Mi lenne, ha a Hungária körúton belül mindenki kapna évi 50 ezret?

Mi lenne, ha minden budapesti, aki a Hungária körgyűrűn belül lakik, kapna évi 50 ezer forintot? Pusztán azért, mert ott él. Az ötlet elsőre elég mellbevágóan hangzik, de Tóth Csaba a PhD-dolgozatában teljesen komolyan veszi végig a gondolatot. Az önkormányzatok ugyanis most is szétszórnak fejenként ennyi (vagy még több) pénzt a közterületen parkolók közt azzal, hogy ingyenes parkolóhelyeket adnak. Csak ez persze nem annyira igazságos, hiszen így csak azt támogatják, aki az utcán parkol. Mi lenne, ha a helyben lakók is fizetnének dugódíjat és parkolódíjat, viszont ehhez mindenki kapna támogatást? Az is, akinek nincs kocsija.

Az elmúlt hónapokban több mint ezren (köztük kb.  200 Urbanista-olvasó ) töltöttek ki egy kérdőívet, ami egy PhD-kutatásához kellett. A témája Budapest tágan értelmezett belvárosa (Pesten a Hungária körúton belüli, Budán a Lágymányosi hídtól a BAH-csomóponton és a Széll Kálmán téren át az Árpád hídig tartó terület) volt: ki mit zavar a legjobban, és milyen változásokat szeretnének. A felmérés lezárása után Tóth Csaba nem csak a részletes eredményeket küldte el nekünk, de a megoldáson is elgondolkodott.

Az ötletnek ugyan számos bökkenője van (papíron alighanem a fél ország „beköltözne” például a Hungária körúton belülre), de mindenesetre elgondolkodtató a felvetés.

Az alábbiakban egy rövid összefoglalót és néhány érdekes elemet olvashattok ebből.

A belvárosban számos problémát okoz az intenzív autóhasználat:

• Légszennyezés (elsősorban a szálló por).
• A zöld, illetve a gyaloglásra, illetve nem közlekedésre használt szabadtéri közterületek hiánya. (Erzsébetvárosban pl. kevesebb mint 50 ezer m² nem közlekedésre használt szabadtéri közterület van, és úgy 100 ezer m² járda. Ezzel szemben van legalább 80 ezer m² közterületi parkoló, illetve 120-150 m² útfelület. A belvárosban a rendelkezésre álló szabadtéri terület kb. felét kizárólag autók használják, az a gyalogosok számára elveszett terület.)
• Zaj, illetve
• a piszkos utcák/parkok (utóbbi leglátványosabb jele a fekete hó).

Az autóhasználatot csak gazdasági ösztönzőkkel lehetne érzékelhetően csökkenteni. Ha pl. lenne a belvárosiak által is fizetendő parkolási díj, akkor várhatóan sokkal kevesebben parkolnának az utcán, és így könnyebben lehetne sétálóutcákat kialakítani, járdát szélesíteni, fákat ültetni stb.

A gazdasági ösztönzőket ugyanakkor a társadalmi igazságosság felől is meg lehet közelíteni. Az, hogy a belvárosban élők ingyen (vagy csak néhány ezer forintos adminisztrációs díj fejében) parkolhatnak, tulajdonképpen elég erős kivételezés, hiszen jelenleg a belvárosi autótulajdonosok több szabadtéri közterületet használhatnak ingyen (amiért csak adminisztrációs költséget fizetnek), mint az autóval nem rendelkező belvárosiak. Mivel az utóbbiak nem használhatják ezeket a parkolókat, semmilyen támogatást sem kapnak, amit az autótulajdonosok ne vehetnének igénybe. A belvárosiak ingyenes parkolása 

A belvárosban autóval közlekedők pedig erősen hozzájárulnak sok belvárosi egészségügyi és életminőségi problémájához, amit semmilyen módon nem ellentételeznek, ami szintén kivételezésként értelmezhető. Pedig nem arról van szó, hogy azt nem lehetne.

