16:00, December 01. ÉLŐ
Horvátország 0
Belgium 0
Ahmad bin Ali Stadion F csoport
16:00, December 01. ÉLŐ
Kanada 1
Marokkó 2
al-Tumama Stadion F csoport
20:00, December 01.
Japán 0
Spanyolország 0
Kalifa Nemzetközi Stadion E csoport
20:00, December 01.
Costa Rica 0
Németország 0

Az a munkájuk, hogy kitalálják a jövőt

POP 6017
2022.09.28. 00:04
Hol tart a mesterséges intelligencia vagy a VR-technológia fejlesztése, mit fogunk kezdeni a metaverzummal vagy a kutatási fázisban lévő kvantumszámítógépekkel? Hogyan fog alakulni a jövő ezek használatával, melyből egy hazai székhelyű vállalat is jelentősen kiveszi a részét? Páros interjúnkban a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) ügyvezetőjével, Kónya Lászlóval és Innovációs igazgatójával, Jorzsits Árpáddal beszélgettünk a CloudHub-ban, a cég felhőmegoldásokra specializált „játszószobájában”.

A DT-ITS - a Deutsche Telekom leányvállalataként - rengeteg dologgal foglalkozik az innováció, felhőtechnológia, mesterséges intelligencia területein, a kollégák IT támogatást nyújtanak önvezető-rendszerek és IoT eszközök tervezéséhez, vagy például vállalati fenntarthatóság témában más cégek felé, de a sor szinte végtelen. Idén nyitották meg budapesti irodájukban azt a szobát, ami az izgalmas kütyük bemutatóterme mellett közösségi térként is szolgál. Találhatunk itt többek között önjáró kisautókat, VR és AR szemüveget, egy metaverzumot prezentáló TV-t, de dolgoznak kísérleti alapanyagokkal működő 3D nyomtatóval is. Igazán inspiráló környezet ez ahhoz, hogy játékosan közelítsük meg a jövő IT trendjeit.

Mit jelent az innováció ebben a szegmensben?

Kónya László: Az innováció az, ha valami újat találunk ki, és egy olyan igénynek felel meg, amire az ügyfelek se gondoltak, hogy lesz rá megoldásod. De egy másik aspektusát is hozzátenném, hogy miért fontos nekünk az innováció. A nagy cégek létrehoztak leányvállalatokat a költséghatékonyság miatt, mert egyszerűen olcsóbb volt a munkaerő Indiában, Magyarországon, Szlovákiában, mint az USA-ban vagy Németországban. 

Kónya László, CEO

A DT-ITS egy több mint 5 ezer fős cég, a Deutsche Telekom leányvállalata, az anyacégnek és ügyfeleinek is nyújtunk szolgáltatásokat. A Deutsche Telekom 100 milliárd eurós éves bevételű vállalat, a legnagyobb európai telekommunikációs cég, a 20 legértékesebb világmárka között tartják számon. Ami különösen izgalmas és kihívás is a munkánkban, hogy a magyar piacra nem dolgozunk, csak munkáltatóként vagyunk jelen. A cég 2006 óta létezik, azóta folyamatosan növekszünk, tavaly is majdnem 1000 munkavállalót vettünk fel a piacról és belső képzéseken, karrierutakon keresztül adunk lehetőséget a meglévő kollégáknak is fejlődésre. Kiemelten fontos partnereink a hazai egyetemek: minden városban, ahol jelen vagyunk, nagyon komoly együttműködést alakítottunk ki a felsőoktatási intézményekkel. Tanszékeink vannak, tanítjuk a diákokat innovációs témákban, vannak közös projektjeink és természetesen gyakornoki programunk.

Mára ez a dolog már nem ennyire egyértelmű: nem azért jön ide a munka, mert itt olcsóbb, hanem egyszerűen szükség van jó szakemberekre, szaktudásra; így elmozdultunk abból az irányból, hogy mi egy olcsó ország vagyunk, abba az irányba, hogy magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat nyújtunk.

