Elegáns felhőkarcolót terveztek a Deák térre

2016.08.08. 13:57
44 hozzászólás

Budapestnek nincs főtere.

Budapestnek nincs impozáns városházája.

Budapestnek nincs felhőkarcolója.

Hogy melyikre mennyire van szükség, arról megoszlanak a vélemények, de az elmúlt száz évben számtalan terv született, amelyik egyben oldotta volna meg a három kérdést a Deák tér mellett, a Kiskörút végén.

Itt a legújabb elképzelés. Hogy megértsük, mitől is érdekes, nem árt előtte végigvenni a kiindulóhelyzetet. 

Egy kis városháza-történelem 

A legtöbb régi nagy- és kisvárosnak van egy főtere, a főterén meg egy városháza, aminek meg van egy tornya. Ez eredetileg tűztoronyként funkcionált a legtöbb helyen (vagyis innen figyelték, hogy minden oké-e a városban), később inkább csak szimbolikusan jelölte a hatalmat. 

Van ilyen tér-városháza-torony kombó szinte minden valamirevaló olasz városban, de Brüsszelben vagy Párizsban is ilyesmiben székel a város vezetése. Sőt ilyen szép historizáló a New York-i is, amely sokkal öregebb amúgy mint mondjuk a bécsi, amelyik szintén hasonló. És ne csak a külfölddel példálózzunk, nálunk is ilyenek épültek egy időben Kolozsvártól Szabadkáig, Pécstől Kiskunfélegyházáig. Oké, nem lenne muszáj attól még Budapestre is ilyet építeni, de érthető elvárás volt már régóta, hogy azért legyen egy ilyen nekünk is.

Főleg, hogy nem szándékosan nincs! Volt, csak azután elbontották és elfelejtették az újat megépíteni. Merthogy ugye volt sajátja Budának, még ha is olyan impozáns, de kicsiben mégiscsak megvolt benne minden.

És volt Pestnek is, annak ráadásul pont olyan tornyos-teres, mint a bemutatott városoknak. Mint annyi mindent Budapesten, ezt is az Erzsébet híd építése tette tönkre: 1900-ban lebontották. 

Helyette az eredetileg sérült katonák elszállásolására tervezett, soha be nem fejezett Invalidus-házba költözött a város vezetése és ott van mind a mai napig. 

Tornya ugyan ennek is van, de gyakorlatilag észrevehetetlen, ami azért egy toronytól szép teljesítmény. De észrevehetetlen maga az épület is, aminek legfőbb oka, hogy ma már egy egészen szűk utcára néz a homlokzata. Pest ugyanis nagyon körbenőtte az egykor még a város szélére emelt házat. Gyakorlatilag elnyelte. Ráadásul abba az irányba, ahol ma igazán nagy forgalom van (Kiskörút), be sem fejezték az épületet.

Korábbi toronyálmok

Az eredeti tervek szerint be sem lehet fejezni, mert a körutat csak nem tennénk arrébb a kedvéért, bár a tervezett építési terület egy része még szabad. A XX. században meg is indult a fejlesztés. Vagyis indult volna, mert jött a háború, Trianon, világválság. Na de aztán! Egymást érték a tervpályázatok és vadabbnál vadabb tervek születtek a városháza befejezésére vagy teljesen új építésére.

Volt amelyik nagyvonalúan lerombolta volna a Deák téri evangélikus templomot is (nem, nem a Rákosi-korszakban járunk még, hanem a háború előtt), és szinte mindegyikben kötelező elem volt a torony. Volt amelyik 32 emelettel és úgy 80 méterrel számolt.

A tervezgetésnek ezúttal a világháború vetett véget, a nagy álmokból csak a soha meg nem épült Erzsébet sugárút bejárata a készült el, a Madách-házak az óriáskapuval. Ezt az utat zárta volna le az impozáns városháza.

Aztán fél évszázad szendergés után az ezredfordulón megint előkerült a probléma, lebontották a soha be nem fejezett épület telkén pöffeszkedő "bódésort" (amely valójában az épülettömb földszintes része volt) és pályázatot írtak ki. Ezek többsége valamilyen módon az eredeti tervek szerint fejezte volna be az épületet: a Merlin Színház lebontásával és a Károly körút felé egy többé-kevésbé zárt fal emelésével operált.

A nyertes a holland sztárépítész, Egeraat terve lett a befutó. Igaz először ő is a szigorú előíráshoz alkalmazkodva egy tömpe, 35 méter magas tornyot tervezett a házra, mely így nem is igazán volt toronynak nevezhető, majd később engedélyt kapott egy 65 méter magas változatra. A torony amúgy ott lett volna, ahol sok más elképzelésben is - meg ahol sok vidéki városházának is van -, vagyis a sarkán. 

A  látványterveket már csak azért is érdemes tanulmányozni, mert szépen látszik belőlük, mennyi valósult meg a Martinelli-féle, közel 300 évvel ezelőtti tervekből.  Egeraaték terveit aztán a válság mosta el, melybe még a sztárépítész irodája is belebukott.

