Mi az, ami a történelem nagy pénzszóróit is megmenthette volna?

„Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!” – bizonyára sokunknak csenghet ismerősen az alábbi közmondás, ami nem véletlen, hogy a józanság univerzális receptjeként vonult be a köztudatba. Hiszen amióta az emberiség összekötötte életét a pénzzel, mindig voltak (és lesznek is) olyanok, akiknek a kezei közül egyszerűen kifolyik a konyhapénz, akik pénzügyeiket könnyedén kezelik. Pedig a pénzügyi tudatosság olykor egész sorsokat képes megváltoztatni, jelentős segítséget nyújthat a hétköznapokban. Szabadon engedtük a fantáziánkat és eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a történelemben és irodalomban elhíresült pénzköltők rendelkeztek volna egy olyan mobilalkalmazással, amely megmutatta volna a havi költéseiket.

A Napkirály nem sajnálta a pénzt, ha fényűzésről volt szó

XIV. Lajos a történelem egyik leghíresebb uralkodója volt, aki meglehetősen szerette a pénzt, nem is fukarkodott vele, és Franciaország királyaként akadt is neki belőle bőven. Lajos, vagy ahogyan a modern kori történészek hivatkoznak rá, a Napkirály nevéhez fűződik a Versailles-i kastély kicsinosítása és brutális mértékű kibővítése, amely legendásan sokba került, későbbi fenntartása pedig felért az egykori legkisebb francia település havi költségvetésével. Lajos emellett szeretett magára is költeni, legfőképpen előkelő ruhákra és az egészségére, na meg a horoszkópkészítőkre és az alkimistákra. Szüksége is volt az erőnlétére, hiszen a 17-18. század korántsem volt a béke kora, így a király több mint hatvan éven át tartó uralkodása alatt legalább kilenc háborút volt kénytelen megvívni. Erre a célra már alapból rengeteg pénz folyt el, ráadásul Lajos nem ismerte a középutat. Ha egy csatában nyert, akkor nagyon nyert, ha pedig veszített, akkor azt sem óvatoskodta el. Diadalmait szerette fényűző módon megünnepelni, amire szintén nem sajnálta a pénzt.

Ha XIV. Lajosról van szó, Versailles mellett Madame de Montespan neve is eszünkbe juthat, aki 12 éven át volt a király hivatalos kegyencnője, azaz a favorite en titre. A hölgy, és az uralkodónak szült 7 gyermeke eltartása szintén nem kevés pénzbe került Lajosnak. De ha a Napkirály költéseit nézzük, megakadhat a szemünk a Condé herceg számára teljesített utaláson is, akinek étkezési és szórakozási költségeit az 1678-79-es évben dokumentáltan a király fedezte. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy XIV. Lajos legendás uralkodása alatt Franciaország Európa egyik legerősebb hatalmává nőtte ki magát.

A dzsentri ficsúr, aki pénzért házasodott volna

De nem kell a francia történelem bugyraiba merülnünk, a hazai irodalmi repertoárban is bőven találunk szereplőt, aki demonstrálja számunkra, hogyan folyhat ki kezünkből a pénz. Noszty Feri esete a pénzügyeivel, azaz a Mikszáth Kálmán által megálmodott regényhős tettei is remek példát jelentenek a pénzügyi tudatosságra. Pontosabban annak teljes hiányára. A Noszty fiú esete Tóth Marival című ikonikus Mikszáth-regény dzsentri katonatisztje ugyanis felelőtlenül szórta a pénzt: nem kevés forintot költött szórakozásra és szép hölgyekre.

Ráadásul különösen kedvelte a lóversenyt és a kártyát, ez utóbbin általában sokat is vesztett, amelyet meg is kellett fizetnie a nyertesnek, a regényben nem nevesített, de mi képzeletünkben bizonyos Ferencz Edének. Mikor léha életvitele miatt teljesen eladósodott, előbb egy valutahamisításba keveredett, majd katonai rangját is elvesztette. A jóképű ficsúr így hozományvadászatra adta a fejét, kiszemeltje az Amerikából hazatelepült Tóth család gazdag örökösnője, Mari volt, akinek meghódításáért a bohém úrifiú mindent megtett. El is nyerte a lány szívét. Csakhogy Mari apja leleplezte a gátlástalan hozományvadászt, és idejében meghiúsította a frigyet.

