri Henrik) szemelte ki hotelnek az itt álló bérházat. Komoly szálloda akkoriban a pesti oldalon ugyanis nem volt. A Skála Metró helyén állt egy szerény felszereltségű, London nevet viselő szálló, szintén angol tulajdonban. Nem pusztán a színvonalban, hanem az elnevezésben is rá akart tromfolni erre az alapító, ezért kapta a Britannia nevet. (A szocialista érában az államosítással a Békének nevezték át).

1925-ben a neve ellenére szintén angol többségi tulajdonú Magyar-Olasz Bank vette át az irányítást. (A név onnan jött, hogy Camillo Castiglione trieszti bankár vezette szindikátus kezdte a tőkéstársakat gyűjteni, ám hamar az angol befektetők váltak dominánssá.) Az új tulajdonosi kör a magyar igények felé is nyitni akart, ezért a debreceni Arany Bika szálló igazgatóját, Németh Aladárt csábították át szállodavezetőnek.

Az ő vezetése alatt kerültek bele olyan extrák, mint például

egy mélygarázs. 1937-et írunk!

A Szondi utca felőli oldalon az ő javaslatára nyitották meg a Szondi sörözőt és mellette a borozót is, így népszerűvé vált a budapestiek körében is a szálló. Móra Ferenc a szomszédos épületben lakott, ám a szállodát a második otthonának tekintette. "Móra-szobát" is nyitottak itt neki.

Haranghy Jenőt, korának ismert grafikusát (emellett festő és iparművész) kérte fel Németh Aladár a ház feldobására. Az összes üvegablakot, az első emeleti üvegkupolát is ő tervezte, valamint a Shakespeare műveiből vett motívumokkal díszített termet is az ő táblafreskói ékesítik. Kísérőnk azt is elmondta, hogy az egyik jelenetbe a művész önmagát és feleségét is belefestette.

1983-ban a főhomlokzati fal kivételével mindent lebontottak és 1985-re ujjáépítettek, azonban a művészeti atmoszférát a Zsolnay Cukrászda és az említett, beépített alkotások visszatelepítése fenntartotta.

Az amerikai Radisson szállodalánchoz még a rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1988-ben csatlakozott a hotel, így Európában elsőként vált a franchise részévé. (Pedig a Béke & McKenzie-név mennyivel menőbb volna.)

A Budapest100 részletes programját itt találjátok, ha pedig érdekelnek a régi pesti házak történetei, kövessétek az Urbanistát a Facebookon!