A park, amit elvileg mindenki akar, még sincs

Megmaradt tehát ez az üres placc a városháza előtt (valójában mögötte), amire hiába született számtalan terv, ma is üresen áll. Vagyis nem egészen: kettévágja egy kerítés. A kisebbik területet a nép használhatja keskeny parkként, a nagyobbik felében a képviselők parkolnak. Ekkora felszíni magánparkoló, ilyen fontos helyen az egész városban nincs, amióta a Kossuth téren is elpucolták az autókat a föld színéről. 

Maga a főpolgármester is azt mondta megválasztásakor, hogy legyen itt park, de sajnos nem sikerült neki átvernie a tervét, pedig később az LMP is beállt mögé.

Szóval egyelőre ott az üres placc a város közepén, mi legyen vele? 

Íme a legújabb elképzelés!

Ezt az egész hosszú tér- és városháza-történetet csak azért írtam le, mert a napokban egy újabb elképzelést mutattak meg nekem, mégpedig a reload építészstúdió, akikről már esett szó az Urbanistán, egy menő ürömi házuk kapcsán. A terv merész, meghökkentő, egyelőre elnagyolt és előre látom, hogy nagyon megosztó lesz. Ami miatt mégis fontosnak tartom bemutatni, az az, hogy egyrészt rengeteg jó ötlet van benne, ráadásul egy olyan kérdésre irányítja a figyelmet, amely szó szerint és képletesen is központi kérdés Budapesten.

Mint Csizmadi Péter elmondta:

a terv nem megrendelésre készült. Magunknak készítettük, mert arra gondoltunk, hogy kellene csinálni egy 'ellentervet',

egy más felfogású tervet arra, hogy hogyan lehetne rendezni a Városház tér jelenlegi helyzetét. Mi már a Budapest szíve pályázat idején – sőt már azelőtt – is azon az állásponton voltunk, hogy a magasházakat/felhőkarcolókat ki lehet tenni a város szélére, de a Városház tér akkor is igényel egy jelet , mert a Parlament (ország) , Bazilika (egyház) mellett a Budapest (város) szimbólumának is meg kellene jelennie a város látképében.

A város szimbóluma ma egy rendezetlen tér... egy szégyen.

Megnézték tehát a jelenlegi adottságokat:

Utána a meg nem valósult épületrész tömegét kicsit átgyúrták:

Hogy miért éppen 96 méter magasra? Ezért:

Jó most ne menjünk bele abba, mennyire tudna erőt demonstrálni a jelenlegi Budapest vezetése az állammal, vagy akár a saját kerületeivel szemben, az ötlet attól függetlenül szellemes. Ez lenne az épület elhelyezkedése:

Ezen elég jól látszik, hogyan viszonyulna az eloszlás az előző tervekhez és hogy mik lennének az előnyei: megnyílhatna az épület előtti közpark, a belső kertek pedig átjárhatók lennének a nagyközönségnek. Ahhoz persze, hogy ebből egy rendezett külső legyen, szükség van egy új homlokzatra is, ami valahogy tiszteletben tartja a régit, de mégis úgy néz ki, mint egy épület eleje. A jelenlegi ugyanis nem hogy a hátulja volt az eredetileg tervezettnek, de egy belső kertekre néző homlokzata.

A fenti ábrán előjönnek ugyanakkor a hátrányok is. A megvalósításhoz le kell bontani azt a szárnycsonkot, ami a jelenlegi evangélikus épülettömb mellett húzódik.

És hogy milyen lenne maga az épület? A különleges formát Budapestből vezetik le a tervezők. Nekem kicsit nyakatekert a sok párhuzam, meg áthallás, de azt meg kell hagyni, hogy a végeredmény tetszetős. Ha tényleg sikerül ilyen klasszul beültetni a zöldet, akkor olyan mintha az épület felső szint lebegne az alsó felett. Az alsó rész pedig magasságának köszönhetően a folytatása lenne a városháza befejezetlen szárnyának.

Persze marad a nagy kérdés, hogy miből, meg miért. Lehet, hogy egyszerűen elég lenne lebontani a kerítést és új homlokzatot tervezni a városházának? Kár lenne egy ilyen lehetőséget elrontani, hogy végre valahol valami ingatlanfejlesztés nélkül szépül meg? Vagy épp ellenkezőleg, akkor hagynánk ki lehetőséget, ha nem építenénk egy új jelet a városnak, amilyet már nagyon rég nem hagyott?

Persze felmerül a kérdés, hogy ha nincs új épület, akkor hová tesszük az autókat és miből valósul meg a fejlesztés. Tök új homlokzatot építeni minden további előnyök nélkül elég luxus.

Az látszik, hogy az új magasház (amit pesti viszonyok közt simán hívhatunk felhőkarcolónak is, jóval többet tud befogadni, mint amennyi a jelenlegi városháza kapacitása. Ráadásul akkor felszabadul a városháza épülete is, amelyről már régóta pletykálják, hogy valaki szívesen alakítaná szállodává.

Nekem alapvetően tetszik az ötlet, itt tényleg nőne a város zöldfelülete és nem csak papíron. Igaz, rengeteg a problémás részlet, a közlekedési kapcsolatoktól a bontandó műemlékszárnyon át az új homlokzatig.

Viszont ennél jobb vitaindítót el sem tudok képzelni a területre, szóval vitára fel!

 Érdekel, miket terveznek Budapestre? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!