5-10 évvel ezelőtt el nem tudtuk volna képzelni, hogy egy nyugati cég megengedi, hogy az anyaországon (pl. Németország) kívül „találódjon ki” a jövő, ezt az ügyfélhez közel tették meg. Most már ez is teljesen megváltozott, és mi is itt, Magyarországon a cég azon részéhez tartozunk, ami a jövőt kitalálja.

Jorzsits Árpád: A Telekom csoport folyamatosan kutat olyan jelenségeket a világban, amik megváltoztathatják az emberek életét. Ezekből a kutatásokból gyakran szabadalmak, illetve akár új termékek is létrejöhetnek. Egy-egy jelenség „életciklusa” akár több belső leányvállalaton is átívelhet, van olyan cég a Telekom csoportban amelyik nagyvállalatoknak szolgáltat megoldásokat, nekik például más miatt érdekes a metaverzum vagy a quantum computing, mint a T-Mobile ügyfeleknek.

A jövő például a metaverzum lehet?

K.L.: Jó példa erre a metaverzum – még mi is keressük a helyét, hogy mire lesz jó. A következő all-staff meetingünk nagyon izgalmas lesz, mert részben a metaverzumban tartjuk - ugyanabba az ingbe fogunk felöltözni, amiben a metaverzumos másunk van, és egy idő után a digitális ikrünk átveszi a főszerepet. Komolyra fordítva a szót, vannak ebben a témában izgalmas use case-ek (magyarul felhasználói esettanulmányok). Vegyünk egy példát! Ha egy tervezési folyamat zajlik, mondjuk egy autó összeállítása, a szakértők akár több ezer kilométeres távolságból virtuálisan, VR szemüveggel be tudnak kapcsolódni ebbe a folyamatba és együtt dolgozhatnak a virtuális teremben. Átalakíthatják az autó elemeit együtt, úgy, hogy az egyik Németországban ül, a másik Indiában, és a technológia révén viszonylag hamar átalakul az a fizikainak tűnő eszköz – esetünkben az autó - az új dizájn szerint. Ez a gyártó cégek részére, akik valamilyen eszközt gyártanak a célközönségnek, egy borzasztó izgalmas megoldás lehet. Majd meglátjuk mi alakul ki az egészből. Az biztos, hogy a metaverzum sokunk számára egy egyelőre kérdéses találmány. Én például csak részben hasonlítok a metás páromra.

J.Á.: Gyakran feleslegesnek is érezzük most még a mindennapi életünkben, de ez egy kísérlet, amiben úgy tűnik növekvő üzleti potenciál is van. Az egésznek az adott hatalmas lendületet, hogy a COVID miatt az életünk megváltozott, és komolyan felmerült annak a kérdése, hogy mennyi időt kell fizikailag egy szobában eltöltenünk másokkal. Ha ezt a kérdést komolyan vesszük, akkor viszont azon is el kell gondolkodnunk, hogyan fogunk tudni együtt dolgozni a jövőben, mit fog jelenteni a csapatmunka. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, és minden egyes iterációval úgy érezzük, közelebb kerülünk a megoldáshoz.

Pont ez az innováció lényege, hogy elkezdünk valamin dolgozni, és közben derül ki, hogy igazából jó vagy rossz az az irány, amerre tartunk.

Ez nem egy lineáris folyamat, hogy kitaláljuk az elefántcsont tornyunkban, hogy mit kell csinálni.

Akkor már nem utópia a Ready Player One típusú virtuális világ?

Jorzsits Árpád, Head of Innovation

A DT-ITS-nél azzal foglalkozom, hogy összehangoljak minden innovációs projektet és feladatot az ügyfeleinknél és a DT Csoport leányvállalatainál. Azt gondolom, a legnagyobb értékünk az, hogy egy globális csoportnak vagyunk a lokális olvasztótégelye akár innováció, akár más megoldások terén. Tulajdonképpen a teljes Telekom Csoportnak szolgáltatunk, aminek nagyon sok ága van. Ezt egy kicsit úgy kell elképzelni, ahogy az Alphabet vállalati struktúráját - amibe beletartozik a Google, a Youtube, a Calico vagy az Android -, egy ernyővállalat, amelynek lányvállalatai között effektíve vannak kapcsolódások, de ezek önállóan is életképesek. A DT csoport úgyszintén egy óriási és nagyon színes világ. Ez az a liga, amiben az AT&T és a hasonló kaliberű cégek játszanak az információ- és kommunikáció-technológia színterén.