Jackie Kennedy, Amerika legismertebb first ladyje

Ha az Amerikai Egyesült Államokra gondolunk, akkor biztosan eszünkbe jut a Fehér Ház is, amely hosszú évszázadok óta a mindenkori elnök lakhelyeként és munkahelyeként szolgál. Így volt ez John Fitzgerald Kennedy, az USA 35. elnökének idején is, aki feleségével, az emblematikus épület történetében igencsak jelentős szerepet betöltő Jacqueline Kennedyvel együtt költözött ide. S hogy az amerikaiak által imádott és bálványozott nő miért megkerülhetetlen?

Mert ő volt az, aki meglepődött azon, hogy a Fehér Ház szobái milyen középszerűen voltak bebútorozva, illetve mennyire hiányoznak a történelmi emlékek, ezért elhatározta, hogy felújíttatja azt. Ez meg is történt, a first ladynek köszönhetően az épület családi részlegét kitatarozták, építettek egy konyhát, illetve gyerekszobákat alakítottak ki. Az erre a célra elkülönített anyagi források viszont rohamosan apadtak, ezért Jackie létrehozott egy szépművészeti bizottságot, amely végezte és felügyelte a restaurációs munkálatokat. A felújítást persze a magára mindig is sokat adó first lady nem úszta meg pletykák nélkül. Azt terjesztették, hogy a szobák újrafestése nagyon költséges volt, míg az étkezőben szemérmetlenül drága tapétákat ragasztottak fel. Jackie ezeknek a híreszteléseknek a végére úgy tett pontot, hogy Charles Collingwood-al, a CBS műsorvezetőjével bemutatta a felújított Fehér Házat a tévénézőknek. De a pletyka, ha egyszer szárnyra kap, meg is marad az emlékezetben. Jackie nemcsak a Fehér Házra fordított tetemes költésével került be a történelem legnagyobb pénzköltőinek vélt vagy valós sorába, hanem azzal is, hogy meglehetősen sok pénzt áldozott ruhákra és ékszerekre is.

Ahogy XIV. Lajos esetében, úgy Jackie Kennedy-nél is jóval árnyaltabb a teljes kép: folyékonyan beszélt franciául, neki köszönhetően a művészet, a zene és a kultúra szeretete újdonságként jelent meg az általa megújult Fehér Házban. Közvetlensége révén kedvező benyomást szerzett a külföldi vezetőkkel való találkozókon, ezért szinte elválaszthatatlan volt férjétől.

Történelmi kitekintőnk az elmúlt idők híres pénzköltőiről érdekes megvilágításba kerül, ha eljátsszunk a gondolattal, hogy vajon másképp szervezték volna havi költéseiket és kiadásaikat, ha rendelkezhettek volna egy olyan mobilapplikációval, amelynek segítségével azonnal látták volna az elköltött és még rendelkezésükre álló összegeket? Talán könnyebb úgy „szórni” a pénzt, ha nem látjuk minden nap feketén-fehéren az orrunk előtt a jeges valóságot: mennyit is költöttünk el az adott hónapban. Hiszen az ember nem tud mindent fejben tartani, papíron vagy Excel táblában vezetni a kiadásokat és bevételeket pedig sokak számára macerás és túl sok időbe telik.

Ezért könnyítheti meg az életünket az OTP MobilBank Kiadásfigyelő funkciója, amely a költéseket automatikusan kategóriákba sorolja, hogy áttekinthetővé váljon számunkra, havi szinten mire és mennyit költünk. A funkció egyszerű, kényelmes és biztonságos megoldás azok számára, akik el szeretnék kerülni a túlköltekezést, emellett oda szeretnének figyelni költéseik és bevételeik arányos egyensúlyára és tudatosan tervezni a pénzügyeiket, amely ma talán még fontosabb, mint eddig.

További információk itt érhetőek el. A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta. A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban és honlapján ( www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

Az OTP Bank 2021-ben elnyerte a Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét.

A bank fejlesztéseivel, a Digitális Jólét Programban foglalt elvekkel összhangban, elősegíti a digitális átalakulást, mint átfogó, esélyteremtő társadalmi változást, amelynek középpontjában ügyfelei állnak.

BRAND & CONTENT