A történelem a társadalmi formák folyamatos fejlődését jelenti, mondta Gorbacsov Magyarországon járva. Hogy ezzel mit akart mondani, azt nem tudjuk, de a marxista alaptétel emlegetéséből annyi azért kiderült, hogy a kommunista expárttitkár okkal került át a világpolitikából a showbizniszbe. A történelem jelenleg ugyanis éppen az ellenkezőjét bizonygatja, a globális eseményektől egészen az olyan helyiérdekű sztorikig, mint a szombati, budapesti buziverés.
Melegfelvonulás több mint másfél évtizede van Budapesten, de eddig legfeljebb néhány politikus próbált százalékpontokat javítani azzal, hogy felemlegette a hagyományos keresztény családmodellt. Ennek most vége, hétvégén felajzott tömegek követelték a buzulás betiltását, a buzik kiírtását, a finomabbak pedig azt, hogy mondjanak le.
Ezek után pedig a klasszikus, délutáni buziverés következett, falkában, bakancsban, sörösüveggel a tollboa ellen, ahogy az az idevágó forgatókönyvben is szerepel.
És itt érkeztünk el a gorbacsovi dialektikus materializmus kritikájához. A sörösüveggel vs. tollboa forgatókönyve a világ fejlett részén ugyanis nagyjából a hatvanas évekig volt használatban, és pont ellenében született meg a melegfelvonulás műfaja.
Azzal, hogy a melegfelvonulások tolerálása után a magyarok széles tömegeit mozgatja meg a buziverés mint ideológia, a pedánsan felvázolt történelmi fejlődés fordult visszájára.
Mert ne legyenek illúzióink. Nem valami szélsőséges kisebbség csúszott vissza a negyvenes-ötvenes évek szellemi közegébe. Szombaton nem néhány megszállott náci dobálta tojással a szabadságjogaik mellett tüntetőket.
Ezek a jóravaló háziasszonyok, gimnazisták és elbocsátott esztergályosok kordonrázás helyett otthon dohognának a Jó ebédhez szól a nóta eltörlése vagy a lassú netkapcsolat miatt, ha nem tudnák, hogy akciójukkal elismerő hümmögéseket gyűjthetnek be a kisboltban, a szülői értekezleten vagy a szaunában.
Innentől már nem is csak a melegek jogairól van szó, hanem úgy általában a szabadságjogokról, amik megnyirbálásáért naponta száll síkra polgár, médiaszemélyiség és hivatalos közeg.
A szombati hirig az intolerancia, a retrográd szellem, a mutyi, a nepotizmus, a pozícióval vagy testi erővel való visszaélés világának térnyerését jelezte. Példákat mondani erre, a hamiskás mosollyal számla nélkül fizető miniszterről vagy korrupt rendőrökről közhelyes lenne.
Mindenesetre ebből a szemszögből nézve még az is lehet, hogy nem időben csúszik vissza az ország, hanem térben mozgunk a kultúra perifériája felé. A melegfelvonulások szétverésének, betiltásának határa eddig Oroszország, Litvánia, Szerbia térségéig húzódott. Most már Magyarország is tagja a retrográd uniónak.
Még szerencse, hogy ebből akár profitálhat is az ország, hiszen Borat következő alteregója Kazahsztán után akár Magyarországon is élhetne.