J.Á: Idén és az elkövetkező 2-3 évben ez az áttörés láthatóan jobban az életünk részévé fog válni. A Telekom csoport pont az ilyen lehetőségeket kutatja. Vagyunk akkora cég, hogy tudunk hatással lenni akár több milliárd ember életére. Mivel egy telekommunikációs vállalat vagyunk, minden, amit kitalálunk, az gyakorlatilag a legtöbb esetben, ha kompatibilis, akár az összes Telekom előfizető számára elérhetővé válhat világszinten. A Telekom a legnagyobb mobilszolgáltató Európában és második az USA-ban, szóval igen nagy a felhasználói bázis, amivel dolgozunk.

K.L.: A másik nagyon érdekes téma ezzel kapcsolatban a kvantum-számítástechnika, ami egy nagyon izgalmas új jövőt hoz el, mert a tervek szerint több mint százmilliószorosan gyorsabb lesz, mint a jelenlegi számítógépek. Feje tetejére állíthatja az egész informatikai piacot, mert ez egy olyan technológia – bár még részben kutatási fázisban van –, ami ahogy elkezd majd a gyakorlatban megvalósulni, az

nagyobb kihívás lesz, mint a 2000-es évek fordulópontján az YK2.

Ha a kiberbiztonság részét nézzük, akkor ma minden azon alapul, hogy a védelmi kulcsok feltörhetetlenek reális időn – akár egy generáción – belül a jelenlegi számítógépes kapacitással. Ezzel szemben a kvantumszámítógép pillanatok alatt fel fogja tudni törni ezeket. Ez a felállás nekünk mind a két oldalról érdekes, mint infrastruktúra-szolgáltatónak: hogyan tudjuk az ügyfeleinket és magunkat védeni a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező kiberbiztonsági kihívásoktól.

J.Á: A metaverzumra azt mondtuk, hogy néhány éven belül itt lesznek a kész megoldások. A kvantum-számítástechnika várhatóan 2024-25 előtt nem fog még használható iparági esettanulmányokat produkálni, de a verseny már elkezdődött. A cégek már most elkezdenek azon gondolkodni, hogy hogyan és mire fogják tudni használni a kapacitásukat, mivel nem akarnak lemaradni, és aki hamarabb tudja majd kiaknázni a lehetőségeit, az könnyen versenyelőnybe kerülhet évekre is akár. Amire biztosan használni fogjuk, azok olyan speciális, nagy számításigényű feladatok, amik most is problémásak: például különböző bonyolult útvonalak kiszámítása olyan valós idejű adatok figyelembevételével, mint a többi jármű helyzete egy adott pillanatban, időjárási viszonyok, illetve az útminőség, vagy komplex pénzügyi -és klímamodellek felállítása.

Kézenfekvő lehet, hogy a mesterséges intelligencia alapú lehetőségek alkalmazása nagy ugrás előtt áll. Hol tartunk most az MI témájában?

K.L.: Maga a mesterséges intelligencia az utóbbi 5-10 évben kezdett el valóban, a mindennapokban érzékelhető megoldásokká válni, mert a számítógépkapacitás és a tárolóméret alkalmassá vált arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) számítási kapacitását kielégítse. A quantum computing egy újabb nagy lépést fog ebben tenni, sőt, szerintem még nagyobbat fog tőle robbanni, és ott is nekünk, mint rendszerintegrátornak az a feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a use case-eket, valós feladatokat, problémákat, amikben ezeket okosan fel lehet használni. Most mondok egy nagyon egyszerű példát: van egy gyártósori folyamat, ahol legyártják ugyanazt az eszközt, hegesztik automatikus gépekkel és szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy melyik lehet hibás, de emberileg mindet nem lehet, mert túl sok van. Az AI ellenőrzés más. Magát az automatikus hegesztés folyamatát egy videó rögzíti, és megtanulja, hogy milyen jelekből lehet arra következtetni, hogy nem lesz tökéletes a végeredmény. Így, amikor kijönnek a gyártósorról az elkészült eszközök, már azonnal megjelöli, hogy melyeket kell megnézni kézzel, mert ezeknél valószínűsíthető, hogy nem sikerültek jól. Az arány, amiben ezt eltalálja nagyon-nagyon magas, mert megtanulja a videóelemzés alapján, hogy melyik a kockázatos. Kielemezni a videó különböző elemeit, ehhez eszméletlen kapacitás kell.