Ha pl. egy szabályosan közlekedő gyalogost elüt egy autó, és emiatt egészségkárosodása lesz, az autós biztosítója milliókat fizet ki kártérítésként. Ehhez hasonlóan a belvárosi autóhasználók is fizethetnének a belvárosiak egészségkárosodása miatt. A kérdőív ezért az autóhasználók fenti kivételezésével kapcsolatban is kikérte a kitöltők véleményét.

A felmérés azt mutatja, hogy a tesztet kitöltőket legjobban azok a jelenségek zavarják a belvárosban, amelyek az autózáshoz köthetők.

• 83%-ukat zavarja a leginkább autózáshoz köthető problémák valamelyike (légszennyezettség, kevés zöldterület, zaj).
• 67%-a valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy Budapest jelentős része legyen sokkal gyalogosbarátabb (ahol a járdák szélesek, kevesebb az útszéli parkoló, a megengedett sebesség alacsony, van sok sétálóutca), és csak 13% nem ért vele egyet (a többi egyet is ért meg nem is). Még a belvárosban autót használók (olyan autóhasználó belvárosiak és a belvárosba autóval ingázók) 51%-a is egyetért a fenti állítással.
• Még többen értenek egyet azzal, hogy a belvárosi foghíjtelkek egy részén parkok/játszóterek/közösségi kertek létesüljenek (a kitöltők 82%-a, az autóhasználók 75%-a). Érdekesség, hogy a nem belvárosban lakók mindkét állítással nagyobb mértékben egyet értenek, mint a belvárosban lakók.
• Egy 200 erzsébetvárosi közt készített felmérésben a válaszolók 63%-a szerint egyes parkolóhelyekre inkább fát kellene ültetni (ezzel az autótulajdonosok 46%-a is egyetértett.
• A gazdasági ösztönzők közül a dugódíj bevezetésével a válaszadók 44%-a értett egyet 37% elutasítóval szemben (az autóhasználók esetében szinte pontosan fordított volt az arány).
• A belvárosiak által is fizetendő valamilyen parkolás díjjal pedig csak 20% ért egyet 62% elutasítóval szemben (az autóhasználók esetében pedig 15% egyetértő volt 75% elutasítóval szemben).

A kérdőív tanulsága szerint az emberek többsége (és még az autóhasználók relatív többsége is, ha csak az érdemben válaszolókat tekintjük) legalábbis problémásnak látja azt, hogy az önkormányzatok kivételeznek az autóhasználókkal.

A belvárosiak ingyenes parkolásával kapcsolatos hozzáállás kicsit fura, önellentmondó:

• az emberek  igazságérzetét sérti, hogy az autóval rendelkezők több közterületet használhatnak, mint az autóval nem rendelkezők,
• de a belvárosiak ingyenes „parkolási joga” annyira beleégett a köztudatba, hogy a fizetős parkolást még az autóval nem rendelkezők többsége is elutasítja.

És a dugódíj esetében is sokan (35%) vannak azok, akik szerint problémás, hogy az autóhasználók károkat okoznak, mégsem értenek egyet a dugódíj bevezetésével. A válaszadók megjegyzései alapján ebben jelentős szerepet játszhat a korrupció és a közpénz értelmetlen felhasználása, ami miatt egy esetleges nagyobb közpénzbevételnek az emberek többsége csak az árnyoldalát látja.

Mit is lehetne tenni akkor egy autóhasználókkal nem, vagy kevésbé kivételező belvárosért, amit a többség szeretne?

1. Senki nem kapna támogatást, azaz az autóhasználókkal meg kellene fizettetni az autóhasználatuk költségeit (fizetős közterületi parkolás a belvárosiaknak is, dugódíj).
2.  Minden belvárosi (autót használó és autót nem használó) egyformán támogatást kapna, amit lehetne autóhasználatra (parkolási díj, dugódíj), vagy bármi másra fordítani.

