Romlik a látásunk, ragaszkodunk a szemüveghez - pedig van kényelmesebb megoldás!

Egyre több a szemüveges, illetve a kontaktlencsét viselő, és ez a szám évről évre csak nő. Nem csak az éveink számának növekedésével van szükség valamilyen látásjavító eszközre vagy eljárásra: egyre több a rövidlátó gyerek, sokaknak pedig a túlzott monitorbámulás és az okostelefon-használat miatt romlik a látása – mindezeken persze nem segített a home office időszaka sem.

A korábbi cikkünkben közzétett kérdőív egy része az olvasók látásproblémáira vonatkozott. A Melyeket tapasztalta már az alábbi látásproblémák közül? kérdésre több választ is megjelölhettek a kitöltők. A legtöbben a „közelre élesen látok, de távolra nem” esetét tapasztalják:

Látszat, hogy a rövidlátók vannak többen?

Felmértük azt is, milyen dioptriát viselnek a válaszadók. Közel 60 százalékuk rövidlátó, ami azt jelenti, hogy közelre jól látnak, ám a távoli tárgyak képe már homályos. A kérdőív kitöltőinek negyede enyhe rövidlátó, látáshibájuk mínusz 0,6-2,5 dioptriás, ötödük pedig mínusz 2,6-5,0 dioptriás látáskorrekcióra szorul.

A rövidlátás -1 dioptriától és -12 dioptriáig korrigálható lézeres szemműtéttel, tudjuk meg dr. Fodor Erzsébettől, a Focus Medical Lézeres Látásjavító Központ szemész szakorvosától.

A távollátók kevesebben vannak, ők a megkérdezettek harmadát teszik ki, a legtöbben közülük plusz 0,6-2,5-os dioptriát viselnek szemüveg vagy kontaktlencse formájában.

A távollátásra sok esetben a negyvenes éveinkig nem derül fény: fiatalabb korban ugyanis a szemlencse a plusz 3 dioptria alatti fénytörési hibát tökéletesen tudja korrigálni, mert még nagyon rugalmas, és képes alkalmazkodni, a rejtett távollátás évtizedekig nem okoz panaszokat. Azonban 38-40 éves kortól, amikor az öregszeműségnek nevezett természetes folyamat hatására a szemlencse kezd rugalmatlanná válni, a lencse már nem tudja korrigálni a távollátást, és az érintettek egyre rosszabbul látnak közelre, majd távolra is, magyarázza a szakember. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a rövidlátás lézeres szemműtéttel akár +5 dioptriáig nagyon jó eredménnyel korrigálható.

Ilyen, amikor a szemüveg kétharmados többségbe kerül

Azt is megkérdeztük az olvasóktól, milyen látásjavító eszközökkel, megoldásokkal élnek. 63 százalékuk – közel kétharmaduk – válaszolta azt, hogy csak szemüveget használ, 16 százalékuk pedig azt, hogy „leginkább a kontaktlencsémet használom, a szemüveg csak tartalék”. 13 százalékuk korábban használt kontaktlencsét, de már nem, 8 százalék pedig nem szorul (egyelőre) látásjavításra.

Hogyan lehet a szemüveg és a kontaktlencse zavaró tényező?

A látáshibák leginkább a munkavégzésben, az olvasásban és a vezetésben zavarják a válaszadókat, ezt követik a szabadidős tevékenységek, a legkevesebb jelölést pedig a sportolás kapta.

A válaszadók egy 1-5-ig terjedő skálán jelölhették, hogy mennyire zavarják őket a különféle szemüveggel és kontaktlencsével kapcsolatos macerás teendők – például az összekarcolódó, bepiszkolódó szemüveg jelensége, valamint zavaró az is, hogy időnként új szemüvegre van szükség, és az is, hogy a szemüveget viselők gyakran nem találják a szemüveget, nem emlékeznek, hová tették.

„Az a tapasztalatunk, hogy az választja a kontaktlencsét, aki nem tudja megszokni, vagy nem szereti a szemüveget, de általában ez sem végleges megoldás. A kontaktlencsétől begyulladhat a szem, körülményes a használata. Ez után merül fel az emberekben a lézeres szemműtét lehetősége” – mondja dr. Fodor Erzsébet.

Ezeket tudtuk meg a lézeres látáskorrekcióról

Ahogy a kérdőívből kiderül, a válaszadók 77 százaléka gondolkodik a lézeres látáskorrekción. Az ő csoportjukon belül 29 százalék vélekedik úgy, hogy a beavatkozás túl sokba kerül, 48 százalékuk más okok miatt bizonytalan. 18 százalékuk egyelőre nem fontolgat ilyesmit, de nem is zárkózik el a lézeres szemműtéttől teljesen úgy, mint a felmérésben résztvevők 2,4 százaléka. 2,1 százalék pedig már elvégeztette a beavatkozást.

Mennyit ér nekünk az éles látásunk?

A válaszadók 29 százaléka úgy vélte, hogy a lézeres szemműtét drága. Azonban ha egy kicsit utánaszámolunk, nagyjából 3-4 év elteltével megtérül az eljárás ára.