J.Á: Nekünk most lesz egy olyan szobánk, ahol effektíve videófelvételeket fogunk készíteni emberekről, és az alapján fogja megtanulni az algoritmus, hogy egy tömegközlekedési eszközön az adott emberen például van-e maszk, vagy nincs. Az algoritmust a német közlekedés-biztonságban fogják alkalmazni. Vagy például az EU Kopernikusz programjának a háttérinfrastruktúráját már most is mi szolgáltatjuk. A program arról szól, hogy a Földet folyamatosan figyelik műholdakkal és különböző szenzorokkal, és ezeket az információkat elérhetővé teszik az EU-ban dolgozó vállalkozásoknak. Jelenleg több projekt mesterséges intelligencia segítségével próbálja feldolgozni azt a hatalmas mennyiségű adatot, amit a Kopernikusz termel (körülbelül napi 12 terrabyte-nyit). A lehetőségek tárháza itt is végtelen, lehet mintázatokat keresni, majd szimulációkat felállítani azzal kapcsolatban, hogy mi várható néhány hónapon belül: hol lesz szárazság, milyen hatással lesz ez a mezőgazdaságban dolgozó cégekre, a termésre, ha nem lesz eső, és ennek az eredményét látjuk az összegyűlt információmennyiségből.

Úgy tűnhet, teljesen felfordul a munkaerőpiac ezeknek a fejlesztéseknek a hatására. Mi várható?

K.L.: Szerintem ugyanaz történik, mint ezelőtt 100 éve az ipari forradalomban, hogy bizonyos munkakörökre nem lesz már szükség – leginkább az automatizálható és repetitív munkakörökre -, viszont lesznek teljesen új munkakörök. Az lesz nagy kihívás a világ előtt szociális szempontból, hogy hogyan lehet az embereket átképezni az új irányba, speciális tudásigénynek megfelelően, és hogyan lehet fejleszteni őket. Mert azért legyünk őszinték,

az AI nincs még ott, hogy önállóan képes legyen előállni ötletekkel,

egyelőre mi adunk neki adatokat, betápláljuk, és óriási számítási kapacitással kitalál valamit a végén. De azért kellenek emberek, akik ezt az egészet modellezik.

J.Á: Maga az átállás, az emberek átképzése is rengeteg embert fog igényelni. Az elején most még informatikusokra és matematikusokra lesz szükség, mi is van, hogy fizikusokkal dolgozunk együtt, később ez egyszerűsödni fog. De hosszú távon úgy gondolom, hogy az érzelmi intelligencia és az intuíció jelentősége szintén emelkedni fog.

Pont azért, mert ami levezethető logikai láncolatként, azt valóban lehet, hogy könnyebben ki tudja kalkulálni a mesterséges intelligencia, de nagyon sokáig szükség lesz arra, hogy ezt megtámogassuk az emberi tényezővel.

K.L.: Sok olyan érdekes aspektusa van ennek, amit most nem is érzünk, hogy mekkora. Az MI alapvetően adatokból tanul. Amikor ráengedjük a való világra, abból volt már néhány negatív példa. Hogyha csak nyomon követi az emberek viselkedését, akkor mindenféle negatív előítéletet fog megtanulni.

Az úgynevezett etikus MI kiemelten fontos téma lesz, hogy a mesterséges intelligenciával egy jobb világot teremtsünk, és ne a mostanit modellezzük. Nem csak arról van szó, hogy hatékonyabbá akarjuk tenni a környezetünket, hanem egy jobb világot szeretnénk létrehozni. A számítógépekbe a mi viselkedésünkből csak a jobbik részt kellene átemelni a jövőnek.

BRAND & CONTENT

A cikket a Brand & Content készítette a DT-ITS megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

..