Mivel az előbbit a többség elutasítja, marad a második megoldás. Ezt pl. úgy lehetne elérni, hogy minden belvárosi kapna x összeget, de a közterületi parkolásért, illetve a belvárosban autóval közlekedésért fizetni kellene.

Egy példa: minden belvárosi kapna évi 50 ezer Ft-ot, a havi parkolási díj 10 ezer Ft, a belvárosi dugódíj (ami akkor lenne igazán hatásos és igazságos, ha a belvárosban lakók is fizetnék, mikor használják az autójukat) pedig napi 800 Ft lenne (azért ennyi, mert a dugódíj tanulmány is ezzel számolt). Ez a mainál sokkal igazságos helyzet lenne, mivel mindenki ugyanakkora mértékű támogatást kapna, és mindenki fizetne azért a közösségi dologért, amit használ és a kárért, amit okoz. A legtöbben jól is járnának vele: az autóval nem rendelkező háztartások egyértelműen (a belvárosban ők vannak többségben), illetve a három fősnél nagyobb autós háztartások is. A háromfős, autót heti egyszer használó család kb. ugyanolyan pénzügyi helyzetben lenne, mint most. A jelenlegi helyzetnél jelentősen rosszabbul csak az 1 vagy 2 fős, autóval rendelkező háztartások járnának (esetükben is csak azok, akik közterületen parkolnak), de persze egy részük le is mondhatna az autóról, és akkor máris jobb helyzetbe kerülnének.

A belvárosban kb. 400 ezren laknak, kb. 60 ezren parkolhatnak közterületen, és több mint 300 ezren közlekedhetnek naponta autóval (a dugódíjtanulmány szerint). Így az 50 ezer forintos támogatás költsége 20 milliárd forint, és ha minden maradna a régiben, akkor parkolásból 7,2 milliárd, dugódíjból több mint 60 milliárd folyna be (még akkor is, ha csak hétköznap, 6 és 20 óra között szednék a dugódíjat). És még ha a belvárosi autóval rendelkezők fele nem parkolna többet közterületen, ill. a belvárosban csak kb. 150 ezren közlekednének naponta autóval, még akkor is bejönne több, mint 33 milliárd, amiből a működési költségek levonása után is maradna bőven 20 milliárd. A dugódíj ilyen célú felhasználását amúgy az indokolja, hogy belvárosi autóforgalom káros hatásait a belvárosiak sokkal jobban megszenvedik, mint mások, mivel ők ott élnek.

Persze a fenti példa csak egy a lehetséges sémák közül, pl. a belvárosban megtett távolság után fizetendő dugódíj, vagy különböző mértékű havi parkolási díj, illetve éves támogatás a belváros különböző részein (pl. a mai parkolási zónáknak megfelelően) valószínűleg hatékonyabb és igazságosabb lenne. Meg persze lehetne magasabb vagy alacsonyabb összegeket is meghatározni.

Egy ilyen séma az emberek többsége által áhított zöldebb és gyalogosbarátabb belváros kialakítását is könnyebbé tenné, hiszen valószínűleg jó pár autótulajdonos lemondana az autójáról (különösen, ha lenne széles körben elérhető közösségi autó, hasonlóan a BUBI-hoz), a belvároson kívüli ingyenes parkolókban parkolna, vagy elköltözne, és így több hely lenne fáknak, zöld területeknek, sétálóutcáknak, szélesebb járdáknak. Persze kérdés, hogy mennyivel.

Ha ön olyan belvárosi autótulajdonos, aki közterületen parkol, mit tenne, ha bevezetnék a fenti díjalkat és támogatást (havi 10 ezer Ft-os parkolási díj, napi 800 Ft-os dugódíj, és évi 50 ezer Ft-os támogatás minden belvárosinak)?

Például amennyiben Ön olyan belvárosi autótulajdonos, aki közterületen parkol, mit szólna 

• havi 10 ezer Ft-os parkolási díjhoz,
• napi 800 Ft-os dugódíjhoz és
• a minden belvárosinak járó évi 50 ezer forintos támogatáshoz?