Előd
7 °C
16 °C

Mondd, mit gondolsz erről? Nem mintha érdekelne

D CIM20100113010
2017.10.06. 15:39

Nem, ha a cím alapján arra gondolt, hogy a soros nemzeti konzultációról fogok írni, nagyon tévedni tetszett, és tessék elgondolkodni, miért nincs még az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága oldalán. Annál sokkal fontosabb és többeket érintő kérdésről van szó, mint a szokásos (fél)éves kormányzati kamukampányok. A Budapest és az agglomeráció egy részének, vélhetően százezrek életét összekuszáló soros nagyberuházásáról: a metrófelújításról.

Tisztázzuk: személyes érintettségem van, többet utazom a hármas metrón, mint a teljes emberiség valaha is fog a felcsúti kisvasúton. Tisztázzuk azt is, hogy a metrófelújítás igenis fontos – naponta több mint hatszázezren használják –, ahogy már tíz éve is fontos lett volna (és nem azért, mert én akkor sokkal jobban örültem volna neki, mivel ritkábban használtam). A felújítással tehát minden oké, leszámítva persze az azt megelőző purparlét, hogy Tarlós vs. Lázár, hogy valóság vs. tervek, hogy határidők vs. csúszások, hogy elszaladt milliárdok, hogy a sokéveshez képest is új és új csúszások, ésatöbbi, ésatöbbi.

Amivel baj van, legalábbis nekem bajom (és egy hónap múlva önöknek is az lesz, ha a főváros északi részében élnek, vagy arrafelé van a munkahelyük), az az úgynevezett metrópótlás. A metró felújítása november 1-jén kezdődik, akkortól Újpesttől a Lehel térig nem járnak a szerelvények.

Mikor kezdett erről a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) társadalmi egyeztetést? Homályos év eleji emlékek nyomán rávághatnánk, hogy valamikor februárban, de nagyobbat tévednénk, mint egy kamukallernek tízezret fizető turista a Deákon. Akkor valóban volt ilyen kezdeményezés – csakhogy még a Köki és a Nagyvárad tér közötti szakaszról. De a tervek gyorsabban változnak, mint ahogy a normális gyerekbetegségből egyszerre csak tisztázatlan eredetű külső mechanikus tényező lesz, így februárról szeptemberre úgy alakult, hogy dél helyett északon kezdődik a munka.

Ezért aztán a társadalmi egyeztetés is újraindult – hogy mikor? Kevesebb mint két hónappal a munkálatok elkezdése előtt (sőt, ha az előkészítő, a felszíni közlekedést már befolyásoló munkákat is számítjuk, akkor lényegében azokkal egy időben). Szeptember 4-én tették közzé a metrópótlás terveit, és az embereket is akkor kérdezték meg, hogy ők miket javasolnak. Bár úgy pontosabb, hogy

a BKK csak úgy tett, mintha érdekelte volna az emberek véleménye.

Hiszen javaslatok voltak rogyásig: több mint 1700 érkezett a BKK-hoz, de elmondta ötleteit Vitézy Dávid volt BKK-vezér, és a Közlekedő Tömeg is megfogalmazta alternatív javaslatait. Nemcsak a több százezer utazó miatt nem csoda a felfokozott érdeklődés, hanem azért sem, mert a BKK enyhén szólva is fakocka egyszerűségű javaslattal állt elő, lényegében annyival, hogy legyen több busz hosszabb útvonalakon, és egy villamos (a 12-es) járjon egy kicsit hosszabban. Az alternatív javaslatok, vagyis ami nyilvánosságra került belőlük, ennél jóval kidolgozottabbak voltak. Csak épp semmi nem lesz belőlük.

Persze ez nem meglepő. Hogy a BKK-t mennyire érdekelte az emberek (lásd még: ügyfelei) véleménye, arról jelzésértékűek a dátumok. Két hónappal a beruházás kezdete előtt indították, és alig egy hónappal előtte zárták le. Nehéz megmondani, mennyi logisztikai-költségvetési előkészítéssel jár egy-egy javaslat megvalósítása, de sejthető, hogy tömeges új ötletek beépítésére aligha lett volna elég a bő egy hónap (gondoljunk csak Vitézy ötletére, hogy a 12-es, 14-es villamosokat a Lehel tér helyett a Nyugatiig lehetne vezetni).

Így aztán az se meglepő, hogy

a több mint 1700 javaslatból végül másfelet sikerült beépíteni a BKK végleges metrópótlási tervébe,

ami valószínűleg rosszabb arány, mint a metrómeghibásodásoké.

Arról már nem is érdemes beszélni, hogy olyan alternatív megoldások eszükbe se jutottak, mint a BKK-hajójáratok sűrítése (Újpesttől a belvárosig kis túlzással a metró vonalával párhuzamosan közlekednek a hajók, kikötnek az újpesti vasútállomás közelében, a Gyöngyösi utcai, az Árpád hídi, a Dózsa Györgyi úti metróállomásoktól nem túl távol), mert nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a metrópótlás társadalmi egyeztetésének nevezett folyamat pontosan megmutatta, mennyire is tartja fontosnak egy monopolhelyzetben lévő közszolgáltató az ügyfeleit és azok véleményét. Persze lehet, hogy nem túl figyelmesen békávéztam az elmúlt tizenpár évben, hogy ez csak most tűnt fel.

(Borítókép: MTI/Czimbal Gyula)