Továbbá sok időt spórolhatunk meg azzal, hogy nem kell a számunkra megfelelő szemüveg keresésével vagy a kontaktlencsével bajlódnunk.

A rövidlátó fiatalok nagy része alkalmas a lézeres szemműtétre, de ez az idősebb korúaknak csak a felére igaz

A beérkezett válaszokból kiderül, hogy a rövidlátó fiatalok kb. 70-75 százaléka alkalmas a lézeres látásjavító műtétre, a távollátók pedig csak „feltételesen alkalmasak”, 45-50 éves korukig nem kezelik őket – a már említett „rejtett” dioptriák miatt, amelyekre a szemlencse alkalmazkodóképessége miatt az öregszeműség megjelenéséig nem derül fény. Nekik sajnos várniuk kell addig, amíg elérik ezt a kort.

„Idősebb korban már nem számít, hogy a páciens rövid- vagy távollátó, hiszen nincs rejtett dioptria, ami megakadályozná azt, hogy az adott időpillanatban elvégezzük a kezelést, viszont náluk egyéb okok miatt romolhat a szem egészségügyi állapota” – mondja a refraktív sebész.

„Mi azt vizsgáljuk, hogy van-e olyan tényező, ami befolyásolja a lézeres látáskorrekció eredményességét.

A tapasztalataink szerint idősebb korban a jelentkezők kb. 50 százaléka alkalmas a kezelésre” – magyarázta a doktornő.

Jegyezzük meg: a szem- és az autoimmun betegségek általában kizáró tényezők

Dr. Fodor Erzsébet a makuladegeneráció nevű retinaelváltozással járó betegséget és a zöldhályogot is a kizáró tényezők között említi.

Akadály lehet egy autoimmun betegség is, továbbá kizárja a műtétet az aktív Crohn-betegség és az előrehaladott cukorbetegség is, ugyanakkor a karbantartott, nem régóta fennálló cukorbetegség esetén elvégezhető a kezelés.

Sokan évekig hezitálnak, pedig ez nem célszerű, hiszen a kor előrehaladtával csökken a lézeres szemműtétre való alkalmassági arány. A kezelés felső korhatára 65 év, ezen életkor felett a lézeres szemműtét már nem tud optimális megoldást nyújtani, helyette más kezeléstípusok – mint például a lencsebeültetés – javasolt.

Fontos megjegyezni, hogy azok, akiket nem érintenek az említett betegségek, tünetek, jó eséllyel alkalmasak lesznek a beavatkozásra.

Nem akarunk kiesni a napi rutinból

Fontos érv a lézeres szemműtét mellett való döntésnél, hogy mennyi ideig tart a lábadozás, meddig nem nézhetünk monitort, vagy meddig kell kihagyni az edzést.

Az edzési rutinból való kiesés csak a válaszadók felét érinti, de 28 százalékuk kihagyhat két hetet. Tehát a válaszadók többsége akár 1-2 hetet is hajlandó lenne kiszakadni a dolgos mindennapokból. A lézeres szemműtétből való felépülési idő nem lehet kifogás a hezitálóknak, hiszen a legmodernebb és nagyon kíméletes lézeres szemműtétek után – mint például a Visumax, mely egyébként igazán korszerű technológiával rendelkezik – akár már 1 nap után dolgozhatnak, vezethetnek autót, 3 nap múlva pedig futhatnak, kerékpározhatnak – persze csak a szakorvosi jóváhagyást követően.

Itt az ideje annak, hogy többet járjunk szemorvoshoz

A kérdőív végén – melyet 5 200 fő töltött ki – rákérdeztünk arra is, hogy milyen gyakran járnak az olvasók szemészeti kontrollra, valamint mikor voltak utoljára. Az elmúlt fél évben a felmérés résztvevőinek 20 százaléka, 6-12 hónapban 26 százaléka járt, 40 százalékuk 1-3 éve ellenőrizteti a szemét. Van, aki több mint 5 éve nem járt szemorvosnál – ez a válaszadók 5 százalékát jelenti.

„Fiatal korban és normál látás esetén két évente érdemes ellenőriztetni a szemet, diagnosztizált látáshiba esetén pedig évente, hogy nem változott-e a helyzet” – tanácsolja dr. Fodor Erzsébet.

A felmérésből is kiderült, hogy a látás romlása a kitöltőkre is jellemző – ezért is érdemes átgondolni a lézeres szemműtét lehetőségét. A Focus Medical Lézeres Látásjavító Központban korszerű, személyre szabott kezeléseket végeznek, kor és dioptria függvényében. Ha most jelentkezik alkalmassági vizsgálatra, akár 126 000 Ft-os kedvezménycsomagra lesz jogosult. Tehát van megoldás a rövidlátás, távollátás kezelésére, sőt, akár a multifokális szemüvegnek is búcsút mondhatunk.

A cikkben leírt információ tájékoztató jellegű, a lézeres szemműtétre való alkalmasság ténye mindig a szakorvosi vizsgálat során derül ki!

BRAND & CONTENT