Még mindig komoly társadalmi kihívás a dohányzás

További Brand and Content cikkek

Bár az emberek már több ezer éve dohányoznak, de a dohányzás egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásait csak az utóbbi néhány évtizedben kezdték el vizsgálni. A novemberben aktuális füstmentes világnap alkalmából kitekintünk a dohányfüstben rejlő ártalmakra, a leszokás jelentőségére és az ártalomcsökkentés lehetőségeire is.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1987-ben jelölte ki november harmadik csütörtökét a füstmentesség világnapjává. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatásaira, és bár számos eredmény született az elmúlt évtizedekben, – például sokkal kevesebb nyilvános helyen lehet már rágyújtani – világszinten még mindig több mint 1 milliárd ember dohányzik. Magyarországon több mint 2 millióan, vagyis körülbelül minden harmadik-negyedik ember él ezzel a szenvedéllyel a 2019-es adatok szerint.

Nem csak a dohányosokat érinti a füst káros hatása. Hogy miért káros a dohányzás, arra is csak az utóbbi évtizedekben jöttek rá. Sokáig magát a nikotint tették felelőssé, ami valóban addiktív anyag, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, azonban a megbetegedések kialakulásában nem ez játssza az elsődleges szerepet, hanem az égés során felszabaduló füst és kátrány, valamint az ezekben lévő vegyi anyagok.

A dohány égése során keletkező füsttel az emberi szervezetbe és a légkörbe kerülhet több ezernyi vegyi anyag, melyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek közé a vegyületek közé sorolható az aceton, a fenol, vagy a formaldehid, míg a legdominánsabb gáz az égésnél felszabaduló szén-monoxid. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy mihamarabb leszokunk róla.

A dohányzásról való leszokás látványos és hosszútávú hatásokkal jár, melyek mind élettanilag, mind a környezet szempontjából pozitív változásokat hoznak. Egy nap dohányzás nélkül már csökkentheti a vér szén-monoxid szintjét, két nap után javul az ízlelés és a szagérzékelés. Negyed év dohányfüstmentes élet után a tüdőkapacitás akár 30 százalékkal is megnőhet. Egy év után a szívinfarktus, 5 év után a tüdőrák kockázata 50 százalékkal csökken. 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden dohányzás okozta egészségügyi kockázat elmúljon.

A dohányzás környezetre gyakorolt hatása nem ér véget az egészségkárosítással, hiszen a cigaretta- és dohánytermékek előállítása fokozottan környezetkárosító. A cigarettacsikk lebomlási ideje 10-12 év, egyetlen csikk képes akár ezer liter vizet is beszennyezni, a dohánytermékek előállítása közben évente átlagosan 59 millió tonna műanyag keletkezik, ami körülbelül 8 millió kifejlett bálna súlya. Maga a dohánytermesztés pedig 84 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros anyagot termel évente, körülbelül 252 millió kisteherautónyit.

Nemcsak magunk és közvetlen környezetünk, de a tágabb értelemben vett környezet megóvása miatt is jobb, ha abbahagyjuk a dohányzást.

Azok a felnőttek, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem hagyják abba a dohányzást, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan füstmentes technológiák, melyek égés és füst hiányában lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek.

A füstmentes technológiák számos típusát különböztetjük meg, amelyek mind hatásukban, mind működésükben eltérnek. Ilyen például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta és a dohányhevítéses technológia. Bár ezek lényegesen kevesebb káros anyagot bocsájthatnak ki, mint a hagyományos dohánytermékek, nem leszokást segítő vagy helyettesítő eszközökről van szó. A füstmentes technológiák használata során nem kerül égéstermék sem a levegőbe, sem a talajba, sem pedig a vizekbe; ezeknél a technológiáknál a gyártók már a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy csökkentsék a környezeti terhelést. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszútávú hatásait még kutatják, és a károsanyagkibocsátás-csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése között nem áll fenn egyenes arány.

Mindezeket figyelembe véve egyértelműen az a legjobb út mindenki számára, ha el sem kezdi a dohányzást, és ha már dohányzik, akkor minél előbb abbahagyja azt. Ha ez valamiért mégsem történik meg, akkor a felnőtt dohányosok számára fontos, hogy tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, hiszen ez egészségügyi és környezeti ártalmak mérséklése mindannyiunk érdeke, akár dohányzunk akár nem.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.