Mi az az energetikai BB besorolás, és miért fontos nekünk?

Az új építésű ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, illetve adásvételkor, valamint egy évet meghaladó tartós bérlet esetén 2009 januárjától van szükség az energetikai tanúsítvány elkészítésére. Az eredeti minősítési kategóriák azóta rengeteget változtak, ahogy egyébként a környezetvédelmi elvárások vagy az építőanyagok és technológiák is.

A szabályozás alapja, az Európai Unió környezetszennyezés és energiafogyasztás csökkentése érdekében elfogadott irányelve azt tűzte ki célul, hogy a tagországokban 2020 végétől közel nulla legyen az új épületek energiaigénye. Ennek eredményeképpen a szabályozásnak jövő évtől hazánkban is meg kell felelni.

A szabályozás célja, hogy a

A BB minősítés azonban nem az energetikai besorolások csimborasszója, csak a minimum érték. Aki biztosra akar menni, annak az e fölött lévő értéket érdemes belőnie. Az ingatlan fogyasztás minősítése lehet még AA (közel nulla energiaigénynél jobb), AA+ (kiemelkedően nagy energiahatékonyságú) és AA++ (minimális energiaigényű) is.

Alacsonyabb rezsi, de nagyobb komfort

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis

Az egyszerű válasz az, hogy megfeleljen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak.

Kicsit bővebben: az első és talán a legfontosabb tényező, hogy az energiaigényt – ideértve a fűtést és hűtést, a meleg vizet és adott esetben a szellőzést is – legalább 25 százalékban megújuló energiaforrás biztosítsa. Ez lehet napelem vagy hőszivattyú, napkollektor, és ezek kombinációja. Ezt követik az épületszerkezetre, gépészetre vonatkozó előírások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minimalizálják az épület energiaveszteségét, vagy éppen fokozzák a fűtőrendszer hatékonyságát. Az energiaigénynek megfelelő előírások között szerepelnek például építőanyagokra vonatkozó kívánalmak, valamint a hőszigetelőképességet, a hőszigetelőanyagok tulajdonságait is meghatározzák. Ezenkívül a nyílászárók, vagy éppen a beépítés minősége és még számtalan tényező befolyásolja, hogy milyen besorolásba fog esni az épület.

A jó minősítés mellett az épületenergetikai tanúsítvány előírások célja, hogy a rezsiköltséget minimalizálni, ebből adódóan a komfortérzetet pedig maximalizálni lehessen. Bár utóbbiak nem képezik a rendelet pontjait, végső soron a fogyasztó így profitál belőle: egy kellemes, jól szabályozható, takarékos és hosszú élettartamú otthont kap.

Hogy kerül a tanúsítvány az asztalra?

Az energetikai tanúsítványt csak egy „TÉ” jelű jogosultsággal rendelkező energetikai mérnök készítheti el személyes felmérés után. Amennyiben az épület szerkezetkész, egy olyan irodát vagy mérnököt kell keresni, aki vállalja a feladatot. A felmérés körülbelül egy órát fog igénybe venni a helyszínen – ha egy családi házzal számolunk –, majd a felvett adatokat értékelik, és kiállítják a dokumentumot. Ennek ára függ az épület nagyságától is, az átlag családiházak esetében 20-30 ezer forint körüli költségre kell számítani.

A tanúsítvány elkészítése során rengeteg szempontot fognak megvizsgálni az épülettel kapcsolatban.

Az új előírások elég kacifántosak ahhoz, hogy számtalan buktatóba belefusson az építtető és a kivitelező, ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy már a tervezés során érdemes bevonni energetikai mérnököt, aki tisztában van a szabályozással. Például nem mindegy, hogy az épület alapterülete mennyi beugrót vagy szintet fog jelenteni. Ebből a szempontból legjobb az abszolút beugró nélküli – pl. négyzet alakú –, egyszintes épület, fontos a falvastagság, a minél kevesebb fajta anyag együttes használata, a jó hőtartást biztosító építőanyag. Optimalizálni kell a fűtésrendszert mindehhez, a gépészetet és a tetőszerkezetet. Tehát nem egyszerű feladat. Támpontot nyújthat néhány kalkulátor, amit energetikai szakemberek készítettek.

Amennyiben jó minősítést – minimum BB-t – kap az épület, akkor jöhet a használatbavételi engedélyezés. Ellenkező esetben pedig sajnos az átépítés a következő lépés, ha átléptük a türelmi időt is. Az sem ördögtől való, hogy az építkezés bizonyos szakaszaiba szintén bevonjunk energetikai szakértőket vagy minőségellenőröket.

Új épületek esetében az építtető feladata, hogy beszerezze a tanúsítványt, így, ha új építésű készlakást vásárol, erre nem lesz szüksége. Ellenben, ha az új NHP Zöld Otthon Programban (ZOP) szeretne újépítésű lakást vásárolni vagy lakást építtettni, akkor csak olyan ingatlanra vehet fel NHP ZOP hitelt, ami BB vagy annál jobb minősítéssel rendelkezik.

Mi az az NHP ZOP hitel, és miért éri meg?

Az NHP Zöld Otthon Programot az MNB hirdette meg, amelynek keretében a programban résztvevő hitelintézeteknél 2021. októberétől elérhető az NHP ZOP hitel. Az NHP ZOP hitel lényege, hogy kizárólag minimum BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező, és legfeljebb 90 kWh/m²/év energiaigényű ingatlanra vehető fel. Mind új lakás vásárlására, mind házépítésre igényelhető, de felújításra nem.

Az MKB Banknál is elérhető az NHP ZOP keretében az MKB NHP Zöld Otthon Lakáshitel. A kölcsön legfeljebb 70 millió forint összegű lehet és maximum huszonöt év futamidőre igényelhető. A jegybank 200 milliárd forintos keretet biztosít a programra, amelynek kimerülése után a hitel - előreláthatólag - már nem lesz igényelhető.

BRAND & CONTENT